2013. március 13.

Könyvismertető: A valószínűség interpretációi

Manapság nagyon divatosak a big data-ról és prediktív analitkáról írott ismeretterjesztő könyvek. A négy legsikeresebb ezek közül Gleick: The Information,  Silver: The Signal and the Noise,  McGrayne: The Theory That Would Not Die és Mlodinow Részeg bolyongása. Mindegyik kötet foglalkozik valamennyire a valószínűség interpretációival, de nem jut túl a frekventista vs szubjektivista értelmezés rövid bemutatásán. A valószínűség értelmezése egyre központibb problémát jelent a mai analitka-vezérelt korban, ezt világosan jelzik olyan döntéshozóknak szánt címek mint a Managin Uncertainty. Szabó Gábor kiválló munkája remekül összefoglalja a valószínűség értelmezésével kapcsolatos kérdéseket, méghozzá világos és érthető módon, habár az ismeretterjesztő könyvekkel ellentétben feltételezi, hogy olvasója rendelkezik alapos matematikai előismeretekkel.

 

Hofer-Szabó Gábor a magyar tudományfilozófia egy jeles képviselője. Az ELTE HPS és Logika Tanszékei és a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszéke szakmai körökben világhírű (és nem csak itthon világhírű), rendszeresen kerülnek ki jelentős publikációk az oktatóktól és hosszú évek kitartó munkája árán építettek fel egy nagyon termékeny közösséget, aminek legkézzelfoghatóbb produktuma a Theoretical Philosophy Forum. Így nem meglepő, hogy A valószínűség interpretációi egy nagyon alapos munka, ami kiemelkedik a hasonló művek közül (pl. Mellor Probability: A Philosophical Introduction vagy Gillies Philosophical Theories of Probability). Fontos megjegyezni, hogy ez a könyv nem ismeretterjesztő munka, feltételezi, hogy olvasója nem-triviális matematikai előismeretekkel rendelkezik. A formalizmusok ellenére nagyon gördülékeny a szöveg (már amennyire egy ilyen mű az lehet) és szépen építkezik az anyag menet közben. Ahogy egyre jobban átszövi a prediktív analitika az életünket, érdemes elgondolkodni a valószínűség természetén és ehhez nagyon jó alapot nyújt ez a könyv. Kedvcsinálónak az előszóból (a kiadó oldaláról átvéve):

 

Mit jelent az, hogy egy szabályos dobókockával a hatos dobás valószínűsége egyhatod? A kérdésre az alábbi paradigmatikus válaszok adhatók:

 

Klasszikus válasz: Mivel szabályos kocka esetén mindegyik oldal előfordulása egyenlően lehetséges, és az esetek közül nekünk csak az egyik kedvez, ezért a kedvező esetek és az egyenlően lehetséges esetek számának aránya egyhatod lesz, és ez a hatos dobás valószínűsége. 

Logikai válasz: A hatos dobás valószínűsége azért egyhatod, mert az a kijelentés, hogy az eredmény hatos lesz, egyhatod mértékben következik abból a kijelentésből, hogy a kockát eldobtuk, egy mindkét kijelentést tartalmazó nyelvben.

Szubjektivista válasz: Az, hogy a hatos dobás valószínűsége egyhatod, azt jelenti, hogy egyhatod mértékben hiszünk a hatos dobás eseményében.

Frekventista válasz: A hatos dobás egyhatod valószínűsége semmi mást nem jelent, mint hogy a hatos relatív gyakorisága közel egyhatod lesz a kockadobások egy elegendően hosszú sorozatában.

Propensity válasz: A hatos dobásnak azért egyhatod a valószínűsége, mert a kocka fizikai környezetével együtt rendelkezik azzal az egyhatod mértékű kauzális hajlammal, hogy egy adott dobás során hatos legyen.

 

A fenti válaszok a valószínűség öt legfontosabb filozófiai interpretációjának jegyében születtek. A könyv ezeket az interpretációkat igyekszik bemutatni és értékelni. Ismerteti továbbá a valószínűség fogalmának történeti kialakulását, illetve legjelentősebb paradoxonait, valamint rövid bevezetőt nyújt a filozófiai elemzés számára nélkülözhetetlen matematikai fogalmakba. A könyvet elsősorban a matematika és a fizika filozófiai alapjai iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Nincsenek megjegyzések: