- Világunk, a nyelv
- Osiris, 2000, második kiadás
- 222 oldal
Kiknek ajánlható a könyv?
Röviden; mindenkinek. Ha be akarjuk sorolni a könyvet, képzeljünk el egy egyenes, melynek egyik végén az ismeretterjesztő írások helyezkednek el, a másikon pedig a tudományos publikációk. Valahol középen vannak a tankönyvek, melyek összefoglalják a tudomány mai állapotát, megismertetnek minket az alapvető problémákkal és a rájuk adott magyarázati modellekkel és bevezetnek minket a szakzsargonba. Ezen a képzeletbeli egyenesen ezt a kis könyvet a tankönyvek felé helyezném. Ismeretterjesztő is lehetne, hiszen kerüli a szakszavakat, de annál több is egyben: egy jól felépített, tudományos igényességgel elkészített összefoglaló. Maga a szerző így invitálja olvasóit "(...) a nyelvészetet messze elkerüljük, amennyire csak lehet, ehelyett a nyelv, a nyelvek tájai felé vesszük utunkat". A szakszavak elkerülése nem egyszerű dolog, hiszen "(...) eléggé hozzászoktunk a használatukhoz, szinte észre sem vesszük már, hogy műszavakhoz műszavakat kapcsolva hogyan építjük fel magunk elé azt a falat, amely végül is teljesen eltakarja előlünk a tudomány igazi tárgyát". Ezen a téren jelentem jó munkát végzett Szilágy N. Sándor, s ilyenre csak az igazi szakértők képesek. Elemi nyelvtani ismeretekkel és józan paraszti ésszel mindenki képes elolvasni ezt a rövid könyvet egy hétvégén és nem csak tanulni fog valamit hanem még jól is szórakozhat. Alapvetően a nyelvtudomány iránt érdeklődők profitálhatnak a kötetből (a nyugati egyetemeken bevett ún "preliminary reading list" szokását ha bevezetnénk itt, leendő nyelvszakosoknak nem is kellene mást ajánlani) akik köre szerencsére nagyon széles; nyelvszakosok, pszichológusok, filozófusok, informatikusok egyaránt haszonnal forgathatják. A nyelvészet iránt érdeklődő informatikusoknak ha a területen dolgoznak, ez az a KÖNYV amit minimum el kell olvasniuk.
Személyes élményem hogy fizikus-matematikus férjem nagyon élvezte a könyvet, gyakran felnevetett olvasása közben (hiszen a szerzőnek jó humora is van) és én is gyakran meg-megmosolyogtam miközben a hangtani részt olvasva magán tesztelte a különféle hangok képzését. A könyv elolvasása pedig megkönnyítette számára Kornai András Mathematical Linguistics kötetének jobb megértését (legalábbis volt olyan kedves és ezt mondta nekem).
A kötetről
Szigorúan véve a könyv tényleges hossza 200 oldal. Elsőre én rövidnek találtam, de pontosan ennyi kell hogy a lényeget megismerjük. A nyelvelsajátítás problémájától indul a szerző és a nyelvészeti hagyományokat követve halad a hangtantól indul és a mondattannal fejezi be mondandóját a szerző, azonban a köztes állomások egyáltalán nem hagyományosak. A hangtan után a szó jelentéssel ismerkedhetünk meg, majd Tagolt nyelv - tagolt világ részben a jelentéstan alapjait mutatja be nekünk Szilágyi professzor. Ha lehet ilyet mondani, ez a legerősebb része a könyvnek, hiszen a szerző jelenleg is ezeken a területeken alkot (méghozzá nagyot!), érdemes a könyv elolvasása után megtekinteni a Mindentudás Egyetemén tartott előadását. Akit megfogott a nyelv világa, azok a További olvasnivaló részben kapnak egy kis eligazítást hogy merre érdemes elindulni.
Összegzés
A legjobb "belépőszintű" kötet kétségkívül Szilágyi műve; legyünk rá büszkék hogy magyar és olvassuk bátran. A számítógépes nyelvészet iránt érdeklődő informatikusok a kötet után az ajánlott művek helyett olvassák el Zoli Nyelvészet - csak röviden! posztját, amiben további tippeket ad komolyabb bevezetőkhöz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése