Az ún. empirical software engineering irányzat számomra nagyon szimpatikusan a Manifesto for Agile Software Development-re hajazva a szoftvert emberi alkotásnak tekinti s úgy gondolja hogy a szoftverfejlesztés tanulmányozása során ezt a tényt figyelembe kell vennünk. Ezért a társadalom- és viselkedéstudományok módszertanára nagyon hasonlító metodológia van kibontakozóban mind az ipari, mind az akadémiai kutatók köreiben egyre gyakrabban merülnek fel metodológiai kérdések és egyre markánsabban látható az empirikus szoftverfejlesztési tanulmányok citátumaiban is ez. Kifejezetten érdekes hogy nagyon gyakran csap át egy ilyen vizsgálódás meta-elméletté, rengeteg "literature review" jelenik meg, nem ritka a kifejezetten tudományfilozófiai kérdésekkel foglalkozó írás sem (valamiért nagyon szeretik Poppert, de éppen Kuhnról felejtkeznek el, aki az ilyen zavarodottságot és meta irányultságot a kialakulóban vagy éppen hanyatlóban lévő paradigmák tünetének tartja). A Guide to Advanced Empirical Software Engineering egy alapos iparosmunka ezen a területen.
Guide to Advanced Empirical Software Engineering
Vegyes érzelmekkel rágtam át magam a köteten. Egyrészt a 14 tanulmány tényleg lefedi az alapvető metodológiai kérdéseket és a kérdőívek szerkesztésének problémájától az adatgyűjtés és -gondozás etikai kérdésein át a statisztikai elemzésig minden terítékre kerül benne. Másrészt azonban ez az egyik legunalmasabb könyv amit olvastam. Minden szerző megpróbálja rendkívül tömören összefoglalni, hogy mit kellene tudnunk egy-egy területről. Ez gondolom annak erény, aki még nem találkozott ilyen kérdésekkel, de semmiképpen sem illethető az "advanced" jelzővel az, amivel egy alapszakos szociológus vagy egyéb társadalomtudomány szakos hallgató egész korán találkozik tanulmányai során. Unalmassága és esetlensége ellenére a kifejezetten szoftverfejlesztéssel foglalkozó nyúlfarkak miatt tekinthetjük hiánypótló műnek a könyvet, azoknak aki eddig nem találkoztak kutatásmódszertannal pedig akár kézikönyvként is szolgálhat. Aki szereti a szellemi kalandokat és szeretne átfogóbb képet kapni a területről, annak ajánlom a University of Toronto Empirical Research Methods in Software Engineering kuruzusának oldalát, a legtöbb hivatkozott cikk szabadon elérhető és tényleg "advanced" szinten tárgyal egy-egy kérdést.
Guide to Advanced Empirical Software Engineering
Vegyes érzelmekkel rágtam át magam a köteten. Egyrészt a 14 tanulmány tényleg lefedi az alapvető metodológiai kérdéseket és a kérdőívek szerkesztésének problémájától az adatgyűjtés és -gondozás etikai kérdésein át a statisztikai elemzésig minden terítékre kerül benne. Másrészt azonban ez az egyik legunalmasabb könyv amit olvastam. Minden szerző megpróbálja rendkívül tömören összefoglalni, hogy mit kellene tudnunk egy-egy területről. Ez gondolom annak erény, aki még nem találkozott ilyen kérdésekkel, de semmiképpen sem illethető az "advanced" jelzővel az, amivel egy alapszakos szociológus vagy egyéb társadalomtudomány szakos hallgató egész korán találkozik tanulmányai során. Unalmassága és esetlensége ellenére a kifejezetten szoftverfejlesztéssel foglalkozó nyúlfarkak miatt tekinthetjük hiánypótló műnek a könyvet, azoknak aki eddig nem találkoztak kutatásmódszertannal pedig akár kézikönyvként is szolgálhat. Aki szereti a szellemi kalandokat és szeretne átfogóbb képet kapni a területről, annak ajánlom a University of Toronto Empirical Research Methods in Software Engineering kuruzusának oldalát, a legtöbb hivatkozott cikk szabadon elérhető és tényleg "advanced" szinten tárgyal egy-egy kérdést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése