Induljunk az alapokkal, a fogalmak szétválasztásával. Komolyabban a történelmét elkerülöm, inkább a mire való és miért használjam kérdéseket helyezve az előtérbe.
A definíció helyes, de én egy másik aspektusra szeretném felhívni a figyelmet. Ehhez két újabb fogalmat kell bevezetnünk. Az “Azt látod, amit kapsz” (WYSIWYG) és a “Azt látod, amit kapni akarsz” (WYSIWYM) dokumentumszerkesztési paradigmák.
A What You See Is What You Get szerkesztési hozzáállás a modern szövegszerkesztőkre jellemző. Így a Microsoft Word vagy a LibreOffice Writer. Ez a hozzáállás, hogy a szöveg írásakor annek formázását is a kezünkbe tarthajuk sok helytelen dokumentumszerkesztési elv elsajátítását segíti elő. Erről régebben egy külön posztot akartam írni, de a Latex lehetőséget biztosít, hogy ezt könnyebben kifejthessem.
A What Yout See Is What You Mean szemlélet a Tex/Latex-hez áll közelebb. A kettő közti különbség óriásira nő, ha nagyobb szövegeket készítünk. A modern szövegszerkesztőkben is van lehetőségünk nagyon igényes és jól szedett dokumentumokat készítenünk, csupán olyan elveket kell betartanunk, ami a Latex-re jellemző szemlélet követeli meg. Ilyen szemléletet követel meg például a TeX/Latex szövegszerkesztő: a LyX.
A WYSIWYM szemlélet a szöveg szerkezetére irányítja a figyelmünket. A szerkezetet és formázást élesen megkülönböztetni. Míg ez a kettő gyakran összefolyik a Writer vagy a Word helytelen használatakor.
Én miért használjam?
Az előző szakaszban már megpendítettük az első és egyik legfontosabb előnyt, a paradigmák közti különbséget. A elmúlt hónapban sok szakdolgozatban, sok szakdolgozat formázásában, szerkesztésében kérték ismerőseim a segítségem. Rá kellett jönnöm, hogy ami számomra egyértelmű, magától értetődő dokumentumszerkesztési eljárás, a többiek mást, az “Azt kapod, amit látsz”-szemlélettel kezelik dokumentumaikat. Látszólag, a produktumot nézve nem feltétlenül vesszük észre a különbséget. De ha bármilyen módosítás, hozzátoldás, javítás szükséges, akkor a látszatból fel nem tűnő problémák több órás plusz munkákat jelenthetnek.
Nézzük át egy egyszerű példát keresztül! Egyik ismerősömtől külön fogalomjegyzéket kértek a dolgozata végére. Ha a “Azt látod, amit kapni akarsz” elven szerkeszti dokumentumát, akkor egy-két kattintással előállíthatta volna akár LyX programmal, akár bármelyik modern szövegszerkesztővel. Az elvek be nem tartása néhány órás munkát okozott neki. Egyenként kellett kigyűjtenie a fogalmakat és ezeket a dokumentum végére, jegyzékbe szednie. Ez talán még a kisebbik baj. Ez után jött az újabb nehézség. A fogalmat a megfelelő oldalszámhoz kötni. Ezt is sikerült, az előző, manuális módszerrel megtenni.
A manuális módszer előnyös, ha egy hivatalban dolgozunk. Ahol Parkinson törvénye szerint a “a munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat a rendelkezésére álló időt”. De valójában csak plusz munkaidőt számíthatunk fel magunknak. A példát folytatja, a probléma is ott kezdődött, amikor a teljes dokumentumot, kb. a felénél bővíteni kellett. Mint sejthető ez az oldalszámokat tönkretette. Újra kellett számozni, újra kellett névsorba rendezni. A ciklikus manuális folyamatot újra meg kellett ismételni... volna. Ekkor fordult barátom hozzám.
Ha a megfelelő dokumentumszerkesztési elveket tartotta volna szem előtt, akkor ilyen típusú hibát nem tudott volna elkövetni. De ahelyett, hogy most azt mutatnám be, hogy “mindenki térjen át a Latex-re!”, inkább azt a módszer mutatom be, ahogy a legtöbbünk által használt modern szövegszerkesztőben, a Writer-ben vagy a Word-ben elkerülhetjük az ilyen típusú problémákat.
A legfontosabb elv a szerkezet figyelembe tartása. Ezt a szerkezet, a szerkezet szemléletet a formázási stílusokkal valósíthatjuk meg valósíthatjuk meg a modern szövegszerkesztőkben. Például létrehozunk egy külön fogalom-stílust. A létrehozott stílust használjuk minden, a szövegben előforduló fogalomnál. Ez az eljárás azért lényeges és hasznos, mert
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy “soha ne helyileg formázz!”. Ez a legnagyobb veszély és helytelen paradigma, amit az “Azt kapod, amit látsz” paradigmával elsajátíthatunk.
A dokumentum írása
Az első szakaszban említettünk egy szövegszerkesztőt, a LyX-et. Nem ez az egyetlen megoldás. Amiért ezt emeltem előre, mert én magam is ezt használom. A Word-höz és a Writer-hez hasonló felületet biztosít, hogy nagyjából lássuk, hogy hogyan fejlődik az írásunk. A háttérben viszont LaTeX fut. Ezzel megőrizve minden előnyét a Latex által biztosított dokumentumszerkesztéshez, de biztosítva azt a lehetőséget, hogy nem kell folyamatosan a TeX/LaTeX kódokat írogatnunk. Ezt ellátja és biztosítja a szövegszerkesztő.
Ha valaki egy ennél sokkal komolyabb, több kódolást, de nagyobb irányíthatóságot biztosító megoldásra vágyik, annak az Emacs latex-mode-ját javaslom. Ha telepítjük a Yasnippet kódtöredékeket biztosító modulját és letöltjük a Github-ról az előre gyártott Snippeteket (kódtöredék) tartalmazó csomagot, akkor nagyon gyorsan és kényelmesen belelendülhetünk a Latex dokumentumok szerkesztésébe.
(Itt csak két szerkesztő eszközt emeltem ki, de rengeteget találhatunk.)
Helyesírás
Sokaktól hallottam, hogy hiányzik számukra a helyesírás-ellenőrző. Nem is a helyesírási hibák kijavítása miatt, hanem az elgépelési hibák kiszűrése miatt. A legveszélyesebb elgépelési hiba ellen egyetlen eddigi módszer sem véd (amikor véletlenül értelmes szóra írunk félre...), de helyesírás-ellenőrző program a rendelkezésünkre áll.
Ubuntu rendszeren a “sudo apt-get install ispell ispell-hu myhungarian” csomagok telepítése után rendelkezésünkre áll terminálból kiadni a következő parancsot latex dokumentumok helyesírás-ellenőrzéséhez: “ispell -t -d magyar fájl(ok)”. [2]
Konvertálás
A szabályosabb forma könnyebb feldolgozást is biztosít. Munkánkat egyből publikálhatjuk DVI, PDF, PostScript vagy HTML formátumban. Külön előny, ami a Tex/Latex formát az életre hívta, hogy matematikai képleteket is könnyedén használhatjuk, mert bármelyik formátum esetén azonosan fognak megjelenni.
Összefoglalás
A poszt második részében megnézzük azokat az előnyöket, amelyeket a feldolgozás alatt tapasztalhatunk, ha LaTeX dokumentumok feldolgozására adjuk a fejünket. De most egy rövid összefoglalóra álljunk meg itt!
A cél nem az volt, hogy bárkit meggyőzek arról, hogy kedvelt eszközeit lecserélje. Inkább arra hegyeztem ki, hogy egy új eszköz és az eszköz által hozott új szemlélet megismerésével a megszokott szövegszerkesztési eljárásainkat is felfrissíthetjük, hatékonyabbá tehetjük. Erre egy példát néztünk, a példával pedig az új szemléletet ábrázoltunk.
[1] http://www.math.bme.hu/latex/dl/latex78.pdf
[2] http://www.szofi.hu/hun/gnu/magyarispell/index.html#TeX
A LATEX egy olyan programgyűjtemény, mellyel képesek vagyunk műveinket a legmagasabb tipográfiai követelményeknek is megfelelő minőségben kiszedni, egy előre definiált, professzionális kiadványleíró környezetet használva. A LATEX-et eredetileg Leslie Lamport írta. A LATEX a TEX-et használja, mint formázó és szedő alaprendszert.[1]
A definíció helyes, de én egy másik aspektusra szeretném felhívni a figyelmet. Ehhez két újabb fogalmat kell bevezetnünk. Az “Azt látod, amit kapsz” (WYSIWYG) és a “Azt látod, amit kapni akarsz” (WYSIWYM) dokumentumszerkesztési paradigmák.
A What You See Is What You Get szerkesztési hozzáállás a modern szövegszerkesztőkre jellemző. Így a Microsoft Word vagy a LibreOffice Writer. Ez a hozzáállás, hogy a szöveg írásakor annek formázását is a kezünkbe tarthajuk sok helytelen dokumentumszerkesztési elv elsajátítását segíti elő. Erről régebben egy külön posztot akartam írni, de a Latex lehetőséget biztosít, hogy ezt könnyebben kifejthessem.
A What Yout See Is What You Mean szemlélet a Tex/Latex-hez áll közelebb. A kettő közti különbség óriásira nő, ha nagyobb szövegeket készítünk. A modern szövegszerkesztőkben is van lehetőségünk nagyon igényes és jól szedett dokumentumokat készítenünk, csupán olyan elveket kell betartanunk, ami a Latex-re jellemző szemlélet követeli meg. Ilyen szemléletet követel meg például a TeX/Latex szövegszerkesztő: a LyX.
A WYSIWYM szemlélet a szöveg szerkezetére irányítja a figyelmünket. A szerkezetet és formázást élesen megkülönböztetni. Míg ez a kettő gyakran összefolyik a Writer vagy a Word helytelen használatakor.
Én miért használjam?
Az előző szakaszban már megpendítettük az első és egyik legfontosabb előnyt, a paradigmák közti különbséget. A elmúlt hónapban sok szakdolgozatban, sok szakdolgozat formázásában, szerkesztésében kérték ismerőseim a segítségem. Rá kellett jönnöm, hogy ami számomra egyértelmű, magától értetődő dokumentumszerkesztési eljárás, a többiek mást, az “Azt kapod, amit látsz”-szemlélettel kezelik dokumentumaikat. Látszólag, a produktumot nézve nem feltétlenül vesszük észre a különbséget. De ha bármilyen módosítás, hozzátoldás, javítás szükséges, akkor a látszatból fel nem tűnő problémák több órás plusz munkákat jelenthetnek.
Nézzük át egy egyszerű példát keresztül! Egyik ismerősömtől külön fogalomjegyzéket kértek a dolgozata végére. Ha a “Azt látod, amit kapni akarsz” elven szerkeszti dokumentumát, akkor egy-két kattintással előállíthatta volna akár LyX programmal, akár bármelyik modern szövegszerkesztővel. Az elvek be nem tartása néhány órás munkát okozott neki. Egyenként kellett kigyűjtenie a fogalmakat és ezeket a dokumentum végére, jegyzékbe szednie. Ez talán még a kisebbik baj. Ez után jött az újabb nehézség. A fogalmat a megfelelő oldalszámhoz kötni. Ezt is sikerült, az előző, manuális módszerrel megtenni.
A manuális módszer előnyös, ha egy hivatalban dolgozunk. Ahol Parkinson törvénye szerint a “a munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat a rendelkezésére álló időt”. De valójában csak plusz munkaidőt számíthatunk fel magunknak. A példát folytatja, a probléma is ott kezdődött, amikor a teljes dokumentumot, kb. a felénél bővíteni kellett. Mint sejthető ez az oldalszámokat tönkretette. Újra kellett számozni, újra kellett névsorba rendezni. A ciklikus manuális folyamatot újra meg kellett ismételni... volna. Ekkor fordult barátom hozzám.
Ha a megfelelő dokumentumszerkesztési elveket tartotta volna szem előtt, akkor ilyen típusú hibát nem tudott volna elkövetni. De ahelyett, hogy most azt mutatnám be, hogy “mindenki térjen át a Latex-re!”, inkább azt a módszer mutatom be, ahogy a legtöbbünk által használt modern szövegszerkesztőben, a Writer-ben vagy a Word-ben elkerülhetjük az ilyen típusú problémákat.
A legfontosabb elv a szerkezet figyelembe tartása. Ezt a szerkezet, a szerkezet szemléletet a formázási stílusokkal valósíthatjuk meg valósíthatjuk meg a modern szövegszerkesztőkben. Például létrehozunk egy külön fogalom-stílust. A létrehozott stílust használjuk minden, a szövegben előforduló fogalomnál. Ez az eljárás azért lényeges és hasznos, mert
- Egységesen formázhatjuk szerkezeti egységeket
- Gyorsan kigyűjthető az összes szerkezeti egységet a formázás alapján
- A két előnyt tovább növeli, hogy ezeket automatizálhatjuk!
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy “soha ne helyileg formázz!”. Ez a legnagyobb veszély és helytelen paradigma, amit az “Azt kapod, amit látsz” paradigmával elsajátíthatunk.
A dokumentum írása
Az első szakaszban említettünk egy szövegszerkesztőt, a LyX-et. Nem ez az egyetlen megoldás. Amiért ezt emeltem előre, mert én magam is ezt használom. A Word-höz és a Writer-hez hasonló felületet biztosít, hogy nagyjából lássuk, hogy hogyan fejlődik az írásunk. A háttérben viszont LaTeX fut. Ezzel megőrizve minden előnyét a Latex által biztosított dokumentumszerkesztéshez, de biztosítva azt a lehetőséget, hogy nem kell folyamatosan a TeX/LaTeX kódokat írogatnunk. Ezt ellátja és biztosítja a szövegszerkesztő.
Ha valaki egy ennél sokkal komolyabb, több kódolást, de nagyobb irányíthatóságot biztosító megoldásra vágyik, annak az Emacs latex-mode-ját javaslom. Ha telepítjük a Yasnippet kódtöredékeket biztosító modulját és letöltjük a Github-ról az előre gyártott Snippeteket (kódtöredék) tartalmazó csomagot, akkor nagyon gyorsan és kényelmesen belelendülhetünk a Latex dokumentumok szerkesztésébe.
(Itt csak két szerkesztő eszközt emeltem ki, de rengeteget találhatunk.)
Helyesírás
Sokaktól hallottam, hogy hiányzik számukra a helyesírás-ellenőrző. Nem is a helyesírási hibák kijavítása miatt, hanem az elgépelési hibák kiszűrése miatt. A legveszélyesebb elgépelési hiba ellen egyetlen eddigi módszer sem véd (amikor véletlenül értelmes szóra írunk félre...), de helyesírás-ellenőrző program a rendelkezésünkre áll.
Ubuntu rendszeren a “sudo apt-get install ispell ispell-hu myhungarian” csomagok telepítése után rendelkezésünkre áll terminálból kiadni a következő parancsot latex dokumentumok helyesírás-ellenőrzéséhez: “ispell -t -d magyar fájl(ok)”. [2]
Konvertálás
A szabályosabb forma könnyebb feldolgozást is biztosít. Munkánkat egyből publikálhatjuk DVI, PDF, PostScript vagy HTML formátumban. Külön előny, ami a Tex/Latex formát az életre hívta, hogy matematikai képleteket is könnyedén használhatjuk, mert bármelyik formátum esetén azonosan fognak megjelenni.
Összefoglalás
A poszt második részében megnézzük azokat az előnyöket, amelyeket a feldolgozás alatt tapasztalhatunk, ha LaTeX dokumentumok feldolgozására adjuk a fejünket. De most egy rövid összefoglalóra álljunk meg itt!
A cél nem az volt, hogy bárkit meggyőzek arról, hogy kedvelt eszközeit lecserélje. Inkább arra hegyeztem ki, hogy egy új eszköz és az eszköz által hozott új szemlélet megismerésével a megszokott szövegszerkesztési eljárásainkat is felfrissíthetjük, hatékonyabbá tehetjük. Erre egy példát néztünk, a példával pedig az új szemléletet ábrázoltunk.
[1] http://www.math.bme.hu/latex/dl/latex78.pdf
[2] http://www.szofi.hu/hun/gnu/magyarispell/index.html#TeX
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése