Írástudók hajnala: innováció a médiában I. - Wordnik, a 21. század szótára

Sokan temetik a Guttenberg-galaxist, pedig nagy a mozgolódás ezen a téren. Az újmédia telis-tele van innovációval, persze még nem látszik hogy a sok újdonságból mikor marad meg és válik általánosan elfogadottá, azonban vannak olyan irányzatok melyek kijelölik az utat. Sajnos ezekről felénk keveset olvashatunk itthon, az iPad/Kindle és mobil eszközökkel kapcsolatos híreken túl. Sorozatunkban megpróbálunk túllépni ezen és bemutatni pár olyan irányt ami utat mutathat. Az első részben a szavakra fókuszálunk és a szótárra, ami sokak szerint unalmas téma, sokan nagyon egyszerű dolognak tartják az online szótárakat, azonban a kérdés ennél sokkal összetettebb.

On Computational Semantics, Logic and Linguistics - An Interview with Jan van Eijck

We interviewed Jan van Eijck who is the co-author of Computational Semantics with Functional Programming, a recent title from Cambridge University Press. Prof. van Eijck is a senior researcher at CWI (Centre for Mathematics and Computer Science) Amsterdam, and part time full professor of computational linguistics at Uil-OTS (Research Institute for Language and Speech), Utrecht.

Boldog szülinapot nekünk!

Egy év eltelt mióta elindult a blog. Igaz az elején még csak ízlelgette Zoli hogy mit jelent blogot írni, nem szerette a blogger netes felületét, kerített szép Firefox kiegészítőket, olvasgatott a Twitter rejtelmeiről (amik személyes fiókján segítettek, ám a blog fiókján nem!) aztán lassan elkezdődött a komolyabb munka. Dávid csatlakozása volt a tavalyi év fordulópontja, már nem egy egyszemélyes blog vagyunk azóta :D Nem mellesleg Ruby programozási nyelv című posztja egyike legnépszerűbb írásainknak. Enikő csatlakozása teremtette meg a "kritikai" szellemet, és aktivizálta Twitter és Tumblr jelenlétünket.

On Lisp - Interview with Gábor Melis

These days we see the renaissance of Lisp. New titles has been (and will be) published. Recently a Hungarian Lisp programmer, Gábor Melis, won the Google AI contest. He was so kind and gave us an interview. Gábor is a graduate of the Eötvös Lóránd University with an MSc in Software Architect - Mathematics, and now he is working for Franz Inc. - the vendor of Allegro Common Lisp, a proprietary Common Lisp implementation and AllgegroGraph RDF store. He likes programming contests - and we hope he'll win even more of them. You can read his blog at http://quotenil.com/

The Life of a Computational Linguits V - Interview with Vincenzo Pallotta

After a long hiatus we continue our series. We interviewed Vincenzo Pallotta who is a research professor at the Webster University, Geneva, a core group member at ThinkServices, and co-founder and CTO at InterAnalytics. Vincenzo is a unique mix of strong scholarly interest and a vein for business with a broad interest spanning from theoretical computer science to human computer interaction and computational linguistics.

Nyelvi relativizmus, avagy hatással van-e nyelvünk gondolkodásunkra I.

Sokan ismerik a városi legendát hogy az eszkimók a hóra húsz vagy n szóval is rendelkeznek, mi meg csak eggyel. Ugyebár az eszkimók ott fent északon havas környezetben élnek, a hó annyira átjárta mindennapjaikat hogy temérdek szót alkottak rá, mi meg nem. Ez így nem igaz (l. itt), de a nyelvi relativizmus tétele megér egy posztot, hiszen nem rég a The Economist Debates sorozatában Lera Boroditsky és mark Liberman cserélt eszmét erről. És persze gyakorlati következményei is vannak annak hogy mennyire érvényes ez a tétel!

Schmitt Pál, Wittgenstein és az infógrafika

Mielőtt azt hinné a kedves olvasó hogy a politikáról lesz szó, szólok hogy nem. A köztársaság elnöke beszédet mondott, a Social Times pedig a Many Eyes használatával készített egy szövegfelhőt, gondolván hogy így megkönnyíti az elemzők dolgát. Nagyon reméljük hogy a megszólítottak nem kezdtek el rögvest dolgozni a szép új eszközzel. Hogy miért? Erről szól ez a poszt. A vizualizáció szép, jó és hasznos, csak tudni kell mire való, mik a korlátai és hogyan értelmezhetjük. Ebben segít nekünk egy kicsit Wittgenstein.

Adat, üzlet, tudomány (frissítve)

Ahogyan arról már korábbi posztunkban beszámoltunk, kialakulóban van egy új alkalmazott tudomány mely megpróbálja komplex módon kezelni és elemezni a megnövekedett adatmennyiséget. A hangsúly az alkalmazott jelzőn van, hiszen már napjainkban is vannak olyan cégek melyek adattudományi módszereken alapuló megoldásokat kínálnak, ezek közül próbálunk meg párat bemutatni.

Mit rejt a jövő II. Rövid és közép távon mire számíthatunk

Előző posztunkban vetettünk egy pillantást a közelmúltra, most pedig áttekintjük hogy a közeli jövőben mit várhatunk. Már napjainkban is elindultak azok a kísérletek melyek megpróbálják emészthetővé és kezelhetővé tenni a minket elárasztó információkat és ezek alapján próbáljuk megtippelni mit hozhat az előttünk álló évtized.

Mit rejt a jövő I. Jelek a múltból

Az IT világa a permanens forradalom állapotában leledzik mióta világ a világ, de legalábbis mióta a negyvenes évek végén megjelentek az első számítógépek. 1956-ban a Dartmouth College adott helyett egy konferenciának ahol egy csapat csudabogár alak vizionált egy új tudományterület jövőjéről és nem mellesleg megszületett a mesterséges intelligencia terminus technicus. Már akkor úgy gondolták hogy a "nagy áttörés" ott van a kertek alatt valahol és hamarosan bekövetkezik és akkor majd gépek keresik meg a legújabb matematikai  tételeket, következtetik ki a legjobb megoldásokat minden problémára, a népek békében fognak élni hiszen a gépi fordítás segít átlépni a nyelvi korlátokon és az emberiség felszabadul a munka alól. Vártuk, de nem jött össze, aztán jött az új ígéret, a szemantikus web ami már visszafogottabban "csupán" annyit ígér hogy megkönnyíti digitális életünket az információ keresés és információ csere terén. Habár az első gyümölcsök most látszanak beérni, még mindig nem jött el a Kánaán, viszont itt van a legújabb ígéret: data science vagy adattudomány, esetleg az adatok tudománya (vagy mi, a magyar megfelelő még várat magára). Elmúlt egy évtized és jön egy új, évadnyitó posztunkban megvizsgáljuk mire érdemes figyelni a múltból és beletekintünk az üveggömbbe hogy mit hozhat a jövő.