Adatbázis építés gyorsan és egyszerűen, függetlenül

Vajon hol húzódik az a határ, amikor egy alkalmazásunk elengedhetetlenül rászorul arra, hogy adatainkat külön, egy külső adatbázisba tároljuk? - A határ meghúzásához nem közvetlen választ szeretnék adni. Helyette a leírásban arra törekszem, hogy megmutassam, hogy hogyan lehet gyorsan, egyszerűen, adatbázis típusától független megoldásokat készíteni. Ezzel serkentve, és közvetve válaszolni a kérdésre: ahol lehetséges, használjuk bátran az adatbázisok által kínált megoldásokat. Válasszuk szét a logikát, a megvalósítást és felhasznált adatokat.

Írástudók hajnala IV. - az adatújságírásról

Az újságírás is állandóan változik nem csak egy adott kor eseményei, divatjai csapódnak le (nagy érdekes ebből a szempontból a The Economist 1843-ig visszamenő archívuma), hanem alkalmazkodnia kellett a különböző médiumokhoz is (rádió, televízió). Meglepő viszont hogy a sajtó még nem alkalmazkodott teljesen az internet és az adatok kora nyújtotta lehetőségekhez ill. nem reagált még a kihívásokra. Az olvasó joggal kételkedhet, hiszen az internetes hírportálok már torony magasan verik a print médiát, a stílus kalauzokban már külön fejezet foglalkozik az internetes tartalmak készítésének szabályaival, akkor hogy lehet hogy állíthatja valaki hogy nem történt változás? Nos, ez csak részben igaz, már megjelentek az új irány keresői, az adatújságírás (angol terminusokkal data journalism, data-driven journalism, database journalism néven találkozhatunk vele). Írásunk a teljesség igénye nélkül szeretne pár kezdeményezést bemutatni melyek lazán kapcsolódnak, de az adatújságírás hivatkozási pontjai.

A nyelvi adat gyűjtése

A nyelvészeti eredmények leellenőrzése a tanulási folyamat egy fontos és szerintem elengedhetetlen kelléke. Vagy gondolatban teszünk kísérletet vagy segítségül hívhatunk más embereket, végül a számítógéphez is fordulhatunk. Bármely eljárást választjuk az adatgyűjtéshez, érdemes tisztában lenni a gyűjtési eljárás előnyeivel és hátrányaival. Posztomban ennek három módját ismertetem.

Írástudók hajnala: innováció a médiában III. - Digitális mesék

Sorozatunkban továbbra is azt kutatjuk hogy miképp hat a digitális kor a Guttenberg-galaxisra. Nem a táblagépek és ekönyv olvasók harcáról fogunk szólni, hanem valami sokkal mélyebb dologról, arról miképp hat az új kor az íróra és az olvasóra. Az előző posztokban már foglalkoztunk azzal hogy a digitális korban hogyan néz ki egy szótár és mire jó azon kívül hogy egy-egy szó definícióját megadja, továbbá megvizsgáltuk hogy az adatok kora milyen kihívásokkal jár és milyen válaszok születtek erre. Most egy kicsit visszaveszünk a technikából és jó bölcsészekhez híven arra fókuszálunk hogy miképp viszonyulunk az új médiumhoz ill. miképp alakítja át ez narrációs technikáinkat.

Az Open Knowledge Foundation-ről

Raw data now! - szól Tim Berners-Lee jelmondata a sokak által kedvel TED előadáson. Már többször foglalkoztunk azzal hogy elárasztanak bennünket az adatok ami egyrészt jó, másfelől arra késztet minket hogy átgondoljuk eddigi metodológiánkat és felvegyük a lépést a korral, de egyben a demokráciákat is nagy feladat elé állítja ez a változás. Az Open Knowledge Foundation ezekre a változásokra próbál válaszokat találni és posztunkban ezeket mutatjuk be, annak apropóján hogy blogunk alapítója Zoli csatlakozott az alapítvány Open Data in Linguistics munkacsoportjához.