tag:blogger.com,1999:blog-75587117406214709602024-03-06T00:00:29.055+01:00NLP Meetup - Számítógépes NyelvészetSzámítógépes nyelvészet és egyéb formális nyalánkságok
<a href="http://opendefinition.org/">
<img alt="This material is Open Content" border="0" src="http://m.okfn.org/images/ok_buttons/oc_80x15_blue.png">
</a>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.comBlogger402125tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-45925397445066097612013-05-24T13:03:00.001+02:002013-05-24T13:03:49.711+02:00Változás!<p style="text-align: justify;"><strong>Facebook oldalunk immár inkLink néven fut és az <a href="http://inklink2013.wordpress.com/" target="_blank">inklink blogot</a> tünteti fel mint "hivatalos" oldal. Az inkLink amolyan ernyőszervezet fogja össze a hazai open data, adatújságírás és kapcsolódó irányzatok tevékenységeit. Ennek része ezentúl az NLP meetup is és ennek rendelünk alá minden itt indított kezdeményezést és az azokat támogató eszközöket (Facebook oldal, Twitter fiók, stb.) Azoknak, akik a szigorúan szakmai dolgok miatt olvasták ezt a blogot, ajánlom a <a href="http://kereses.blog.hu/" target="_blank">Kerső Világot</a>, ahol továbbra is az információkinyerés és a nyelvtechnológia a fő téma. Terveink szerint a Nyelv és Tudomány oldalain rendszeresen fognak megjelenni olyan írások melyekben a nyelvtechnológiát vetjük be egy-egy téma feltárására - régi szerzőinkre itt számítunk és <a href="http://www.nyest.hu/hirek/a-legfontosabb-blog-nyomaban" target="_self">ennek első darabja már meg is jelent</a>.</strong></p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;">Ez az utolsó előtti poszt ezen a blog. Remek három évet szerzett nekem a Számítógépes nyelvészet! Megismertem sok ember, találtam munkát és sokat tanultam. Külön köszönet illeti meg R. Kovács Enikőt, Gerő Dávidot és Tempfli Pétert, akik a blog szerzői voltak. A blogolásra nagyon rákattantam és folytatni fogom, csak más formában, (kicsit) más témákkal és sokkal kisebb dózisban. Az utolsó posztban fogom megírni hogy hol és miről vezetem majd az új blogot.</p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-66399948500326313882013-05-20T18:18:00.001+02:002013-05-20T18:18:14.708+02:00Kódváltás<p style="text-align: justify;"><strong><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Eino81/K%C3%B3dv%C3%A1lt%C3%A1s" target="_blank">Kódváltásnak</a> nevezzük amikor egy beszélő különböző nyelvek vagy nyelvváltozatok között vált bizonyos okok miatt. Az <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/NPR" target="_blank">NPR</a> érdekes projektbe vágott, mely neve <a href="http://www.npr.org/blogs/codeswitch/" target="_blank">Code Switch</a> és a szélesebb értelembe vett kódváltással kapcsolatos tartalmakat közölnek a szerkesztők.</strong></p><p style="text-align: justify;"><img src="http://lh5.ggpht.com/-Zdh-LnDKupY/UZpLlmcAviI/AAAAAAAABQU/BovOHbF99tc/%25255BUNSET%25255D.jpg" alt="" width="512" height="83" /></p><p style="text-align: justify;">A <a href="http://languagelog.ldc.upenn.edu/nll/?p=4562" target="_blank">Language Log részletesebben is foglalkozott a projekttel</a>, ezért mi itt csak olvasóink figyelmébe ajánljuk pár megjegyzéssel. </p><p style="text-align: justify;">1) Az adatújságírás mellett egyre elterjedtebbek a hasonló tematikus projektek. Ezek egyrészt a hagyományos újságírást elevenítik fel, miközben látszik az írásokon hogy a szerzők beástták magukat a tudományos háttérbe.</p><p style="text-align: justify;">2) A globalizálódó világban a nyelvi és kulturális kérdések előtérbe kerülnek.</p><p style="text-align: justify;">3) Itthon nincs semmi hasonló a nyesten kívül - pedig akadnak bevándorlók, cigányok, határontúli magyarok és együttélésük a többségi társadalommal, itt a keleti nyitás stb.</p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-28488709226790787862013-05-03T08:00:00.000+02:002013-05-03T08:00:13.264+02:00Szezonzáró NLP Meetup<br />
<div style="color: #444444; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 12.727272033691406px; line-height: 16.363636016845703px; margin-bottom: 15px;">
Május 22-én tartjuk szezonzárór meetupunkat 18 órától a Colabs-ben (Budapest, Irányi út 3). A részvétel ingyenes, de <a data-mce-href="http://www.meetup.com/Hungarian-nlp/events/113821312/" href="http://www.meetup.com/Hungarian-nlp/events/113821312/" style="color: #0087c9;" target="_blank">előzetes regisztrációhoz kötött</a>. </div>
<div style="color: #444444; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 12.727272033691406px; line-height: 16.363636016845703px; margin-bottom: 15px;">
<br /></div>
<blockquote style="background-color: #f8f8f8; border-bottom-color: rgb(204, 204, 204); border-bottom-style: solid; border-bottom-width: 1px; border-top-color: rgb(204, 204, 204); border-top-style: solid; border-top-width: 1px; color: #444444; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 12.727272033691406px; font-style: italic; line-height: 16.363636016845703px; margin: 20px 25px; padding: 10px;">
<div style="color: #333333; line-height: 16.363636016845703px; margin-top: 8px;">
<img alt="meetuplogo.jpeg" class="imgleft" data-mce-src="http://m.cdn.blog.hu/ke/kereses/image/meetup/meetuplogo.jpeg" src="http://m.cdn.blog.hu/ke/kereses/image/meetup/meetuplogo.jpeg" style="border: 0px; cursor: default; float: left; margin-right: 12px;" />Neticle Technologies - Méltányosság Politikaelemző Központ: <strong>Politikai véleményárfolyam</strong><br /><br />A Méltányosság Politikaelemző Központ és a Neticle Technologies egy itthon egyedülálló kutatást indított útjára, amely innovatív módszerekkel eddig ismeretlen szemszögből láttatja a hazai politikai folyamatokat. A Neticle Technologies saját fejlesztésű webes szöveganalízisére építve az MPK a fő politikai manőverek, taktikai lépések és a véleményalkotás összefüggéseire fókuszáló elemzéseket készít. Az elemzés nem csupán az internetes szféra véleményreflexióira világít rá, hanem feltárja a háttérben meghúzódó ok-okozati kapcsolatokat is. A májusi NLP meetupon az április havi történéseket vesszük górcső alá. (Az előadás elején kitérünk a módszertani kérdésekre is.)<br />Korábbi elemzések:<br />2013. február: <a data-mce-href="http://meltanyossag.hu/node/3233%20" href="http://meltanyossag.hu/node/3233%20" style="color: #0087c9;" target="_blank">http://meltanyossag.hu/node/3233 </a><br />2013. március: <a data-mce-href="http://meltanyossag.hu/node/3268%20" href="http://meltanyossag.hu/node/3268%20" style="color: #0087c9;" target="_blank">http://meltanyossag.hu/node/3268 </a><br /><br /><strong>Méltányosság Politikaelemző Központ </strong><br />A Méltányosság Politikaelemző Központ Magyarország első specifikus, a társadalmi és a politikai kohézió kutatására szakosodott agytrösztje, amely megőrzi és új tematikájában is alkalmazza a cég méltányos és elfogulatlan szemléletmódját.Agytrösztünk a politikában megszüntethetetlennek látja a konfliktust, nélkülözhetetlennek a konszenzust és pótolhatatlannak a kohéziót. E három fogalom mind alaposabb tudományos jellegű feltárására, egymáshoz való viszonyuk bemutatására, és az akadémiai jellegű kutatómunka mellett egy Magyarországon merőben újszerű kohéziós stratégia kimunkálása érdekében tevékenykedünk.<br /><br /><strong>Netice Technologies</strong><br />A Neticle-t egy fiatal szakértői csapat hozta létre azzal a céllal, hogy a jelenleg elérhető közösségi média és online sajtófigyelési szolgáltatásokon túlmutató támogatást kínáljon. Ennek eredménye egy olyan rendszer, ami közel valós időben, a webes véleményárfolyam kiszámításával tudja követni, hogy mi a véleménye a magyar webnek egy cégről, termékről, szolgáltatásról, vagy akár a versenytársakról.<br /><br /><br /><br />Petykó Márton: <strong>Mit mond kognitív nyelvészet a blogokról?</strong><br /><br />Előadásomban bemutatom, hogy hogyan értelmezhető a diskurzustípus és a műfaj fogalma a kognitív pragmatika elméleti keretében. Ezt követően az előbbi fogalomértelmezéseket a gyakorlatban is alkalmazom a számítógép közvetítette kommunikáció egyik jellegzetes műfajának, a blognak a vizsgálata során. Áttekintem, hogy a blogok esetében melyek azok a műfaji jellemzők, amelyek minden példányra érvényesek, és melyek azok, amelyek a példányoknak csak egy bizonyos részére. Végül szót ejtek a spontán írott nyelv és a tervezett írott nyelv fogalmáról, valamint alkalmazhatóságáról a blog két megnyilatkozástípusának: a posztnak és a kommentnek a jellemzése során.<br /><br /><br /><br /><strong>Petykó Márton</strong> az ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom szakának végzős hallgatója beszédtudomány szakirányon. Emellett az MTA Nyelvtudományi Intézet Szótári Osztályának tudományos ügyintézője. Fő érdeklődési területe a számítógép közvetítette kommunikáció, valamint a nyelvhasználat és az identitásképzés viszonyának kognitív pragmatikai vizsgálata.<br /><br /><br /><br />Tempfli Péter: <strong>Social media monitoring - Néhány gyakorlati kérdés</strong><br /><br />Az prezentáció bemutat néhány, a közösségi média figyelés napi gyakorlatában felmerülő problémát. Szólok az adatok megkereséséről és begyüjtéséről, a releváns kérdések megfogalmazásáról és az eredmények bemutatásáról. Szó fog esni arról, mit lehet és mit nem lehet mérni, illetve arról is, mikor érdemes mérni, mikor pedig más technikát választani. Végül, röviden bemutatom a Replise rendszert.<br /><br /><strong>Tempfli Péter</strong> az ELTE BTK orosz szakán végzett, jelenleg a Budapest Corvinus Egyetem gazdasági informatika szakos hallgatója. Szociális méda elemző a Replise-nél, magyar, lengyel és orosz piacokkal foglalkozik.</div>
</blockquote>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-72170472533417364162013-04-24T10:10:00.001+02:002013-04-24T10:10:24.836+02:00Szöveges információ vizualizációja: topik gráf<p style="text-align: justify;"><strong>Az alábbi ábra az egyes dokumentumok (magyar úsjágcikkek) és topikok kapcsolatát szemlélteti. A gráf elrendezésével még gondjaim vannak, nem sikerül azt a layoutot megtalálnom ami kicsiben is jól mutatja a kapcsolódási pontokat. Az viszont jól látszik, hogy vannak centrális témák, ezek köré csoportosul az összes többi. Érdekes, hogy a centrális cikkek a belföldi témákkal foglalkozó hírek, a szellősebb részen a külföldi hírek vannak, a széleken a bulvár és a kultúra.</strong></p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;"><img style="vertical-align: middle;" src="http://lh6.ggpht.com/-Eh572bV6quc/UXeTBKPySCI/AAAAAAAABN0/2VEiKEABl_M/%25255BUNSET%25255D.png" alt="" width="512" height="512" /></p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-38844118485469189092013-04-23T11:48:00.001+02:002013-04-23T11:48:05.222+02:00Szöveges információ vizualizációja: topic clouds<p style="text-align: justify;">A magyar online sajtóból gyűjtöttem be cikkeket, sima nltk snowball stemmelésen mentek át normalizálás során, majd MALLET-et használva 20 elemű topik modellt készítettem. Az egyes topikokhoz leginkább hozzájáruló szavak gyakorisági listájából generáltam szófelhőket. A pytagcloud kifejezetten csúnya, de legalább programmatikusan generálhatóak a képek, a Wordle sokkal szebb. de a gyakorisági táblákat kézzel kell bemásolni a generálás előtt. Az eredményeken látszik, hogy pontosításra szorul a scraper (ti. nem csak a cikkek szövegét szedi ki, hanem még sok menüelemet és reklámot stb) és jobb stemmer sem ártana. Ezek ellenére a tapasztalatom azt mutatja, egészen informatívak a szófelhők - magyarán az adott topikról sokat elárulnak.</p><p style="text-align: justify;"><a href="https://plus.google.com/photos/102852068976721430833/albums/5869972176886770129" target="_blank">Topic clouds - Wordle</a></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://plus.google.com/photos/102852068976721430833/albums/5869971714814857761" target="_blank">Topic clouds - pytagcloud</a></p><p style="text-align: justify;"><img style="vertical-align: middle;" src="http://lh5.ggpht.com/-9UAxqenMvF4/UXZYYdcVh_I/AAAAAAAABNc/O_YmjXjEPdM/%25255BUNSET%25255D.png" alt="" width="512" height="288" /><img src="http://lh4.ggpht.com/-VqgFIb9N20o/UXZYiLtJfRI/AAAAAAAABNk/Ob2M6ariBWo/%25255BUNSET%25255D.png" alt="" width="512" height="240" /></p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-85068657282103435672013-04-19T18:14:00.001+02:002013-04-19T18:14:54.243+02:00Szöveges információ vizualizációja: szógyakoriság<p style="text-align: justify;"><strong>Az alábbi ábrákat a<a href="http://hetivalasz.hu/vilag/tet-nelkuli-vita-zajlott-magyarorszagrol-62904/" target="_blank"> Heti Válasz</a> és a <a href="http://nol.hu/kulfold/az_eb_nem_var_juniusig_az_eljarasokkal" target="_blank">NOL</a> cikkeinek szövegeiből készítettem. Az írások a héten az Európai Parlamentben hazánk kapcsán lezajlott vitáról szólnak. Minden szófelhő szógyakoriságon alapul, a szövegek tisztításon átmentek, de szótövezésen nem. Engem leginkább az érdekel, hogyan használhatók a szófelhők tartalomelemzésre. Ennek nyilván akkor van értelme, ha nagy mennyiségű adatot akarunk áttekinteni, de most jobban érdekel melyik eljárás felhasználóbarát (azaz informatív).</strong></p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;"><strong>Wordle szófelhő</strong></p><p style="text-align: justify;">A <a href="http://www.wordle.net/" target="_blank">Wordle</a> nagyon szép felhőket generál, de inkább deskriptív és nem ad lehetőséget az összehasonlításra.</p><p style="text-align: justify;">Népszabadság cikk</p><p style="text-align: justify;"><img style="vertical-align: middle;" src="http://lh4.ggpht.com/-cLduRyU-rR0/UXFpvFOCpzI/AAAAAAAABG0/Tz_dgracphM/%25255BUNSET%25255D.png" alt="" width="512" height="288" /></p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;">Heti Válasz cikk</p><p style="text-align: justify;"><img style="vertical-align: middle;" src="http://lh3.ggpht.com/-9HO0CZYjKxc/UXFqKCv9xVI/AAAAAAAABG8/jfWbXMByH4A/%25255BUNSET%25255D.png" alt="" width="512" height="288" /></p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;"><strong>R wordcloud</strong></p><p style="text-align: justify;">A CRAN-on elérhető standard wordcloud package lehetőséget ad arra, hogy összehasonlítsunk szövegeket. Az összehasonlítás alapja a frekvencia, a comparison azt mutatja meg mely szavak gyakorisága nagyobb egy-egy szövegben, a commonality pedig a közös szavakat ábrázolja.</p><p style="text-align: justify;">Comparison cloud</p><p style="text-align: justify;"><img style="vertical-align: middle;" src="http://lh6.ggpht.com/-p7ZVcUbMEOA/UXFqYcdj7II/AAAAAAAABHE/gHEvFpf5EX8/%25255BUNSET%25255D.png" alt="" width="512" height="341" /></p><p style="text-align: justify;">Commonality cloud</p><p style="text-align: justify;"><img style="vertical-align: middle;" src="http://lh6.ggpht.com/-C9ZKgL82DGs/UXFrEf7XSXI/AAAAAAAABHM/7GhfgGeWJCE/%25255BUNSET%25255D.png" alt="" width="512" height="341" /></p><p style="text-align: justify;"><strong>Conway összehasonlító szófelhője</strong></p><p style="text-align: justify;">Conway szerint egy rendes szófelhő térbeli információval is jelez valamit - mégpedig a frequencia eltéréseket a két szövegben.</p><p style="text-align: justify;"><img style="vertical-align: middle;" src="http://lh5.ggpht.com/-MWFraMkIclg/UXFrVap-tPI/AAAAAAAABHU/duzEVppi2xw/%25255BUNSET%25255D.png" alt="" width="512" height="256" /></p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-1778029337585458362013-04-17T07:52:00.001+02:002013-04-17T07:52:53.324+02:00Brenda Lelke<p><strong>Tudományfilozófusok és -szociológusok figyeltek fel arra a jelenségre, hogy egyes tudományágakat folyamatosan átneveznek, ez a rebranding. <a href="http://kbroman.wordpress.com/2013/04/05/data-science-is-statistics/" target="_blank">Egy mai példa</a></strong></p><blockquote><p><em>When physicists do mathematics, they don’t say they’re doing “number science”. They’re doing math.</em></p><p><em>If you’re analyzing data, you’re doing statistics. You can call it data science or informatics or analytics or whatever, but it’s still statistics.</em></p><p><em>If you say that one kind of data analysis is statistics and another kind is not, you’re not allowing innovation. We need to define the field broadly.</em></p></blockquote><p>Hasonló dolgok játszódnak le más területeken is. A "computational linguistics" terminust egyre inkább felváltja a "natural language processing", a kognitív pszichológia és a kognitív tudomány egyes területei ma már "decision science" és "behavioral economics" néven futnak. A mesterséges intelligencia és a kognitív tudomány először "intelligent systems" névre váltott, ma már "machine learning" címszó alatt fut.</p><p><iframe width="560" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/zeCskmdhyq8" frameborder="0"></iframe></p><p> </p><p style="text-align: justify;">Hogy ez jó-e vagy rossz, nehéz eldönteni. Aki ismeri ezen tudományok történetét, az tudja, hogy az ötvenes és hatvanas években nagyon nagy reményekkel indultak, melyeket nem sikerült beváltaniuk. A nyolcvanas években ismét felfutottak, amit megint egy kiábrándulás követett. A kilencvenes években teret nyert a statisztikai/bayesiánus fordult, ami a kétezres évek óta töretlenül tart. Most fordult elő először, hogy alkalmazott szeszögből is bevethetővé váltak ezek a laikusok számára nagyon ezoterikusnak tűnő elméletek. A rebranding célja szerintem egyértelműen az, hogy bevezesse ezen tudományokat a köztudatba, s így nincs ezzel semmi baj. Sokkal nagyobb probléma, hogy a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy az alkalmazott területek mögött milyen elméleti tudományok állnak.</p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-70790589487914074892013-04-12T09:56:00.001+02:002013-04-12T09:56:28.809+02:00Fogadjunk?<p style="text-align: justify;"><strong>A modern bayesiánus statisztikáról kevesen tudják, hogy alapvetően teológiai eredetű. Pascal Pensées-ben veti fel először az "empirikus" istenbizonyítást, ami "forradalmi" a bevett deduktív istenbizonyításokhoz képest. A 233-ban felvetett probléma az első döntéselméleti elemzés is egyben és megnyitotta az utat Bayes vizsgálódásai előtt. A Stanford Encyclopedia of Philosophy-n <a href="http://plato.stanford.edu/entries/pascal-wager/" target="_blank">Pascal fogadásáról </a> többet is megtudhat az olvasó.</strong></p><p> </p><p><p>[...] <em>Qui blâmera donc les chrétiens de ne pouvoir rendre raison de leur créance, eux qui professent une religion dont ils ne peuvent rendre raison; ils déclarent en l'exposant au monde que c'est une sottise, stultitiam, et puis vous vous plaignez de ce qu'ils ne la prouvent pas. S'ils la prouvaient ils ne tiendraient pas parole. C'est en manquant de preuve qu'ils ne manquent pas de sens. Oui mais encore que cela excuse ceux qui l'offrent telle, et que cela les ôte du blâme de la produire sans raison cela n'excuse pas ceux qui la reçoivent. Examinons donc ce point. Et disons : Dieu est ou il n'est pas; mais de quel côté pencherons-nous? la raison n'y peut rien déterminer. Il y a un chaos infini qui nous sépare. Il se joue un jeu à l'extrémité de cette distance infinie, où il arrivera croix ou pile. Que gagerez-vous'? par raison vous ne pouvez faire ni l'un ni l'autre; par raison vous ne pouvez défaire nul des deux.</em></p></p><p>[...]</p><p><p><em>Car il ne sert de rien de dire qu'il est incertain si on gagnera, et qu'il est certain qu'on hasarde, et que l'infinie distance qui est entre la certitude de ce qu'on expose et l'incertitude de ce qu'on gagnera égale le bien fini qu'on expose certainement à l'infini qui est incertain, Cela n'est pas ainsi. Tout joueur hasarde avec certitude pour gagner avec incertitude, et néanmoins il hasarde certainement le fini pour gagner incertainement le fini, sans pécher contre la raison. Il n'y a pas infinité de distance entre cette certitude de ce qu'on expose et l'incertitude du gain : cela est faux. Il y a, à la vérité, infinité entre la certitude de gagner et la certitude de perdre, mais l'incertitude de gagner est proportionnée à la certitude de ce qu'on hasarde selon la proportion des hasards de gain et de perte. Et de là vient que s'il y a autant de hasards d'un côté que de l'autre le parti est à jouer égal contre égal. Et alors la certitude de ce qu'on s'expose est égale à l'incertitude du gain, tarit s'en faut qu'elle en soit infiniment distante. Et ainsi notre proposition est dans une force infinie, quand il y a le fini à hasarder, à un jeu ou il y a pareils hasards de gain que de perte, et l'infini à gagner.</em> (Pascal: <a href="http://www.ub.uni-freiburg.de/fileadmin/ub/referate/04/pascal/pensees.pdf" target="_blank">Pensées</a>, angol fordítás <a href="http://www.gutenberg.org/ebooks/18269" target="_blank">itt</a>)</p></p><p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;">Bayes híres tételét hasonló okoskodás alapján alkotta meg. A teológiában nem lett annyira felkapott ez a módszer, a tudományt azonban forradalmasította. Akadnak persze olyanok mint <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Stephen_D._Unwin" target="_blank">Stephen Uwin</a> fizikus, kinek Bayes módszerén alapuló számításai szerint 67%-os Isten létének valószínűsége, de ugyanerre alapozva Larry Ford eredménye 10 a minusz 17-en (erről bővebben <a href="http://www.colorado.edu/philosophy/vstenger/Briefs/Bayes.pdf" target="_blank">itt</a>). </p></p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-53750647174444234642013-04-10T09:56:00.001+02:002013-04-10T09:56:30.020+02:00Mire jó a probabilisztikus programozás?<blockquote><p style="text-align: left;"><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">"No man is an island,</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">Entire of itself.</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">Each is a piece of the continent,</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">A part of the main.</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">If a clod be washed away by the sea,</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">Europe is the less.</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">As well as if a promontory were.</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">As well as if a manor of thine own</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">Or of thine friend's were.</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">Each man's death diminishes me,</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">For I am involved in mankind.</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">Therefore, send not to know</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">For whom the bell tolls,</span></em><br style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;" /><em><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">It tolls for thee. "</span></em></p><p style="text-align: left;"><span style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; line-height: 21px; background-color: #ffffff;">(John Donne)</span></p></blockquote><p style="text-align: justify;"><strong>Manapság egyre elterjedtebb az ún. dinamikus rendszerek vizsgálata. A logikában ez a dinamikus episztemikus logikát jelenti, amit van Benthem <a href="http://staff.science.uva.nl/~johan/Muenster.pdf" target="_blank">One is a Lonely Number: on the logic of communication</a> c. tanulmányában gyönyörűen mutat be. Másrészt itt van ez a big data és sokan úgy gondolják, az adatok mindent megoldanak hiszen korlátlanul gyűjthetjük őket. Anderson <a href="http://www.wired.com/science/discoveries/magazine/16-07/pb_theory" target="_blank">The End of Theory</a> című cikke akár meggyőző is lehetne, de vegyük észre, minden adat begyűjtése tkp. egy omnipotens állapot elérhetőségét jelenti - így csöbörből vödörbe kerülünk. </strong></p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;">A kognitív modellezés (ami ma szinte kizárólag bayesiánus modellezést jelent) területén ismeretes mennyire sok gond akadhat azokkal a fránya adatokkal. Minden nyelvész ismeri a mantrát, poverty of stimulus, change over time stb. <a href="http://www.stanford.edu/~ngoodman/" target="_blank">Noah D. Goodman</a> az ún. generatív modellek (nem keverendők össze a generatív grammatikákkal!!!) segítségével igen ötletes megoldást talált arra, miképp lehet a dinamikus folyamatokat (pl. társas-kognitív viselkedés, társas nyelvhasználat stb) szimulálni:</p><blockquote><p style="text-align: justify;"><em>Is language understanding a special case of social cognition? To help evaluate this view, we can formalize it as the rational speech-act theory: Listeners assume that speakers choose their utterances approximately optimally, and listeners interpret an utterance by using Bayesian inference to “invert” this model of the speaker. We apply this framework to model scalar implicature (“some” implies “not all,” and “N” implies “not more than N”). This model predicts an interaction between the speaker’s knowledge state and the listener’s interpretation. We test these predictions in two experiments and find good fit between model predictions and human judgments. </em>(<a href="http://www.stanford.edu/~ngoodman/papers/GS-TopiCS-2013.pdf" target="_blank">Knowledge and Implicature: Modeling Language Understanding as Social Cognition</a>)</p></blockquote><p>És mindehhez probabilisztikus programozást használ Goodman. Hogy miért? </p><blockquote><p style="text-align: justify;"><em>Probabilities describe degrees of belief, and probabilistic inference describes rational reasoning under uncertainty. It is no wonder, then, that probabilistic models have exploded onto the scene of modern artificial intelligence, cognitive science, and applied statistics: these are all sciences of inference under uncertainty. But as probabilistic models have become more sophisticated, the tools to formally describe them and to perform probabilistic inference have wrestled with new complexity. Just as programming beyond the simplest algorithms requires tools for abstraction and composition, complex probabilistic modeling requires new progress in model representation—probabilistic programming languages. These languages provide compositional means for describing complex probability distributions; implementations of these languages provide generic inference engines: tools for performing efficient probabilistic inference over an arbitrary program.</em> (<a href="http://www.stanford.edu/~ngoodman/papers/POPL2013-abstract.pdf" target="_blank">The Principles and Practice of Probabilistic Programming</a>)</p></blockquote>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-53073155436088591802013-04-08T07:55:00.001+02:002013-04-08T07:55:35.236+02:00inkLink videók a Ustream-en<p style="text-align: justify;">A <a href="http://www.ustream.tv/new" target="_blank">Ustream</a> jóvoltából az inkLink-et online is követni lehetett. A közvetítést többen nézték mint amennyien megjelentek a helyszínen! Az <a href="http://www.ustream.tv/channel/inklink" target="_blank">inkLink csatornáján</a> megtekinthető az összes előadás - jó szórakozást hozzá :D</p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;"><img style="float: left;" src="http://lh6.ggpht.com/-919cGnKktEM/UWJbtQH6gcI/AAAAAAAABGQ/lOUVGVthSM4/%25255BUNSET%25255D.jpg" alt="" width="410" height="161" /></p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-68976292509678088472013-04-03T09:06:00.001+02:002013-04-03T09:08:31.227+02:00inkLink program<div style="text-align: justify;">
<strong>Az inkLink-re továbbra is <a href="http://inklink2013.eventbrite.com/" target="_blank">lehet regisztrálni</a>, de az ingyenes jegyek már elfogytak. Arra kérünk mindekit, amennyiben lehetősége van rá, támogatói jeggyel regisztráljon. Diákok, munkanélküliek és tényleg rászorulók levélben keressenek meg minket (zoltan.varju(kukac)gmail.com) ha szeretnének regisztrálni (díjmentesen regisztráljuk őket továbbra is). Április 5-én a LEG jóvoltából egy részben szponzorált sörözésre várjuk a regisztrált résztvevőket, mely keretében az előadókkal és a szervezőkkel kötetlenül is lehet egy kicsit beszélgetni. Az előadások angol nyelvűek és reményeink szerint a UStream-en is elérhetőek lesznek. A program: </strong></div>
<iframe frameborder="0" height="300" src="https://docs.google.com/spreadsheet/pub?key=0Aud6bfSjjnXhdEVMcVN1TjV2Y2h5bUw4Q2E2Si1hdVE&single=true&gid=0&output=html&widget=true" width="660"></iframe>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-31587055604093458482013-03-29T11:05:00.001+01:002013-04-01T13:53:14.492+02:00Probabilisztikus programozás<strong>Az utóbbi napokban a Twitter a <a href="http://www.solers.com/BAAinfo-reg/ppaml/" target="_blank">DARPA Probabilistic Programming for Advanced Machine Learning (PPAML) Proposers' Day</a>-től hangos. De miért? Rob Zinkov Why <a href="http://zinkov.com/posts/2012-06-27-why-prob-programming-matters/" target="_blank">Probabilistic Programming Matters</a> posztjában így válaszolja meg a kérdést</strong><br />
<br />
<div style="color: #3e4349; font-family: 'Lucida Grande', 'Lucida Sans Unicode', Geneva, Verdana, Arial, sans-serif; margin: 25px 0px; text-align: justify;">
<a href="http://probabilistic-programming.org/">Probabilistic programming</a> is a newer way of posing machine learning problems. As the models we want to create become more complex it will be necessary to embrace more generic tools for capturing dependencies. I wish to argue that probabilistic programming languages should be the dominant way we perform this modeling, and will demonstrate it by showing the variety of problems that can be trivially modeled with such a language.</div>
<div style="color: #3e4349; font-family: 'Lucida Grande', 'Lucida Sans Unicode', Geneva, Verdana, Arial, sans-serif; margin: 25px 0px; text-align: justify;">
Probabilistic programming also has the potential to give machine learning to the masses by making it very easy to specify realistic models for frequently heterogenous data. Too often, simple models are used because they are popular and implementations are freely available. By shifting focus to a language we remove these artificial constraints.</div>
<br />
<br />
<ul>
<li>Aki bele szeretne csapni a lecsóba, annak a <a href="http://projects.csail.mit.edu/church/wiki/Church" target="_blank">Church</a> nyelvet ajánlom (ami a Scheme család tagja). A <a href="http://projects.csail.mit.edu/church/wiki/Probabilistic_Models_of_Cognition" target="_blank">Probabilistic Models of Cognition</a> tutorial a mesterséges intelligencia és a kognitív tudomány területéről vett példákon keresztül vezeti be az érdeklődőket a probabilisztikus programozásba.</li>
<li>Az R nyelv avatott ismerőinek ajánlom <a href="http://www.johnmyleswhite.com/notebook/2010/08/20/using-jags-in-r-with-the-rjags-package/" target="_blank">John Myles White posztját</a>.</li>
<li>Haskeller-ek a<a href="http://www.haskell.org/haskellwiki/Probabilistic_Functional_Programming" target="_blank"> haskell.org-on mindent megtalálnak az elinduláshoz</a>. </li>
<li>Erwig és Kollmansberger Functional Pearls-e, a <a href="http://web.engr.oregonstate.edu/~erwig/papers/PFP_JFP06.pdf" target="_blank">Probabilistic Functional Programming</a>, nagyon ötletes példákon keresztül illusztrája a témát és megvilágítja miért természetes választás egy funkcionális nyelv a probabilisztikus programozásra. Haskellerek előnyben!</li>
</ul>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-45321090524802697642013-03-27T10:41:00.001+01:002013-03-27T12:31:18.519+01:00NLP meetup programváltozásFigyelem! Tempfli Péter <strong>Social media monitoring előadását sajnos el kell halasztanunk</strong> a májusi meetupra. Ez a mai Textplore előadást nem érinti, továbbra is várunk mindenkit 18:00-tól a Colabs-ben <a href="http://bit.ly/W9HmEJ">http://bit.ly/W9HmEJ</a>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-90966350531026068962013-03-26T10:48:00.001+01:002013-03-26T10:48:46.556+01:00Hírek - másképp<p style="text-align: justify;">Egytlen igazán népszerű "szolgáltatásunk" a Számítógépes nyelvészeten a különböző neveken futó linkajánló "rovatunk" volt. A <strong><a href="http://complinglight.tumblr.com/" target="_blank">Computational Linguistics Light</a> </strong>célja betölteni ezt az űrt. Minden általam érdekesnek talált angol nyelvű cikket, tanulmányt, honlapot és egyéb forrást ezen a helyen osztok meg a továbbiakban, néha minimálisan kommentelem is ezeket (angolul).</p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-29437388913598947162013-03-25T14:09:00.001+01:002013-03-25T15:43:59.282+01:00Arab tavasz és nlp<div style="text-align: justify;">
<strong>Mostanában nagyon rákattantam a "computational social science" témára, mivel úgy látom nagyon gazdag terület, amiben az nlp-nek is sok szép szerep jut(hat). <a href="http://treycausey.com/" target="_blank">Trey Causey </a>a University of Washington PhD hallgatója az autoriter államok médiáit vizsgálja empirikus alapon, ehhez pedig nagyban támaszkodik a látens dirichlet allokációra (<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Latent_Dirichlet_allocation" target="_blank">latent dirichlet allocation - LDA</a>) a korpuszelemzésben. <a href="http://treycausey.com/dissertation.html" target="_blank">Disszertációjának összegzése</a> szerint:</strong></div>
<blockquote>
<div style="text-align: center;">
I model these meaning contests using Latent Dirichlet Allocation, a Bayesian method for discovering the latent topic structure of text corpora. Using an original dataset of more than 25,000 Egyptian and international news articles in both Arabic and English from November 2010 to March 2011, I build a model of regime-friendly, semi-independent, and independent media content before, during, and after the so-called Arab Spring uprisings in Tunisia, Egypt, Libya, and Bahrain. In the months leading up to the uprisings, while Egyptian state media focused on economic development projects and minimized attention to rising discontent int he region, non-state media offered extensive coverage of investigations of businessmen linked to the regime and fraudulent elections. When events in Tunisia ignited political imaginations in the region, state media consistently downplayed these events relative to their independent counterparts and employed conspiracy, foreign interference, and instability themes in their coverage. However, as the fall of the Mubarak regime drew closer, media coverage converged distinctly toward the language of independent media. I argue that this divergence and subsequent convergence around highly salient issues provides important information to potential collective actors about the ability and likely success of pro- and anti-regime groups to exert influence.</div>
</blockquote>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://treycausey.com/causey_lda_paper.pdf" target="_blank">The Battle for Bystanders: Information, Meaning Contest, and Collective Action in the Egyptian Uprising of 2011</a> című tanulmányában a disszertációnál tömörebben foglalja össze Causey téziseit és módszertanát - érdemes elolvasni, hiába "draft", van benne valami. Úgy gondolom, hamarosan sok hasonló vizsgálódás lát majd napvilágot és bizonyosan az ipar is rákap az ilyen kutatások ízére.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-74160231013048950362013-03-22T15:20:00.001+01:002013-03-22T15:27:23.633+01:00Dzsihád és nlp<div style="text-align: justify;">
<strong>Tegnap futottam bele a Mancs honlapján <a href="http://magyarnarancs.hu/belpol/miklosi-laszlo-tortenelemtanarok-egyesulete-nem-most-kezdodott-83787" target="_blank">egy interjúba Miklósi Lászlóval</a> a Történelemtanárok Egyletének elnökével. Engem is meglep, hogy pont a fiatal bölcsészek tolódnak egyre inkább jobbra, de rögtön beugrott két tanulmány. Jeskó József, Bakó Judit és Tóth Zoltán <a href="http://www.poltudszemle.hu/szamok/2012_1szam/jesko.pdf" target="_blank">A radikális jobboldal webes hálózatai</a> című írása nagyon szépen összefoglalja, miképp formálódott a radikális jobb webes jelenléte, ami kulcsfontosságú a fiatalok elérésében (érdemes elolvasni, már csak azért is, mert eddig ez az egyetlen általam is ismert hazai adatvezérelt társadalomtudományi cikk). Ugyanakkor hiányzik még annak megértése, miképp válnak radikálissá pont humán beállítottságú emberek. Itt kerül képbe a dzsihád. <a href="http://people.fas.harvard.edu/~rnielsen/" target="_blank">Rich Nielsen</a> a Harvard Department of Goverment PhD hallgatója azt vizsgálja miért válnak radikálissá egyes muszlim vallás- és jogtudósok (<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Ulema" target="_blank">ulema</a>). Még nem publikált, de már elérhető tanulmánya a <a href="http://people.fas.harvard.edu/~rnielsen/jihad.pdf" target="_blank">Jihadi Radicalization of Muslim Clerics</a> remek példa arra, hogyan alkalmazható a számítógépes nyelvészet a társadalomtudományi tartalomelemzésben. Az absztrakt remekül összefoglalja a tanulmányt (elvégre ez a dolga):</strong></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
This paper explains why some Muslim clerics adopt the ideology of militant Jihad while others do not. I argue that clerics strategically adopt or reject Jihadi ideology because of career incentives generated by the structure of cleric educational networks. Well-connected clerics enjoy substantial success at pursuing comfortable careers within state-run religious institutions and they reject Jihadi ideology in exchange for continued material support from the state. Clerics with poor educational networks cannot rely on connections to advance through the state-run institutions, so many pursue careers outside of the system by appealing directly to lay audiences for support. These clerics are more likely to adopt Jihadi ideology because it helps them demonstrate to potential supporters that they have not been theologically coopted by political elites. I provide evidence of these dynamics by collecting and analyzing 29,430 fatwas, articles, and books written by 91 contemporary clerics. Using statistical natural language processing, I measure the extent to which each cleric adopts Jihadi ideology in their writing. I combine this with biographical and network information about each cleric to trace the process by which poorly-connected clerics become more likely to adopt Jihadi ideology.</div>
<br />
<blockquote>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</blockquote>
<div style="text-align: justify;">
A <a href="http://www.economist.com/news/international/21573604-how-muslim-clerics-turn-jihadist-green-glass-ceilings?frsc=dg%7Ca" target="_blank">The Economist cikke</a> röviden és érthetően összegzi Nielsen eredményeit. A mi szempontunkból legalább annyira érdekes a kutatás módszertana.</div>
<blockquote>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
There is no way to determine the population of Muslim clerics, so randomly sampling clerics for analysis is not a possibility. Instead, I focus the analysis on contemporary Sunni clerics writing in Arabic. In order to compare Jihadi clerics to the those that were most likely to become Jihadi but ultimately did not, I intentionally over-sample two key groups of clerics: (1) Jihad clerics and (2) conservative Salafi clerics who share similar beliefs to Jihadis but reject the ideology of militant Jihad. Practically, this means the analysis is focused on conservative clerics primarily from Saudi Arabia (58 percent) and Egypt (22 percent) who are currently living or lived in the last century. [...] To measure the ideology of these clerics, I collect their books, articles, and fatwas with special emphasis on the latter.</div>
</blockquote>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Nielsen célja az volt, hogy beazonosítsa a radikális és nem-radikális ulemákat elérhető szövegeik alapján. Ehhez a gépi tanulást hívta segítségül:</div>
<blockquote>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
In principle, identifying Jihadi ideology is often as simple as distinguishing between these two texts. However, with 29,430 texts from 91 clerics, close reading of each is infeasible. Instead, I measure cleric ideology by applying supervised learning methods from the statistical machine learning literature (Hastie, Tibshirani and Friedman, 2009) to the documents. Most of the previous work on measuring the ideology of political actors has used roll-call votes to estimate actor ideal points (Poole and Rosenthal, 1985; Martin and Quinn, 2002). This is not possible for Muslim clerics (because they do not vote on a common set of proposals), so instead, I directly scale the texts to estimate cleric support for militant Jihadi ideology. My method uses two sets of training documents, one of which is assumed to be Jihadi and the other of which is assumed to be non-Jihadi. The Jihadi corpus consists of 765 texts of various genres that are available on Jihadi web forums as the “Mujahid’s bookbag” (ﺎﻫﺪĐا ﺣﻘﻴﺒﺔ).13 These documents are specifically selected by Jihadis themselves as sources of spiritual instruction and advice, as well as mixed political and religious commentary.14 By using a set of known Jihadi documents as my training data, I avoid the difficult task of deciding which texts are most authentically “Jihadi”. Instead, I let Jihadis themselves identify the texts that are most representative of Jihadi ideology.</div>
</blockquote>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Lehet erőltetett párhuzamot látni egy radikális ulema és egy radikális bölcsész között, de úgy gondolom érdemes lenne Nielsen vizsgálatához hasonló módon elemezni a radikális jobboldal netes szövegeit és elkezdhetnénk empirikusan közelíteni ahhoz, hogy miért és hogyan radikalizálódnak a fiatalok a bölcsészkarokon.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-19323748639391647912013-03-21T07:33:00.001+01:002013-03-21T07:33:19.641+01:00Funkcionális programozás és big data<p><strong>Paco Nathan (<a href="http://www.concurrentinc.com/" target="_blank">Concurrent</a> data science director) egy olyan slide-ot csinált, ami önmagában is érthetővé teszi, miért nyer egyre nagyobb teret a funkcionális programozás big data körökben.</strong></p><p> <br /> <iframe width="427" height="356" src="http://www.slideshare.net/slideshow/embed_code/16990195" frameborder="0"> </iframe></p><div style="margin-bottom: 5px;"><strong> <a title="Functional programming for optimization problems in Big Data" href="http://www.slideshare.net/pacoid/functional-programming-for-optimization-problems-in-big-data" target="_blank">Functional programming for optimization problems in Big Data</a> </strong> from <strong><a href="http://www.slideshare.net/pacoid" target="_blank">Paco Nathan</a></strong></div>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-84776230604759368992013-03-19T11:40:00.001+01:002013-03-19T11:40:15.037+01:00Mit mond az internet - NLP meetup március 27-én<p><p style="line-height: 17px; margin: 0px 0px 15px; color: #444444; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 13px;">Március 27-én tartjuk e havi meetupunkat. A rendezvény ingyenes, de arra kérünk mindenkit, hogy <a style="color: #0087c9;" href="http://www.meetup.com/Hungarian-nlp/events/108061322/" target="_blank">regisztráljon oldalunkon</a> és jelezze részvételi szándékát.</p><p style="line-height: 17px; margin: 0px 0px 15px; color: #444444; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 13px;"> </p><p style="line-height: 17px; margin: 0px 0px 15px; color: #444444; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 13px;"><img class="imgnotext" style="border: 0px; cursor: default; display: block; margin: 0px auto;" src="http://m.cdn.blog.hu/ke/kereses/image/meetup/meetuplogo.jpeg" alt="meetuplogo.jpeg" /></p><p style="line-height: 17px; margin: 0px 0px 15px; color: #444444; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 13px;"> </p><p style="line-height: 17px; margin: 0px 0px 15px; color: #444444; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 13px;">A program:</p><blockquote style="line-height: 17px; margin: 20px 25px; padding: 10px; background-color: #f8f8f8; border-bottom-width: 1px; border-bottom-style: solid; border-bottom-color: #cccccc; border-top-width: 1px; border-top-style: solid; border-top-color: #cccccc; font-style: italic; color: #444444; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 13px;"><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;"><strong>Textplore</strong> <a style="color: #0087c9;" href="https://www.textplore.org/" target="_blank">https://www.textplore.org/</a></p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;"> </p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;">Előadásunkban bemutatjuk a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet által fejlesztett Textplore szövegelemző szoftver funkcióit és elemzési lehetőségeit, majd egy folyamatban levő kutatás előzetes eredményeit. Ennek során egy magyar és egy angol hírportálon megjelent, korrupcióval kapcsolatos cikkek jellegzetességeit vizsgáljuk. A cikkek szóhasználati sajátosságai segíthetnek feltárni, hogy az online média hogyan viszonyul a korrupcióhoz, mennyire tölti be azt a lehetséges szerepét, hogy a nyilvánosság erejével akadályozza a korrupció terjedését.</p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;"> </p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;"><strong>Az előadók</strong></p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;"><strong>Tóth István János</strong> Közgazdász-szociológus, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet ügyvezető igazgatója, a BCE Korrupciókutató-központjának társigazgatója. Fő érdeklődési területe a rejtett gazdasággal és a korrupcióval kapcsolatos jelenségek vizsgálata és a konjunktúrakutatás, továbbá szívesen foglalkozik a kvantitatív tartalomelemzés módszerével vizsgálható kérdésekkel.</p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;"> </p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;"><strong>Czibik Ágnes</strong> közgazdász, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzője, a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központjának munkatársa. Főként munkaerő-piaci kutatásokkal, a GVI által fejlesztett Textplore szövegelemző szoftver fejlesztésének irányításával, valamint a szoftver segítségével elemzések készítésével foglalkozik</p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;"> </p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;"><strong>Social media monitoring</strong> - Replise <a style="color: #0087c9;" href="http://replise.com/" target="_blank">http://replise.com</a></p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;">Az prezentáció bemutat néhány, a közösségi média figyelés napi gyakorlatában felmerülő problémát. Szólok az adatok megkereséséről és begyüjtéséről, a releváns kérdések megfogalmazásáról és az eredmények bemutatásáról. Szó fog esni arról, mit lehet és mit nem lehet mérni, illetve arról is, mikor érdemes mérni, mikor pedig más technikát választani. Végül, röviden bemutatom a Replise rendszert.</p><p style="line-height: 17px; margin: 8px 0px 0px; color: #333333;"><strong>Tempfli Péter</strong> az ELTE BTK orosz szakán végzett, jelenleg a Budapest Corvinus Egyetem gazdasági informatika szakos hallgatója. Szociális méda elemző a Replise-nél, magyar, lengyel és orosz piacokkal foglalkozik.</p></blockquote></p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-91187790930474211762013-03-18T13:59:00.001+01:002013-03-18T13:59:05.185+01:00Egy kép többet ér ezer szónál?<p style="text-align: justify;"><strong>Nem könnyű dolog szöveges információt képpé alakítani. Egyre inkább úgy gondolom, nem is muszáj mindent vizualizálni. Persze értékelem a The Economist próbálkozását, ami a palagázról szóló vitát próbálta vizuálisan összefoglalni.</strong></p><p style="text-align: justify;"><strong><object id="flashObj" classid="clsid:D27CDB6E-AE6D-11cf-96B8-444553540000" width="595" height="390" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=9,0,47,0"><br /><param name="movie" value="http://c.brightcove.com/services/viewer/federated_f9?isVid=1" /><param name="bgcolor" value="#FFFFFF" /><param name="flashVars" value="videoId=2222543791001&linkBaseURL=http%3A%2F%2Fwww.economist.com%2Fblogs%2Fnewsbook%2F2013%2F03%2Fenvironmental-results%3Fbclid%3D0%26bctid%3D2222543791001&playerID=1425961410001&playerKey=AQ~~,AAABDH-R__E~,dB4S9tmhdOo20g03jDsDgNBGDcclfHEU&domain=embed&dynamicStreaming=true" /><param name="base" value="http://admin.brightcove.com" /><param name="seamlesstabbing" value="false" /><param name="allowFullScreen" value="true" /><param name="swLiveConnect" value="true" /><param name="allowScriptAccess" value="always" /><embed type="application/x-shockwave-flash" width="595" height="390" src="http://c.brightcove.com/services/viewer/federated_f9?isVid=1" bgcolor="#FFFFFF" flashvars="videoId=2222543791001&linkBaseURL=http%3A%2F%2Fwww.economist.com%2Fblogs%2Fnewsbook%2F2013%2F03%2Fenvironmental-results%3Fbclid%3D0%26bctid%3D2222543791001&playerID=1425961410001&playerKey=AQ~~,AAABDH-R__E~,dB4S9tmhdOo20g03jDsDgNBGDcclfHEU&domain=embed&dynamicStreaming=true" base="http://admin.brightcove.com" name="flashObj" seamlesstabbing="false" allowfullscreen="true" swliveconnect="true" allowscriptaccess="always" pluginspage="http://www.macromedia.com/shockwave/download/index.cgi?P1_Prod_Version=ShockwaveFlash"></embed></object></strong></p><p style="text-align: justify;">De tényleg kell ez nekünk? Én mostanában hajlok arra, hogy ha nagyon kell szöveget vizualizálni, akkor az valami olyan legyen, mint <a href="http://tedunderwood.com/2012/11/" target="_blank">Ted Underwood</a> vagy <a href="http://www.scottbot.net/HIAL/?p=221" target="_blank">Scott Weingart</a> topic model-eken végzett munkái. </p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-13956721533685696592013-03-13T10:42:00.001+01:002013-03-13T10:42:53.229+01:00Könyvismertető: A valószínűség interpretációi<p style="text-align: justify;"><strong>Manapság nagyon divatosak a big data-ról és prediktív analitkáról írott ismeretterjesztő könyvek. A négy legsikeresebb ezek közül Gleick: <a href="http://www.amazon.com/Information-History-Theory-Flood/dp/1400096235" target="_blank">The Information</a>, Silver: <a href="http://www.amazon.com/The-Signal-Noise-Many-Predictions/dp/159420411X/ref=pd_sim_b_2" target="_blank">The Signal and the Noise</a>, McGrayne: <a href="http://www.amazon.com/dp/0300188226" target="_blank">The Theory That Would Not Die</a> és Mlodinow <a href="http://szamitogepesnyelveszet.blogspot.hu/2013/02/konyvismerteto-reszeg-bolyongas.html" target="_blank">Részeg bolyongás</a>a. Mindegyik kötet foglalkozik valamennyire a valószínűség interpretációival, de nem jut túl a frekventista vs szubjektivista értelmezés rövid bemutatásán. A valószínűség értelmezése egyre központibb problémát jelent a mai analitka-vezérelt korban, ezt világosan jelzik olyan döntéshozóknak szánt címek mint a <a href="http://www.profilebooks.com/isbn/9781846684883/" target="_blank">Managin Uncertainty</a>. Szabó Gábor kiválló munkája remekül összefoglalja a valószínűség értelmezésével kapcsolatos kérdéseket, méghozzá világos és érthető módon, habár az ismeretterjesztő könyvekkel ellentétben feltételezi, hogy olvasója rendelkezik alapos matematikai előismeretekkel.</strong></p><p style="text-align: justify;"><img style="float: left;" src="http://lh5.ggpht.com/-t5huBBxhW6A/UUBJ9_x1LEI/AAAAAAAABGA/ToS00-rzxnU/%25255BUNSET%25255D.jpg" alt="" width="150" height="230" /></p><ul><li><strong><span style="font-size: 14px;">Szabó Gábor: </span><a style="font-size: 14px;" href="http://www.typotex.hu/konyv/szabo_gabor_a_valoszinuseg_interpretacioi" target="_blank">A valószínűség interpretációi</a></strong></li><li><strong><span style="font-size: 14px;">Typotex, 2013</span></strong></li><li><strong><span style="font-size: 14px;">226 oldal</span></strong></li></ul><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;"><a href="http://hps.elte.hu/~gszabo/" target="_blank">Hofer-Szabó Gábor</a> a magyar tudományfilozófia egy jeles képviselője. Az ELTE <a href="http://hps.elte.hu/" target="_blank">HPS</a> és <a href="http://phil.elte.hu/logic/" target="_blank">Logika</a> Tanszékei és a <a href="http://www.filozofia.bme.hu/" target="_blank">BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszéke</a> szakmai körökben világhírű (és nem csak itthon világhírű), rendszeresen kerülnek ki jelentős publikációk az oktatóktól és hosszú évek kitartó munkája árán építettek fel egy nagyon termékeny közösséget, aminek legkézzelfoghatóbb produktuma a <a href="http://phil.elte.hu/tpf/" target="_blank">Theoretical Philosophy Forum</a>. Így nem meglepő, hogy A valószínűség interpretációi egy nagyon alapos munka, ami kiemelkedik a hasonló művek közül (pl. Mellor <a href="http://www.amazon.com/Probability-Philosophical-Introduction-D-H-Mellor/dp/0415282519/ref=sr_1_5?ie=UTF8&qid=1363166304&sr=8-5&keywords=probability+philosophy" target="_blank">Probability: A Philosophical Introduction</a> vagy Gillies <a href="http://www.amazon.com/Philosophical-Theories-Probability-Issues-Science/dp/041518276X/ref=sr_1_6?ie=UTF8&qid=1363166304&sr=8-6&keywords=probability+philosophy" target="_blank">Philosophical Theories of Probability</a>). Fontos megjegyezni, hogy ez a könyv nem ismeretterjesztő munka, feltételezi, hogy olvasója nem-triviális matematikai előismeretekkel rendelkezik. A formalizmusok ellenére nagyon gördülékeny a szöveg (már amennyire egy ilyen mű az lehet) és szépen építkezik az anyag menet közben. Ahogy egyre jobban átszövi a prediktív analitika az életünket, érdemes elgondolkodni a valószínűség természetén és ehhez nagyon jó alapot nyújt ez a könyv. Kedvcsinálónak az előszóból (a kiadó oldaláról átvéve):</p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;"><p>Mit jelent az, hogy egy szabályos dobókockával a hatos dobás valószínűsége egyhatod? A kérdésre az alábbi paradigmatikus válaszok adhatók:</p><p> </p><p>Klasszikus válasz: Mivel szabályos kocka esetén mindegyik oldal előfordulása egyenlően lehetséges, és az esetek közül nekünk csak az egyik kedvez, ezért a kedvező esetek és az egyenlően lehetséges esetek számának aránya egyhatod lesz, és ez a hatos dobás valószínűsége. </p><p>Logikai válasz: A hatos dobás valószínűsége azért egyhatod, mert az a kijelentés, hogy az eredmény hatos lesz, egyhatod mértékben következik abból a kijelentésből, hogy a kockát eldobtuk, egy mindkét kijelentést tartalmazó nyelvben.</p><p>Szubjektivista válasz: Az, hogy a hatos dobás valószínűsége egyhatod, azt jelenti, hogy egyhatod mértékben hiszünk a hatos dobás eseményében.</p><p>Frekventista válasz: A hatos dobás egyhatod valószínűsége semmi mást nem jelent, mint hogy a hatos relatív gyakorisága közel egyhatod lesz a kockadobások egy elegendően hosszú sorozatában.</p><p>Propensity válasz: A hatos dobásnak azért egyhatod a valószínűsége, mert a kocka fizikai környezetével együtt rendelkezik azzal az egyhatod mértékű kauzális hajlammal, hogy egy adott dobás során hatos legyen.</p><p> </p><p>A fenti válaszok a valószínűség öt legfontosabb filozófiai interpretációjának jegyében születtek. A könyv ezeket az interpretációkat igyekszik bemutatni és értékelni. Ismerteti továbbá a valószínűség fogalmának történeti kialakulását, illetve legjelentősebb paradoxonait, valamint rövid bevezetőt nyújt a filozófiai elemzés számára nélkülözhetetlen matematikai fogalmakba. A könyvet elsősorban a matematika és a fizika filozófiai alapjai iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.</p></p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-78949580455478861462013-03-12T16:34:00.001+01:002013-03-12T16:35:33.518+01:00miért, most az underground a trendi?<div style="text-align: justify;">
<strong>Nem tudom mi számít innovatívnak ma. Pont tegnap került a kezembe - vagy inkább a képernyőmre - <a href="http://static.googleusercontent.com/external_content/untrusted_dlcp/research.google.com/en//pubs/archive/38149.pdf" target="_blank">a Google kutatási kultúrájáról egy tanulmány</a>. Maga az írás nem olyan nagy szám szerintem, nyilván van benne egy nagy adag önfényezés és hát a tudomány- és tudásszociológia közhelye szerint magunkat nem tudjuk objektíven megítélni, de nagyon megfogott az, miképp látják az alkalmazott/ipari kutatás lényegét.</strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<iframe frameborder="0" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/Kh5VC7PtBD0" width="560"></iframe></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong><br /></strong></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong></strong></div>
<a name='more'></a><strong><br /></strong><br />
<div style="text-align: justify;">
<strong>Hybrid Research á la Google</strong></div>
<div style="text-align: justify;">
A Google saját kutatási módszerét hibrid módszernek nevezi és így határozza meg:</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
We thus define our hybrid research model as one that (i) aims to generate scientific and engineering advances<br />
in fields of import to Google, that (ii) does so in a way that tends to factorize longer projects (perhaps with very<br />
challenging goals) into discrete, achievable steps (each of which may be of commercial value), where (iii) we<br />
maximally leverage our cloud computing models and large user base to support in vivo research, where (iv)<br />
we allow for the maximal amount of organizational flexibility so that we can support both projects that require<br />
some room to grow unfettered by current constraints, as well as projects that require close integration with<br />
existing products, and where (v) we emphasize knowledge dissemination using a flexible collection of different<br />
approaches.<br />
<div>
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Öt mintázatot (pattern) találtak </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
1. An advanced project in a product-focused team that, by virtue of its creativity and newness, changes the state<br />
of the art and thereby produces new research results<br />
<br />
2. A project in the research group that results in new products or services<br />
<br />
3. A project in the research group that creates new concepts and technologies, which are then applied to existing<br />
products or services<br />
<br />
4. A joint research project between an engineering team and the research group which is then used by that<br />
engineering team<br />
<br />
5. A research project in an engineering team that is transitioned to the research group (and eventually becomes<br />
(2), (3) or (4) above)<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Érdemes idézni, mi is számít szerintük sikernek (kiemelés tőlem):</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
In the same way that it is difficult to define what exactly constitutes “research,” it can be difficult to measure<br />
its “success.” In our opinion, a<em><strong> research project is successful if it has academic or commercial impact, or</strong></em><br />
<em><strong>ideally, both.</strong></em> Commercial impact at Google is perhaps easier to measure, and the company has benefitted from<br />
numerous advances in systems, speech recognition, language translation, machine learning, market algorithms,<br />
computer vision, and more.<br />
<br />
<blockquote>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</blockquote>
<div style="text-align: justify;">
Mindehhez többször is megemlítik hogy a Google hozzáfér a legnagyobb koponyákhoz minden területen.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong>Mi innovatív és mi nem?</strong></div>
<div style="text-align: justify;">
Szerintem nagyon nehéz megmondani mi innovatív és mi nem. Jelenleg a Google Knowledge Graph például nem nyűgözi le a nagyközönséget, de az "academic impact" terén szépen teljesít. De mennyire innovatív a Knowledge Graph? Bizonyos értelemben egyáltalán nem, hiszen a szemantikus web ötletéhez a Google-nek semmi köze, az eszköz alapjait a Metaweb Freebase adatbázisa jelenti, amit akvizíció útján szerzett meg a keresőóriás. Keressünk máshol! A manapság divatos Hadoop alapjait tkp. a Google legendás<a href="http://research.google.com/archive/mapreduce.html" target="_blank"> MapReduce paper-e</a> fektette le - mennyire innovatív feleleveníteni a funkcionális nyelvek map és fold függvényeit amit az ősidőkben statisztikai programozásra sokat használtak?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az ipari kutatás nagyon fura terep. Mennyire tekinthetjük innovatívnak a <a href="http://getprismatic.com/" target="_blank">Prismatic</a>-et? Nem ők találták ki az LDA-t, de rendesen értik a témát és a <a href="http://getprismatic.com/people" target="_blank">fejlesztők jelentős része</a> letett ezt-azt az asztalra elméleti kutatásban is. Nem ők a Clojure és a funkcionális programozás megalkotói, de <a href="https://github.com/Prismatic" target="_blank">rendesen benne vannak a témában</a>. Nem kell messzire menni hazai példákért sem. Nem UStream találta ki az online streaminget, a Prezi előtt is voltak már prezentációs szoftverek - de tagadni azt hogy innovatívak lennének, az egyenlő a hülyeséggel.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<strong>Mi innovatív neked és mi innovatív nekem?</strong></div>
<div style="text-align: justify;">
Az emberek többségének az Apple jelenti manapság az innovációt. Hallottunk a biotechnológia csodáiról, de meg is tudjuk érteni mit ígér? Miért áldoznak rá dollár milliárdokat a biotech startupokra? Az innováció egy bizonyos része szépen csendben történik. 1948-ban a Bell Research egy visszahúzódó kutatója írt egy tanulmányt, amit észrevétlenül változtatta meg mindenki életét. Claude Shannon információelmélete forradalmasította a távközlést, az elektronikát és még egy tucatnyi tudományt. Mindebből az jött le a laikusoknak, hogy jobb telefonokat használhat, internetezhet, és tévézhet. Shannon dolgozatát azonban sok nagy matematikus triviálisnak és nem túl eredetinek tartotta...</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Anno a Google is csak egy volt a sok kereső között, ki gondolta volna hogy a PageRank nagy dobás? Ki tudja, a szemantikus keresés és a kvantumkeresés, vagy a statisztikai nyelvi modellek alkalmazása közül melyikről írnak majd népszerűsítő könyveket és tartanak előadásokat SEO és marketing szakértők?</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-37930682074497530112013-03-08T10:04:00.001+01:002013-03-08T10:04:52.290+01:00Szövegvizualizáció térképen<p style="text-align: justify;"><strong>A <a href="http://maphugger.com/" target="_blank">maphugger.com</a> egy remek oldal, ami tele van igen ötletes térképekkel. A <a href="http://hugepic.io/d2012641f/3.00/57.89/9.67" target="_blank">Laconic History of the World</a> minden országot egy szóval jelenít meg. A térkép az angol Wikipedia "History of X" - ahol az X egy adott ország - szócikkeit dolgozta fel és a legjellemzőbb (azaz leggyakoribb) szóval helyttesítette az adott országot. Érdekes, hogy hazánk így a "Party", még Szlovákia a "Hungary" szóval került megjelenítésre. A "War" túlburjánzása mutatja milyen szomorú is a történelem, a volt gyarmatok pedig rendre a gyarmattartók nevével jelentek meg.</strong></p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;"><img style="vertical-align: middle;" src="http://lh5.ggpht.com/-FcMqVB2vYdQ/UTmpaHfTTjI/AAAAAAAABFs/A5hKpXbEE7Y/%25255BUNSET%25255D.png" alt="" width="512" height="294" /></p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-51394342309446690362013-03-06T15:03:00.001+01:002013-03-06T15:12:15.424+01:00inkLink 2013<br />
<div style="margin-bottom: 24px; text-align: justify;">
<strong style="color: #444444; font-family: Georgia, 'Bitstream Charter', serif; font-size: 16px;">Alakul az inkLink programja és már kijelenthetjük, igazi nemzetközi esemény résztvevői lehetünk április 6-án. Az előadói teremben (Discussion Room) érdekes előadásokat hallgathatunk az adatújságírás és a modern digitális média kérdéseiről, a Hack Room ad teret a fejlesztőknek, az IdeaShop-on pedig kötetlen formában lehet megismerkedni mindenki által könnyen használható eszközökkel. A továbbiakban a programmal kapcsolatos információkat az<a href="http://inklink2013.wordpress.com/" target="_blank"> inkLink blogján</a> és a <a href="http://www.nyest.hu/" target="_blank">Nyelv és Tudományon</a> találjátok majd meg. A hackday-re továbbra is várjuk az érdeklődő fejlesztőket egyénileg és csapatban is, a zoltan.varju(kukac)gmail.com címre. Amennyiben szeretnéd támogatni a rendezvényt, Kincse Szabolccsal vedd fel a kapcsolatot a </strong><span style="color: #444444; font-family: Georgia, 'Bitstream Charter', serif; font-size: small;"><strong>kincse(kukac)nyest.hu e-mail címen.</strong></span></div>
<div style="margin-bottom: 24px; text-align: justify;">
<span style="color: #444444; font-family: Georgia, 'Bitstream Charter', serif; font-size: small;"><strong><img alt="" height="202" src="http://lh5.ggpht.com/-C2VmCLQi4iM/UTdMi5vmfYI/AAAAAAAABE4/_aYQwXJGQe0/%25255BUNSET%25255D.jpg" style="vertical-align: middle;" width="512" /></strong></span></div>
<div style="color: #444444; font-family: Georgia, 'Bitstream Charter', serif; font-size: 16px; margin-bottom: 24px;">
<strong style="color: black;">Előadók </strong></div>
<ul style="color: #444444; font-family: Georgia, 'Bitstream Charter', serif; font-size: 16px; list-style: square; margin: 0px 0px 24px 1.5em; padding: 0px;">
<li><a href="http://stdout.be/en/" style="color: #743399;" target="_blank">Stijn Debrouwere</a> (OpenNews fellow @<a href="http://www.guardian.co.uk/" style="color: #743399;" target="_blank"> The Guardian</a>)</li>
<li><a href="https://twitter.com/pudo" style="color: #743399;" target="_blank">Friedrich Lindenberg</a> (OpenNews fellow @ <a href="http://www.spiegel.de/" style="color: #743399;" target="_blank">Spiegel Online</a>)</li>
<li>Michael Bauer (<a href="http://okfn.org/" style="color: #743399;" target="_blank">Open Knowledge Foundation</a>)</li>
<li><a href="http://www.kristintrethewey.com/" style="color: #743399;" target="_blank">Kristin Trethewey</a> (<a href="http://www.sourcefabric.org/" style="color: #743399;" target="_blank">Sourcefabric</a>)</li>
<li>Szekeres Péter (<a href="http://www.neticle.hu/" style="color: #743399;" target="_blank">Neticle Technologies</a>)</li>
<li>Kiss Dániel (<a href="http://www.ustream.tv/new" style="color: #743399;" target="_blank">Ustream</a>)</li>
<li>Kovács Ildikó (<a href="http://atlatszo.hu/" style="color: #743399;" target="_blank">Átlátszó.hu</a>)</li>
</ul>
<div style="color: #444444; font-family: Georgia, 'Bitstream Charter', serif; font-size: 16px; margin-bottom: 24px;">
<strong style="color: black;">IdeaShop résztvevők</strong></div>
<ul style="color: #444444; font-family: Georgia, 'Bitstream Charter', serif; font-size: 16px; list-style: square; margin: 0px 0px 24px 1.5em; padding: 0px;">
<li><a href="http://www.ustream.tv/new" style="color: #743399; line-height: 1.5;" target="_blank">Ustream</a></li>
<li><a href="http://www.sourcefabric.org/" style="color: #743399; line-height: 1.5;" target="_blank">Sourcefabric</a></li>
</ul>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-4105601705034688222013-03-04T12:19:00.001+01:002013-03-04T12:19:12.653+01:00A Logicomix ingyen olvasható<p style="text-align: justify;"><strong>Akik szeretik a logikát és/vagy a tudománytörténetet, azok minden bizonnyal örömmel fogadják hogy a kultikus Logicomix ingyenesen olvasható online. Aki offline is szeretné bújni a kötet, az megvásárolhatja elektronikus formában, ami még mindig olcsóbb és gyorsabb megoldás mint a papír verzió beszerzése. <a href="http://szamitogepesnyelveszet.blogspot.hu/2010/12/konyvismereto-logicomix-logikai.html" target="_blank">A Logicomixról régebben már írtunk egy kis ismertetőt</a>. Jó olvasgatást!</strong></p><p style="text-align: justify;"> </p><p> </p><p style="margin: 12px auto 6px auto; font-family: Helvetica,Arial,Sans-serif; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; font-size: 14px; line-height: normal; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; display: block;"><a style="text-decoration: underline;" title="View Bertrand Russell Logicomix on Scribd" href="http://www.scribd.com/doc/98921232/Bertrand-Russell-Logicomix">Bertrand Russell Logicomix</a> by <a style="text-decoration: underline;" title="View MLSBU11's profile on Scribd" href="http://www.scribd.com/MLSBU11">MLSBU11</a></p><p><iframe width="400" height="600" src="http://www.scribd.com/embeds/98921232/content?start_page=1&view_mode=slideshow&access_key=key-1l08vak90k1x1fa12077" frameborder="0"></iframe></p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7558711740621470960.post-49549006595958264112013-02-25T15:44:00.001+01:002013-02-25T15:44:49.159+01:00Design Thinking<p style="text-align: justify;">Az ember összeszed egy halom, gyakran feleslegesnek gondolt tudást, aztán egyszer hirtelen úgy alakul hogy meg kell élnie valamiből. Egymást közt tudjuk mi is az a látens dirichlet allokáció és milyen jó dolgokat lehet vele csinálni. De hogyan lehetne egy eladható, működő terméket kanyarítani köré? A design thinking kicsit olyan mint a lean startup és hasonló buzzword-ök, mondanak is valamit meg nem is - de legalább valamilyen szinten keretet adnak az előbbi kérdések végiggondolásához. A <a href="http://dschool.stanford.edu/" target="_blank">Hasso Plattner Institute of Design at Stanford</a> <strong><a href="http://dschool.stanford.edu/dgift/" target="_blank">Virtual Crash Course in Design Thinking</a></strong> online kurzusa kezdetnek egész jó ehhez.</p><p style="text-align: justify;"> </p><p style="text-align: justify;"><embed type="application/x-shockwave-flash" width="400" height="224" src="http://s0.videopress.com/player.swf?v=1.03" flashvars="guid=bsZkVZMe&isDynamicSeeking=true" overstretch="true" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" seamlesstabbing="true" wmode="direct"></embed> </p>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/05181838563129459294noreply@blogger.com0