2010. szeptember 28.

Könyvajánló: Logika és tudományelmélet mindenkinek

Szépfalussy Enikő vendégposztja
Amennyire szép és hasznos dolog a logika, annyira nehéz is. Mi logikusok szeretjük azt hinni hogy pofon egyszerű és nem értjük miért olyan nehéz akár természettudományos háttérrel rendelkező embereknek is megérteniük a legalapvetőbb logikai fogalmakat is. Ahelyett hogy az oktatás színvonalát okolnánk inkább arra kellene koncentrálnunk miképp tehetnénk hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tudományunk alapjait és eredményeit. Nagyon örültem amikor rátaláltam Zoli blogjára, és hasznosnak találtam logikai könyvajánlóit, csak egy dolgot hiányoltam, az abszolút kezdők számára íródott könyveket.



Raymond Smullyan fejtörői
Nagyon sokan ismerik Raymond Smullyan könyveit hazánkban ám kevesen tudják hogy a szerző milyen kiváló logikus. Talán ő az egyetlen, aki tényleg érthetővé tudta tenni a Gödel-tételt olyanok számára is akik a "józan észen" kívül másra nem hagyatkozhatnak. A Mi a címe ennek a könyvnek? kötetben még az alapvető logikai érveléssel ismerkedhet meg az olvasó észrevétlenül (a modus ponensre számtalan variációt találhatunk) és csak érintőlegesen foglalkozik a Gödel-tétellel. A hölgy, vagy a tigris? már egy fokkal nehezebb, de persze szintén nem igényel semmiféle előképzettséget, csak több figyelmet. Ebben a kötetben már koncentráltabbak a példák és világosabb a céljuk is, a metanyelv problémájával (meta-rejtvényeken keresztül) és a gyakran előforduló lókötők és lovagok pedig elvezetnek minket a Gödel-szigetekre is és az olvasó észrevétlenül is megismeri Gödel felfedezésének lényegét. Aki szereti a meséket, mindenképpen olvassa el a szerző Seherezádé rejtélye kötetét is, hasonló témákat jár benne körül, egy történetre fűzve fel azokat, kicsit talán csapongóbb, de nagyon olvasmányos és szórakoztató stílusban. Aki megszerette Smullyan stílusát, szeretni fogja önéletrajzi könyvét ami Emlékek, történetek, paradoxonok címen jelent meg. Figyelem! A szerző nem a szokásos értelemben vett önéletrajzot írt, nem dicséri magát, hanem tisztában van zsenialitásával és a rejtélyek, fejtörők és jó viccek szerelmese életét is ezeken keresztül mutatja be.

R.M. Sainsbury: Paradoxonok
Ha már kellően felvérteztük magunkat Smullyan fejtörőivel, bátran vághatunk bele a fenti mű olvasásába, mivel már nem okoz nekünk gondot hogy végig gondoljuk az elénk tárt problémákat. Ez a remek könyv segít megérteni hogy mit is jelent egy-egy paradoxon, megtudjuk-e oldani (és akkor nem is paradoxon?). A legizgalmasabb részek betekintés nyújtanak a szemantika elmosódott határú kifejezésekkel kapcsolatos problémáiba (hány hajszála van egy kopasz embernek? és egy dús hajúnak?) ill. a híres Russel paradoxonba (eleme-e önmagának az a halmaz ami azokat a halmazokat tartalmazza melyek nem elemei önmaguknak?), de a racionális cselekvés és vélekedés paradoxonjait is megismerhetjük. Mindezt olvasmányos stílusban tárja elénk a szerző, és az érdeklődő olvasó minden fejezet végén bőséges irodalmi tájékoztatót talál.

D.R. Hofstader: Gödel, Escher, Bach
Végezetül pedig annak aki szeret mindent mindennel összefüggésben látni, annak ajánlom ezt a könyvet. Segít megérteni mennyi mindenben van ott a logika és a matematika. A zenétől az idegtudományokig mindent érint a szerző, és kedvenc Gödel-tételünk is előkerül.

Mire jók ezek a könyvek?
Attól hogy ügyesen megoldjuk Smullyan fejtörőit, vagy Sansbury paradoxonjain komolyan elgondolkodunk még nem leszünk logikusok. De elsajátítunk két nagyon fontos dolgot. Először is megtanulunk formális elméletekről szóló műveket olvasni. Megtanuljuk hogy egy rövid könyv sok dolgot tartalmazhat és gyakran meg kell állnunk megemészteni egy-egy problémát. Másodszor egy bizonyos probléma megoldási stratégiát is kialakít bennünk a sok fejtörő, saját tapasztalatom szerint mindenkiben mást és mást, de segít megtalálni egy stílust, amire később lehet építeni. Ilyen alapokkal már tovább lehet indulni a Zoli által bemutatott könyvekkel.
A szerzőről
Szépfalussy Enikő a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett angol-matek-filozófia szakon, majd az Universiteit van Amsterdam híres logika mesterképzésén vett rész, doktori címét a Carnegie Mellon University filozófia tanszékén szerezte a Logic, Computation, and Methodology programban ahol menet közeben elvégezte a Secondary MS in Machine Learning képzést is. Jelenleg Zürich-ben él és főállásban két gyermekét és fizikus férjét neveli.

Nincsenek megjegyzések: