Játékelmélet és nyelvészet I.

A nyelvészeti kutatások során egyre inkább előtérbe kerül a nyelv társas volta. Amíg a klasszikus elképzelés alapvetően azt szeretné megfejteni hogy egy adott beszélő fejében miképp áll össze a "NYELV", hogyan képes értelmes megnyilatkozásokat produkálni és megérteni, az utóbbi években a logika (dinamikus) episztemikus irányzata, a logikai játékok (melyeket nem szabad összekeverni a hétköznapi értelemben használt fogalommal) a racionális viselkedés filozófiai és pszichológiai vizsgálata termékenyítően hatottak a nyelvtudományra és megszületett a játékelméleti megközelítés.



Az egy egy magányos szám
A hagyományos logika és nyelvészet amint említettük "egy" központú. Amíg a klasszikus logika esetében ez érthető is, hiszen természeténél fogva univerzális, a modális és episztemikus logika esetében joggal tehetjük fel a kérdést hogy miért csak azt modellezzük miképp változik valakinek a "hite" egy adott állítást illetően és miért nem vesszük figyelembe hogy mások hogyan hatnak erre. Ennek egyik eklatáns példája az egyszerű kérdés-válasz szituáció. Egy kérdésre adott válasz nem csak a kérdező ismereteit változtatja meg, hanem a válaszadót is informálja hogy immár közös tudás jött létre, hisze mindketten tudják az információt és ezt magát is mindketten tudják (mielőtt azt gondolná a kedves olvasó hogy ad infinitum mehetünk és feltehetjük hogy akkor azt is tudják hogy mindketten tudják hogy mindketten tudják az adott információ és így tovább, megnyugtatjuk hogy annak ellenére hogy tényleg haladhatunk így a végtelenségig, gyakorlati szempontból megállhatunk ebben a sorban). Akit bővebben érdekel hogy miért és hogyan terjeszthetjük ki logikai apparátusunkat ebben az irányban, azok forduljanak van Benthem One is a Lonely Number című írásához, ami nagyon szemléletesen mutatja ezt be, illetve az olvasó figyelmébe ajánljuk a dinamikus episztemikus logikáról szóló posztjainkat.


Mi is az a játékelmélet
A fogalmat talán már mindenki ismeri, de szabatos definíciót kevesen tudnak adni ennek az alapvetően matematikai diszciplínának. Mi is eltekintünk ettől, és Mérő Lászlót követve a játék intuitív fogalmára hagyatkozunk, legyen az két- vagy többszereplős, ill. teljes vagy nem teljes információs. Kedvenc szakállas professzorunktól átvesszük a tiszta és kevert stratégiák meghatározását is. Így tiszta stratégiát játszik valaki "ha valamilyen elv alapján dönti el, hogy melyik lépéslehetőséget választja, és abból az elvből egy adott helyzetben mindig ugyanaz a lépés következik." Kevert stratégiának pedig azt a játékmódot nevezzük "amikor a játékos minden lépéslehetőséghez előre elhatároz egy-egy valószínűségértéket, majd ezen valószínűségek alapján dönt." [Mindenki másképp egyforma, 39.o. ]



Hogyan jön ez a nyelvhez?
Ha elfogadjuk hogy a játékok során valamilyen kommunikáció történik (akár szóbeli, akár valamilyen jelzés [signaling]) akkor rögtön világos hogy mi köze van a nyelvnek a játékelmélethez. Nem meglepő hogy a legtöbb kutatás a pragmatika területén folyik ezen ügyben, hiszen a játékelmélet egy keretet ad számunkra amiben megvizsgálhatjuk milyen motivációk mentén választják ki társalgási stratégiájukat a játékosok.


Az ún. evolúciós játékelmélet pedig segít megérteni a nyelvevolúcióját és a nyelvi változást. Alapvetően két irányzatba sorolhatjuk az evolúciós irányzat megközelítéseit, az egyik az ún. stabil evolúciós stratégiákat kutatja, azaz hogy mely stratégiák segítik elő a túlélést, a másik pedig azt vizsgálja hogy a stratégiák változása miképp hat a rendszer dinamikájára.

További anyagok
Itt és most csak bevezettük hogy mire is használható a játékelmélet a nyelvtudomány területén, magát a játék fogalmát homályban hagytuk bízva az olvasók intuíciójában. A továbbiakban tervezünk még a témával foglalkozó posztokat, de aki nem tud addig várni, az olvasgassa az alábbi anyagokat

• Game Theory A Multi-Leveled Approach, Hans Peters, Springer, 2008 - a legjobb formális bevezető könyv a piacon (legalábbis szerintem)
• Game Theory: A Very Short Introduction, Ken Binmore, OUP, 2007 - olvasmányos, ismeretterjesztő összefoglaló
• Playing for Real: A Text on Game Theory, Ken Binmore, OUP, 2007 - azoknak ajánlom akik szeretnek gondolkodni, nagyon olvasmányos, alapvetően "beszélős" stílusú, de nem riad vissza a formálisabb gondolatmenetektől
• An Introduction to Game Theory for Linguists, Benz-Jager-van Rooij (ingyenesen letölthető pdf) - a klasszikus bevezető nyelvészeknek, akinek megvan a Partee et all., induljon ezzel
• Applications of Game Theory in Linguistics, Jager, Language and Linguistics Compass 2008, (a link a szerző honlapján található, ingyenesen letölthető pdf verzióra mutat) - egy nagyon alapos és követhető áttekintése a játékelméleti kutatásoknak
• A http://www.replicatedtypo.com/ blog rendszeresen közöl írásokat a nyelvevolúció játékelméleti megközelítésével kapcsolatban, gyakran vendégszerzőnk Hannah Little tollából
• http://koczy.blog.hu/ Kóczy László játékelméleti blogjában érdekes alkalmazási területekről olvashat az érdeklődő olvasó (a Megasztár X-Faktor vetélkedéstől a palesztin-izraeli konfliktusig)