Nyelvfilozófia - a nemzeti minimum

Az olvasói keménymag (Anita és Zsolt) kérésének teszek most eleget és megpróbálom összeszedni mit is illik/kellene/jó tudni nyelvfilozófiáról annak akit érdekel a nyelv. Mielőtt azonban belekezdesz az olvasásba, alapvető logikai ismeretek szükségesek a témához (szóval ha ezek hiányoznak irány a könyvtár/bolt/net és szerezd be a BML-t, ha módod van rá, a régebbi kiadás jobb mivel tartalmazza Máté András történeti összefoglalóját).

Általános bevezetők
A nyelvfilozófia iránt érdeklődő olvasónak nagy szerencséje van hogy magyar, két páratlanul jó könyv áll ugyanis a rendelkezésére. Az egyik nemes egyszerűséggel Nyelvfilozófia címmel bír (Farkas Katalin és Kelemen János szerzők nemzetközileg tényleg jegyzett és ismert figurák). Nem tudok mást mondani, itt kezd el az ismerkedést ezzel a szép tudománnyal. Ez a kötet a modern, tkp. Frege-től napjainkig, nyelvfilozófiát mutatja be érthetően és szerintem olvasmányosan. Nem egy kalandregény, de unatkozni nem fogsz ha olvasod. Nem fog sok időt elrabolni tőled és tényleg megismered az alapokat. Mivel minden tudománynak van története, a nyelvfilozófiának is. A reáliák felől érkezőknek néha furcsa, de a filozófiában az a helyzet hogy Arisztotelész még mindig kurrens szakirodalom és a filozófia ismerete feltételezi a filozófia történetének ismeretét is. Éppen ezért jó ha elolvasod Kelemen A nyelvfilozófia rövid története Platóntól Humboldtig c. rövid könyvét. Ez kontextusba helyezi az előző könyvet és tényleg rövid, egy délutánt megér.

Primer szövegek
Itt is szerencsés a magyar anyanyelvű olvasó, a legfontosabb primer szövegek kiváló fordításban érhetők el. Sokat gondolkodtam azon mit is jelent ez a minimum. Ami itt következik, nagyon szubjektív és szeretném ha házi feladatként használnád a Google-t. Keress rá hol mit olvasnak egy nyelvfilozófia kurzuson és ha valami megfog az olvasmánylistáról, olvasd azt el! Az itt következő rövid tanulmányok gyűjteményes kötetekben lelhetők fel, ezért ha az adott kötet nálad van, olvass nyugodtan mást/mást is el belőle. Akkor lássuk:

Frege: Jelentés és jelölet in. Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások, Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
Számomra a modern logika természetes nyelvi alkalmazásának eddigi legeredetibb és legjobb példája. A szerző amúgy a modern logika atyja!

Tarski Az igazság fogalma a formalizált nyelvekben in Bizonyítás és igazság, Gondolat Kiadó, Budapest 1990
Szintén fontos a természetes nyelvekkel foglalkozók számára mivel a tárgynyelv-metanyelv megkülönböztetés és az igazság fogalmát itt vezeti be Tarski. Igaz sok vitára ad majd ez okot, de ez a kályha ahonnét elindult minden.

Quine Az empirizmus két dogmája in Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.) Tudományfilozófia, Budapest: Áron Kiadó, 1999
Quine Visszatekintés a “Két dogmára” in W.v. Quine A tapasztalattól a tudományig, Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Ez a kis cikk és a visszatekintés nekem egy kis egzisztenciális sokkot okozott anno és elhittem hogy nincs szemantika. Érdemes elolvasni a gyűjtemény többi darabját is! Nagyon szeretem Quine irományait, mivel komolyan elgondolkodtatnak a szemantika alapjairól.

Ennyi telt tőlem. Szívem szerint írtam volna egy végtelen listát, de most azt tartottam észben hogy egy nem filós hallgató vagy egy már dolgozó ember aki hirtelen tudni akar valamit a témáról gyorsan tájékozódhasson. Ha hozzászólnál, írj bátran megjegyzés vagy mail-t!

Nyelvészet - csak röviden!

Hivatalosan is van egy darab olvasóm! Habár nem az általam megcélzott csoportból (bölcsészek),  egy programozó hallgató írt nekem. Az illető arra kért, tudnék-e valamit ajánlani neki, aki nem tanult nyelvészetet, de mest.int. órán bejött neki a természetes nyelvi feldolgozás, és szeretne valami 'lájtosat'. Nos, rossz hír hogy nincs királyi út a nyelvészethez, de megpróbáltam összeszedni pár jó cuccot amivel ellehetnek az érdeklődők.

Ismeretterjesztő könyvek
Először is különbséget kell tennünk az ismeretterjesztő és a bevezető jellegű tudományos munkák között. Szeretem az ismeretterjesztést, fontosnak is tartom, de ötleteken, alapvető fogalmakon nem tud többet adni. A legjobb ha Pinker A nyelvi ösztön c. könyvével kezded. Ha bejön, akkor a szerző Hogyan működik az elme könyve is érdekes lehet számodra.

Én anno láttam egy raklapnyi könyvet amit ajánlottak bevezetés a nyelvtudományba címen. Szerintem egy fabatkát sem ér a legtöbbje. Ha érdekel a nyelvészet története, egy csendes délutánon kapd elő Rober Henri Robins A nyelvészet rövid története c. könyvét. Általános bevezetést a nyelvészetbe magyarul nem fogsz találni, legalábbis szerintem. Szóval vagy olvasol egy-egy szakterületről hosszabban (ezekből szerintem tök jók találhatók viszont), vagy olvasol angolul.

Ingyenes anyag
Ha van némi előképzettséged a formális definíciók terén, logikusan gondolkodol és megy az alapvető matek, vagy bátor vagy és nem zavar ha lassan haladsz, akkor Marcus Kracht jegyzeteit ajánlom, itt letöltheted.

Angol általános bevezetők
A legolvasmányosabb, mégis alapos és átfogó könyv Meyer Introducing English Linguistics-e. Érdekessége hogy fentről indít, a legnagyobb nyelvi egységből (az angol nyelv mint világnyelv, nyelvváltozatok stb) és halad a fonetika/fonológia felé (minden más bevezető a hangtól indít és a globalizációnál fejezi be a sztorit).

Ha valami formálisabbat szeretnél, akkor Akmajian et all. Linguistics-e a legjobb választás. Ez már tankönyv! Tehát feladatok vannak és példák benne. MIT Press, tehát a bevezető is kemény! Viszont ad egy átfogó képet arról mit is csinál egy nyelvész és biztos rátalálsz egy-két dologra ami érdekelhet és kapcsolódik a te területedhez.

Ha még mindig szeretnél bevezetődni, akkor egy igazi hard core cucc Radford et. all Linguistics. Ez már komoly könyv, nem lehet csak úgy átfutni, vagy olvasni lefekvés előtt. Csak akkor ajánlom ha elköteleződtél!

Összegezve
Először tájékozódj, erre jók az ismeretterjesztő könyvek. Ismerd meg magad. Ha úgy érzed erős háttérrel rendelkezel, akkor vágj bele egy nehezebb könyvbe, legfeljebb ha nem megy átválthatsz egy könnyebbre. A legbiztonságosabb választás az Akmajian kötet, de mindhárom könyv jó. Ha nagyon idegen a téma haladj sorban.

Statisztikai túlélőkészlet

Az a helyzet hogy tudomány matek nélkül nincs. Aki mást mond, hazudik, vagy valami nagyon nem kurrens képe van a tudományról. Jó hír hogy nem kell Neumann-ná válni, emelt szintű érettségit sem kell tenned, de a minimum hogy egy kis statisztikát, valószínűségszámítást és logikát magadra szedsz. (A saját véleményem az, hogy nem kell matematikussá lenned, de annyi kell hogy tudd mire guglizz rá, hol keressed a választ és tudd alkalmazni a saját problémádra amit találtál).

A címben statisztikát említettem, tartom is ehhez magamat. Nem meglepő hogy próbálom összekapcsolni valahogy egy kis programozással, szerintem a legjobb az ingyenes, nyílt forráskódú R statisztikai programozási nyelv. Töltsd le, telepítsd fel (minden op. rendszerre van verzió), és ismerkedj vele.

Ha megvan az eszköz, akkor kellene valamit kezdeni vele. Ha nem tudsz programozni, akkor itt állj meg! Keress rá (akár ezen a blogon) és sajátítsd el a programozás alapjait (nyugi, nem kell sok). Emlékszel milyen volt matek órán, amikor nem értetted mi van és hogy mi az a sok kriszk-kraszk a táblán? Remegett a gyomrod hogy nehogy neked kelljen felelni? Felejtsd el! Nekem is sok bajom volt, és én is kényszerből kezdtem ilyenekkel foglalkozni. Nincs jegy, nincs dolgozat, nincsenek életidegen példák! Ennek ára van, jó könyveket kell venni. (Mert ugye betartod a szerzői jogokat és nem torrentezel/emulezol le könyveket?)

A legjobb választás a Head First Labs Head First Statistics könyve. A sorozat nagy népszerűségnek örvend mivel a tanuláselmélet és a megismeréstudomány eredményeit felhasználva élvezetes stílusban, életszerű példákkal tanít. Nem a legolcsóbb, de azon ritka könyvek egyike amelyek tényleg megérik az árukat. Az alapokat biztosan el tudod sajátítani, több most nem is kell. Ha szorgalmas vagy és/vagy időd engedi, akkor a Head First Data Analysis könyvet is ajánlom figyelmedbe. Ez az alap, erre már lehet építeni. Ha jobban szereted a itt egy példa, ez alapján oldd meg a következő feladatokat típusú megközelítést (és jobban dereng a matek középsuliból), akkor a Probability Demystified és a Statistics Demystified könyveket ajánlom. (Mind a három/négy könyv túl sok viszont, olvass ismertetőket, lapozz bele az amazonon, vagy a GoogleBooks-on és döntsd el melyik a te irányod!) Ha magyarul szeretnél olvasni a témában, akkor a Bolyai sorozat Valószínűségszámítás kötete jó választás, a Statisztika kötet jobb híján megteszi.

Nos, ha átrágtad magad a bevezetőkön és feltelepítetted az R-t, itt az ideje összekötni a kettőt. Nem annyira ismert, de szerintem a legjobb könyv ami összeköti a statisztika tanítását az R elsajátításával Verzani Using R for Introductory Statistics könyve. Alapos és jó, persze a HF sorozathoz képest kicsit száraz, de aki kalandot akar, olvasson Rejtőt. Ha nem akarsz beleugrani egy könyv vásárlásba, szerencséd van! A CMU Open Learning Initiative ingyenesen elérhető anyagokat tartalmaz, és pont van statisztika kurzus R-rel náluk.

Ha végeztél, gratula! Ami ezek után jön már bonyolultabb lesz, de élvezetesebb is. A következő bejegyzés megpróbál eligazítani hogy fantasztikus statisztikai tudásodat a nyelvtudomány területén is hasznosítsd.