A kognitív metaforaelmélet nem csak a stilisztikával bővebben megismerkedni vágyóknak nyújt érdekes betekintést a metaforák osztályozásának egyik módjában, hanem azok számára is különösen érdekes, akik mindig érdeklődtek a nyelvi képek vizsgálata iránt, de leírásukat mindig felszínesnek, önkényesnek találták. - Magam mindkettő réteget képviselem. Ezért volt rám nagy hatással, amikor először találkoztam a kognitív nyelvészet ezen ágával, amely igyekszik egységes és rendszerezett keretek között leírhatóvá tenni a trópusokat. De rendszerezésük és leírásuknál is nagyobb célt valósít meg: egy univerzális eszközt ad a kezünkbe a nyelvi képek, és egy nyelvi alapú irányzatát képviseli az emberi megismerés vizsgálatának.
A nagyobb cél, az univerzális leírása a nyelvi képeknek már az első szétválasztásnál létrejön. Az első fogalmi szétválasztás: a fogalmi metafora és a metaforikus nyelvi kifejezés
A fogalmi metafora (általános jelölése: kiskapitális) két fogalmi tartományt, ahol (A)-val (B) fogalmit tartományt jellemezhetjük. Amivel jellemzünk (A): a forrástartomány. Míg a jellemzett, amit jellemzünk (B): céltartománynak nevezzük. Ebből a két fogalmi tartományból pedig felállíthatjuk a fogalmi metaforákat.
A metaforikus nyelvi kifejezéseket a fogalmi metaforák diszpozíciójaként érdemes meghatároznunk. A fogalmi metafora egy absztrakt, önmagukban nem megfigyelhető egységek. Ezzel szemben a metaforikus nyelvi kifejezések empirikusan megfigyelhetők, a beszéd, a megnyilatkozás részei. A konkrétan megfigyelhető metaforikus nyelvi kifejezésektől jutunk el az absztrakt és esetlegesen univerzális fogalmi metaforákig. Például „Ez az állítás nem védhető” és a „Leromboltam az érvelését” két metaforikus nyelvi kifejezésből (dőlt betűvel jelöljük) általánosíthatunk a Az érvelés háború fogalmi metaforára.
De térjünk vissza a fogalmi metaforákhoz! A forrás- és a céltartományhoz. Az elnevezés logikus mégis könnyen össze lehet keverni az elején. Ezt fogjuk most példák alapján végignézni. De mik is ezek a rejtélyes fogalmi tartományok? A forrástartomány (A) a fogalmi metafora azon része, ahonnan merítjük metaforikus nyelvi kifejezéseinket. A céltartomány (B) pedig az, amit szeretnénk láttatni, megértetni a forrástartomány segítségével. Ebből a rövid definícióból is kiderül, hogy a céltartomány fedi le mindig azt a tartományt, amit érzékeltetni szeretnénk. A forrástartomány ezzel szemben egy egyszerűbben megfogható, közismertebb része a fogalomnak, aminek a segítségével megértethetjük a céltartományunk. Még egyszerűbben: a célunkhoz a forrásból merítünk.
A gondolatok ételek fogalmi metafora két részre bontható. A céltartományunk a düh. Az ehhez felhasznált forrástartomány pedig az ételek. Láthatjuk, hogy a fogalmi metaforák nem jelennek meg. De egy ilyen általánosított fogalmi metaforával egyből egy kategóriába tudjuk sorolni a „Túl sok információ, hogy megemésszem” és a „hetekig rágódott a problémán”. Sőt, ha már ilyen könnyedén szét tudjuk választani ezeket a fogalmakat egyből fel is tűnhet a dolog: a céltartományok többségéről tényleg képtelenek vagyunk metaforikus nyelvi kifejezések nélkül beszélni. - És ezzel jutottunk el a kognitív metaforaelmélet megismeréstudományi vonalához. (Például az előző bekezdés utolsó mondatában, az egyszerűsítésnél is, „a célunkhoz a forrásból merítünk”-ben is felfedezhetünk egy fogalmi metaforát. A megismerés egy tartály . További példa erre a „mélyre merültem a témában” metaforikus nyelvi kifejezésben is. Az ilyen típusú céltartományokat (megismerés, tanulás, gondolkodás) nagyon nehéz nem metaforikus nyelvi kifejezések útján leírnunk.)
Ebbe mélyebben már nem fogok belemenni. Inkább ismertetek további két fogalmat, ami sokat segíthet az elindulásnál. Az egyik a metafora hatóköre, a másik a jelentésfókusz.
A metafora hatóköre azon céltartományok összessége, amelyeket az adott forrástartomány segítségével jellemezhetünk. A hatókör azt hivatott vizsgálni, hogy egy-egy forrástartomány (például az ételek, háború, utazás) milyen céltartományokat, milyen elvont fogalmakat képesek leírni.
A jelentésfókusz is a forrástartományokat vizsgálja. A forrástartományok azon tulajdonságát, hogy milyen elemeit viszi át a céltartományra. Melyek azok a konvencionális tulajdonságai, amelyeket örököltethet egyáltalán.
Ez a két új fogalom használhatóságuk mellett jól mutatja, hogy jelenleg a kognitív metaforaelmélet a forrástartományok elemzésével foglalkozik. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy először a metaforákat két részre bontottuk. Metaforikus nyelvi kifejezésekre és a fogalmi metaforákra. A nyert absztrakt egységet, a fogalmi metaforának további két részét különítjük el. A céltartomány az a rész, amelyet szeretnénk elérni, megjeleníteni. Ezt a célt a forrástartományok segítségével tudjuk megtenni. A kettő közti párhuzam felállításával. Végül a forrástartományon belül megkülönböztetjük: a hatókört, hogy milyen célokat valósíthat meg; és a jelentésfókuszt, hogy milyen tulajdonságok azok, amelyek lehetővé teszik, hogy felhasználhassuk őket a párhuzamhoz.
És végül álljon itt egy teljes példasor a felhasznált fogalmakkal.
Az absztrakt komplex rendszerek épületek (fogalmi metafora) → Épület (forrástartomány) →Gondolat, elméletek (hatókör) → Létrehozásuk, szerkezetük, szerkezetük stabilitása (jelentésfókusz) → Gazdaság (céltartomány) → A romokban heverő gazdaság miatt tömegesen hagyták el az országot. (metaforikus nyelvi kifejezések)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése