Nyelvi relativizmus, avagy hatással van-e nyelvünk gondolkodásunkra I.

Sokan ismerik a városi legendát hogy az eszkimók a hóra húsz vagy n szóval is rendelkeznek, mi meg csak eggyel. Ugyebár az eszkimók ott fent északon havas környezetben élnek, a hó annyira átjárta mindennapjaikat hogy temérdek szót alkottak rá, mi meg nem. Ez így nem igaz (l. itt), de a nyelvi relativizmus tétele megér egy posztot, hiszen nem rég a The Economist Debates sorozatában Lera Boroditsky és mark Liberman cserélt eszmét erről. És persze gyakorlati következményei is vannak annak hogy mennyire érvényes ez a tétel!

Schmitt Pál, Wittgenstein és az infógrafika

Mielőtt azt hinné a kedves olvasó hogy a politikáról lesz szó, szólok hogy nem. A köztársaság elnöke beszédet mondott, a Social Times pedig a Many Eyes használatával készített egy szövegfelhőt, gondolván hogy így megkönnyíti az elemzők dolgát. Nagyon reméljük hogy a megszólítottak nem kezdtek el rögvest dolgozni a szép új eszközzel. Hogy miért? Erről szól ez a poszt. A vizualizáció szép, jó és hasznos, csak tudni kell mire való, mik a korlátai és hogyan értelmezhetjük. Ebben segít nekünk egy kicsit Wittgenstein.

Adat, üzlet, tudomány (frissítve)

Ahogyan arról már korábbi posztunkban beszámoltunk, kialakulóban van egy új alkalmazott tudomány mely megpróbálja komplex módon kezelni és elemezni a megnövekedett adatmennyiséget. A hangsúly az alkalmazott jelzőn van, hiszen már napjainkban is vannak olyan cégek melyek adattudományi módszereken alapuló megoldásokat kínálnak, ezek közül próbálunk meg párat bemutatni.

Mit rejt a jövő II. Rövid és közép távon mire számíthatunk

Előző posztunkban vetettünk egy pillantást a közelmúltra, most pedig áttekintjük hogy a közeli jövőben mit várhatunk. Már napjainkban is elindultak azok a kísérletek melyek megpróbálják emészthetővé és kezelhetővé tenni a minket elárasztó információkat és ezek alapján próbáljuk megtippelni mit hozhat az előttünk álló évtized.