2010. február 23.

TwitterBook


Ahogyan megígértem, jön a TwitterBook írás. Figyelem! Nem kritika, és nem is ismertető következik. Sokkal inkább egy kis önként vállalt reklám hogy miért érdemes elolvasni


Talán nem kell bemutatni a Twitter-t, de nem árt egy kis összefoglaló. Alapvetően 140 karakterből álló üzenetek megosztására alkalmas oldal, ami aszinkron társalgást tesz lehetővé. Azaz szabadon eldönthetjük kinek az üzeneteit szeretnénk olvasni, illetve mások szabadon köethetnek minket. (A spamek elkerülése végett lehet blokkolni is a nem kívánt követőket.) Önmeghatározása szerint mikroblog szájt, hiszen hasonlóan a hagyományos blogokhoz bejegyzéseket tehetünk rajta közzé. 2006-os indulása először sokakat magával ragadott, de azután csak lassan indult be és igazából két évvel ezelőtt kezdtek rákapni a felhasználók.


Mi ennek a lassú beindulásnak az oka? Nos én is elkezdtem tweetelni a kezdet kezdetén, jobban mondva a haverokkal beszélgetni. No erre nem jó. Két hét alatt meguntam és hagytama fenébe az egészet. Aztán teltek az évek és egyre több helyen (főleg a Figyelőben) olvastam hogy milyen fasza dolog ez a Twitter. A social media marketing igazi nagy valamilye. No megint fel a twitter-re, de nem éreztem rá most se. Aztán jön a BCS magazin és az is áradozik róla. Valami bajom van??? Elkezdtem kutakodni és akkor rátaláltam a TwitterBook-ra.


Én már eléggé szkeptikus vagyok a nagy nevekkel, de azért sokat vártam a Web 2.0 keresztapjától mint egyik társszerzőtől. Nos nem csalódtam! Sarah Milstein neve semmit nem mondott nekem elsőre, de rákeresve megtudtam hogy ővolt a Mssing Manuals egyik "fejlesztője" s ez egész jól hangzik a tech könyvek szerelmesinek.


Nem akarom megismételni a könyvet, nem is kell, 240 oldalt simán lelehet darálni pár óra alatt (már csak azé' is mert tkp csak 120 oldal, minden második oldal illusztráció). A lényeg az hogy tényleg meg lehet tanulni belőle hogyan lehet számodra is élmény a tweetelés. Ha te is használtad már, de nem éreztél rá, vagy még nem csevegtél, akkor érdemes figyelmesen is elolvasni. Ez viszont rengeteg időt vesz majd el tőled mivel sok hasznos oldalt, segédszoftvert és gondolkodni valót ad neked a könyv. Ha nincs sok időd, kezd a How to tweet-résszel. Fontos hogy tudd mit tweetelj, hogyan és milyen gyakran. Szerintem a legnagyobb probléma hogy sokan túl sokat tweetelnek. A legrosszabb amikor RSS2Tweet megy. Én le is álltam pl NyelvészJózsi vagy a UXFeed követéséről, mivel az állandó csevejük megtöri a flowt. Jobb ha valaki rendszeresen, naponta egyszer-kétszer, egymás után nyom pár tweetet, aztán majd visszajön. Az egyszerű retweet gombnyomogatás se hatásos mindíg, jó kommentelni hogy miért adod tovább az üzit, ennek is meg van a maga módja. Viszont jó ha valaki érdekes tartalmakat oszt meg (ehhez jól jönnek az url-rövidítők). Habár én nem szeretem személyes kommunikációra használni az oldalt, erre is lehet értelmesen, a többi követőt nem zavaró módon művelni, ezt is meg kell tanulni. Nem érdekel hogy a kedvenc filoszom mit ebédel és hol, de ha nem zavaróan adja a világ tudtára és nem közvetíti minden mozzanatát az előételtől az udítőig, akkor belefér.


A könyvben ajánlott eszközök segítségével megtalálhatod kiket kövess (ez talán a legnehezebb dolog), és egy kis gyakorlással hamarosan ráérzel mit érdemes tweetelni és hidd el előbb-utóbb akad aki követni fog téged is. Nem kell nagy dolgokra gondolni, inkább élvezzd. Nekem eddig bejött. Ha okosan kérdezel, még pár problémádat is megoldhatod. Nekem pl sikerült segítséget kapnom a ssh kulcsaim beállításához hogy Heroku-zhassak, ill egy jó könyvet találjak philosophy of technology témában.


A lényeg hogy nem észnélkül kell használni az oldalt és a hasonlóság ellenére nem áll a blog analógia, és nem is sms attól hogy 140 karaktered van. Inkább egy információs központ (hub), ahol sok érdekes dolog gyűlik össze, te pedig belekukkantol egy kis szeletébe, hozzáteszed a sajátodat és alakítod egy kis csoport világát. Nekem az egyetem folyosója jut eszembe, ahol üldögélve jöttek az emberek, váltottunk pár szót (mit olvasol, mit csinálsz, milyen órád lesz stb), majd be a könyvtárba tanulni és közben kalandozgattunk (te mit is olvasott X? na bele lapozok, Y mondta hogy Z órája fasza, ránzek a neten, jövőre én is felveszem stb). Szval biztos fasza social medi marketing cucc, és a csr netovábbja, de nekem inkább gondolatébresztő, lebilincselő szabadidős cucc és segít szakmailag képben maradnom.

2010. február 18.

Drivel-el szép az élet


Eddig nem voltam, ismét hanyagoltam a blogom, de meg van ennek az oka. Tisztességes függőként a neten lógtam, és próbáltam bűvolni a gépemet. Ez részben sikerült is, erről majd egy poszt kaminszún. A lényeg hogy az én öreg laptopom lassú, de van megoldás.


Másrészt meg nagyon haragudtam a blogger-re. Tudom hogy egy lassan öt éves géppel nem lehet emberkedni, de egyszerűen piszok lassú lett a szerkesztő két mondat után. Hiába nyomtam a piszkozatba mentést, rám se hederített és fagyizta a tűzrókát. Ezért kipróbáltam a blogtk-t. Hát nem jött be, elvárom hogy egy perc alatt be lehessen állítani egy ilyen progit, ezért a Drivel-nél maradtam. Persze ezzel is van bajom, nem tudom megtaggelni a posztot, se címet adni neki. De hát ez van.


Harmadrészt elhatároztam hogy készítek egy kis weblapot. Amolyan központi oldalt, ahol bemutathatom magam a nagyvilágnak, ill. praktikusan elérhetem/elérhetők másoknak a dolgaim (GitHub cucc, facebook stb). Azt hittem hogy ripsz-ropsz össze is fog ez jönni. Sajnos rendesen elfelejtettem a html részleteit, css totál elment, és nekem nem olyan egyértelmű még hogy hova tegyem fel a cuccot. Szóval ezen is dolgozni fogok mostanában.

2010. február 17.

Na akkor most tesztelem a Drivel-t. Mivel meguntam a blogger online szerkesztő felüleltét, át akarok térni egy szerkesztő programra, ami lehetővé teszi hogy kényelmesen, akár offline is írhassak. Akkor ugrik az emberszabású a H2Oba.

2010. február 9.

Twitter

Elkezdtem olvasni a TwitterBook-ot és nagyon rákattantam a cuccra. Két vagy három évvel ezelőtt volt már egy twitter accountom, de kb egy hét után feladtam mert nem értettem és teljesen feleslegesnek találtam.

Most azt gondolom hogy egész érdekes dolog és sok hasznos infót lehet begyűjteni. Annak ellenére hogy a könyv nem túl vastag, és olyan mint gyermekkorom képeskönyvei (egy oldal rajz, másikon nagybetűkkel írás) nagyon lassan haladok vele. Ennek egyszerű oka van, adott egy probléma (pl kiket kövessek), erre vannak megoldások (pl egy oldal ami azonosítja a vélményformálokat egy-egy adott témában), de ahelyett hogy hosszansan tagolná ezek használatát, egyszerűen csak a címet adja meg. Így egy oldal után kb 10 perc netezés következik.

Viszont ha végeztem, akkor egy zanzát összedobok róla, szval ahogy angol barátaim szokták mondani 'maradjatok becsatornázva'.

2010. február 8.

Google Analytics

Sikerült beállítanom a Google Analytics fiókomat és már mérni is fogom a blogom forgalmát. Gondolom nem lesz valami jelentős, de majd megkérem a családot hogy klikkeljen rám néha.
Amúgy maga a folyamat nagyon egyszerű, sikerült megtalálnom hogy hol szerkeszthetem a blog html kódját (persze nem volt egy nagy ördöngősség) de ettől most boldog vagyok. Ja! Erre azért volt szükség mert a rendszer egy kis kódrészlet beszúrását kéri a body zárótagje felé.

Korán örültem. Valahogy nem világos a hiba, de még nem trekkeli az oldal forgalmát a rendszer. Nyilván hogy egyrészt azért mert nincs forgalom, másrészt azt írja nekem a cuccos hogy várni kell 24 órát. Nos én várok, aztán lehet kiderül mégsem olyan egyszerű beállítani a GA-t.

2010. február 4.

Tanújjá programozni!

Ezer és egy hanem millió forrásból lehet elkezdeni tanulni. És soha sem késő! Én "öreg fejjel" vágtam bele a lecsóba és szerintem egész jól haladok. Íme az én szubjektív kalauzom.
Először talán azzal kezdem hogy nem árt angolul tudni, vagy egy olyan nyelvet lesajátítani amire lefordítják a kurrens könyveket. (Itt jegyezném meg hogy várom a magyar forrásokat!!!!)
Sokaknak az első nyelv megválasztása a legnehezebb. Erről Peter Norvig öreg róka, kedvenc könyvem szerzője igen érdekesen ír itt (a magyar változatot sajna elvitte a cica). Az én ajánlásom nehézségi sorrendben a következő: Scratch, Python, Ruby, Scheme, Processing.
Scratch. Nagy előnye hogy magyarul is elérhető! Úgy tűnik hogy gyerkőcöknek szánták, de bárki elszórakozhat vele és alkalmas arra hogy a legalapvetőbb dolgokat elsajátíthassa az ember (Boole-algebra, logika, alapvető konstrukciók). Ezek mellet a nyílt forrsákód és megosztás jegyében az elkészült alkotások megoszthatók és szabadon fel is használhatóak. És van egy szerintem nagyszerű könyv is hozzá. Nyilvánvaló hogy ettől senki nem lesz egy hekker (csak a sok hekktől nyáron a Balcsin), de arra jó hogy leküzdje az idegenkedést (ami sokakban az ún. "matek-undor" miatt van). Pár hét Scratch után nyugodtan lehet komolyabb dolgokkal is foglalkozni. Azok akik szeretnék felfedezni a számítástudomány alapjait a Python, Ruby, Scheme hármas valamelyikét (esetleg mindet) ajánlom. Akik inkább művészi hajlamokkal vannak megáldva, válasszák a Processing nyelvet (habár készüljenek fel arra hogy lasabban fognak haladni)
Python.  A "futattható pszeudokód" becenéven emlegetett nyelv momentán két verzióban fut (2.6 és 3.0) de szerintem a kettő között nincs nagy különbség. Hogy melyiket választod tkp mind1. Egy tipp, amit vagy megfogadsz, vagy nem: Ha szeretnél komolyabb dolgokról olvasni (pl kollektív intelligencia, szemantikus web vagy számítógépes nyelvészet), akkor 2.6, ha "csak" programozni szeretnél tanulni akkor az egyik legjobb könyv kezdőknek pont 3.0-val íródott.
2.6-ra a következő két könyv a legjobb szerintem. Klasszikus bevezető könyv a How to Think Like a Computer Scientist mely szabadon hozzáférhető. Egész jó, nekem bejött de talán kicsit uncsi. Messze a legjobb könyv a Hello World! olvasmányos, sok-sok példával, játékot írsz, GUI-t raksz össze és tényleg jót ajánlom. Ez egy remek könyv, sok feladattal és egy komplett "tanuló fejlesztői környezettel". Ha ezek után azt tudod mondani hogy érdekel az elméleti része ennek a programozós bulinak akkor már jó alapjaid vannak. Ha nem akkor nincs baj, tanultál valami érdekeset.
A legbulisabb cucc szerintem David Evans rettenete Introduction to Computing Explorations in Language, Logic, and Machines. Szabadon hozzáférhető és felhasználható. No ezek után jöhet a Structure and ....
Ha szereted a nem éppen tradiconális megközelítéseket, akkor a Head First Labs könyvei be fognak jönni. Kezdő programozóknak a Head First Programming melegen ajánlott, amely python3-at használ.
Ha ezeken túl vagy és van benned bátorság és kitartás, akkor "hard core" cuccok is vannak: Programming Collective Intelligence (ha bejön a webkettő), Programming the Semantic Web (ha a kettő nem elég, kell a webhárom) ill Natural Language Processing with Python (mert a könyv ingyé' szabadon hozzáférhető itt).
Ruby. A Ruby egy nagyon jó kis nyelv. A kicsi nem lekicsinylő, hanem amolyan kedveskedés a részemről, fantasztikus dolgokat lehet vele művelni :D Én leginkább akkor ajánlom ha a webfejlesztés érdekel a későbbiekben, mivel a legjobb web framework (Ruby on Rails - és persze ez egy szubjektív értékelés) rajta alapszik.
Nagyon jó kezdés Cris Pine Learn to Program c. szösszenete. Ha ezzel végeztél, talán a könyv is érdekel. Ha elég pihent aggyal és jó angollal bírsz akkor ajánlom neked why the lucky stiff munkáit. Messze a legjobb könyv _why's Poignant Guide to Ruby. Ha túlélted ls totál elboult az agyad és már te is hiszed hogy egy jó progi egy történetet mesél el, akkor bizonyára kedved támadt GUI-t készíteni. Akor pedig jön a Shoes toolkit, és a Nobody Knows Shoes c. agymenés! Sajna _why eltűnt, de érdekes figura volt és reméljük valamilyen formában még visszatér (persze lehet hogy nem fogjuk tudni...)
Scheme. Ez a nyelv egy kakukktojás a felsorolásban. Viszont jól jön ha a, érdekel a számítástudomyán elméleti háttere b, a funkcionális programozás (mert hallottad pl hogy a haskell milyen cool) c, szeretnél valamit a fősodoron kívül is látni. Annyit elárulok hogy nagyon más mint a többi! Viszont nagyon megéri játszani vele.
Először is nincs olyan hogy Scheme. Jobban mondva a Scheme nyelv specifikációja egy szabvány, s több implementációja létezik. Hogy melyiket használd arra egy tanács van, amelyiket a könyv vagy tutorial ajánlja neked. Idővel majd el tudod dönteni melyik a neked legmegfelelőbb implementáció.
Ha előtte nyomattál a Pythont, Rubyt vagy más elsősorban objemtum orientált nyelvet, akkor tudnod kell hogy kvázi tabula rasa jön. Tegyél úgy mintha újra kezdenéd a tanulást! Nehéz, de élvezetes út következik :D
Szóval akkor vissza dummy módba, és beszerzed a Simply Scheme c. mesterművet. Ha elolvastad és minden feladatot megcsináltál akkor ügyes vagy. De még nem Scheme programozó, mivel a könyv egy segédcsomagot használ és a funkcionális programozás logikáját tanítja. De nyugi, jó alapokkal rendelkezel a következő lépés megtételéhez. A könyv egyetlen hibája hogy a Structure and Interpretation of Computer Programs előszobájának tartja magát. Annak ellenére hogy nagyon jó és szabadon hozzáflrhető könyv, amihez még a youtube-on egy halom jó előadás video is fent van, könnyen beletörik a kezdő bicskája. Én inkább a How To Design Programs könyvet ajánlom. Ez egy remek könyv, sok feladattal és egy komplett "tanuló fejlesztői környezettel". Ha ezek után azt tudod mondani hogy érdekel az elméleti része ennek a programozós bulinak akkor már jó alapjaid vannak. Ha nem akkor nincs baj, tanultál valami érdekeset.
A legbulisabb cucc szerintem David Evans rettenete Introduction to Computing Explorations in Language, Logic, and Machines. Szabadon hozzáférhető és felhasználható. No ezek után jöhet a Structure and ....
Processing. Remek alapozás Java-hoz, interakciók szerelmesei és művészlelkek is sokat tanulhatnak a processing-gel játszva. Hasonlóan a Scratch-hez, vizuális visszajelzés kapsz a munkádról, ennyiben mindenképpen hasznos és jó. Egyéni vélemény, de szerintem nem kezdőknek való. Pontosabban szerintem mindeképpen kell egy kis alap. Pl Python-ból egy kis bevezető, vagy Ruby-ben egy kis gyakorlat. Nem kell gurunak lenni, de szerintem kell hogy legyne egy minimális tapasztalatod programozásból. A legeslegjobb bevezetés Daniel Shiffman könyve Learning Processing (sajna nem szabad könyv). Ha ezzel megvagy, akkor érdekes dolgokat tanulhatsz a Nature of Code c. tantárgy Daniel által írt jegyzeteiből (ebből majd könyv lesz). Alkotásaidat megoszthatod az www.openprocessing.org oldalon, ahol mások munkáit is megtekintheted.




2010. február 3.

Elveszett logikusok menedéke

Van ahol terem még babér szemantikával babráló nyelvészek, modális logikával álmodó filoszok és Gentzen kalkulusban mindent bizonyító matematikusok számára. A szemantikus web! A munkaerőpiac számotokra is tartogat lehetőséget barátaim, olvasni pedig a fantasztikus Programming the Semantic Web c. könyvet kell.
Eddig még csak az előszón és az első fejezeten vagyok túl. Eddig annyit mondhatok hogy vagy kihagyod ezt a fejezetet, vagy a, ismered minimálisan legalább az sql-t, ill. b, megtanulod mi az az sql. Nyugi, nem kell adatbázis fejlesztőnek/adminisztrátornak lenned, de pár fejezet pl a HF SQL-ből, vagy valmi hasonlóból nem árt.

Hanyagolom a blogom

Nagy volt a lelkesedésem. Szeretek blogot olvasni, jobban mondva úgy négy éve szerettem, aztán hanyagoltam, a végén megint rákaptam.
Olvasóként azt hiszi az ember hogy könnyű blogolni. Írni egy pár soros bejegyzést? Mi az???! Minden nap friss tartalmat! Ok, ok nem is kell minden nap. De akkor legalább hetente. Meggyőztem magam hogy annyi elég.