Az ember összeszed egy halom, gyakran feleslegesnek gondolt tudást, aztán egyszer hirtelen úgy alakul hogy meg kell élnie valamiből. Egymást közt tudjuk mi is az a látens dirichlet allokáció és milyen jó dolgokat lehet vele csinálni. De hogyan lehetne egy eladható, működő terméket kanyarítani köré? A design thinking kicsit olyan mint a lean startup és hasonló buzzword-ök, mondanak is valamit meg nem is - de legalább valamilyen szinten keretet adnak az előbbi kérdések végiggondolásához. A Hasso Plattner Institute of Design at StanfordVirtual Crash Course in Design Thinking online kurzusa kezdetnek egész jó ehhez.
A Google megmutatta mit is fog tudni a Google Glass.
Aki az Egyesült Államokban él, van arra ötlete hogy mit csinálna a Glass-szel és még 1500 USD-t is rászánna a dologra, az hamarosan kaphat is egy ilyen kütyüt. A DIY mozgalom lelkes híveinek ajánlom Rod Furlan Build Your Own Google Glass írását.
Nekem speciel nagyon bejön a Glass, de érdemes szemezgetni a IEEE SpectrumBabak Parviz-zal (a Glass Project vezetője) folytatott beszélgetéséből. A teljes interjú elolvasható itt. Lent kiemeltem az engem legjobban izagtó három kérdést: hogyan működik az I/O, mennyire univerzális az eszköz (pl. telefonálásra alkalmas-e) és hogy mennyire bírja szuflával.
[...]
IEEE Spectrum: How will people interact with Google Glass?
Babak Parviz: Right now, we have a touch pad on the device that allows people to change things on the device if they wish to do so. We have also experimented a lot with using voice commands. We have full audio in and audio out, which is a nice, natural way of interacting with something that you’d wear and always have with you. We have also experimented with some head gestures.
[...]
IEEE Spectrum: What about accepting a phone call on Google Glass? Will that be possible?
Babak Parviz: We are working on it.
[...]
IEEE Spectrum: Some of the most exciting apps for Google Glass, like video, are also the biggest power hogs. How are you addressing the challenge of battery life?
Babak Parviz: That’s a valid concern. We have done a lot of work in this area, and it is still a work in progress. Our hope is that the battery life would be sufficient for the whole day. That’s our target. So you would put the device on in the morning and you’d go about your daily routine. By the time you got back home, the device would still be functioning.
Február 28-án tartjuk évadnyitó meetupunkat 18 órától a Colabs-ben (Budapest, Irányi utca 3.) A rendezvény továbbra is ingyenes, de kérünk minden kedves érdeklődőt, regisztráljon oldalunkon és részvételi szándékát jelezze (ezzel is segítve a szervezők munkáját)
A tavaszi évadban két angol meetup kerül megrendezésre, ebből az első rögtön a februári. A következő angol meetup április 6-án lesz, ami rendhagyó módon szombati nap. Az Open Knowledge Foundation látogat meg minket az inkLink 2013 keretében és egy rövid beszélgetésre ülünk össze. Reményeink szerint itthon is szárnyra kap az open data (nyílt adatok) mozgalom! Már erre az eseményre is lehet regisztrálni a megfelelő oldalon!
Természetesen magyar meetupok is lesznek az évadban, márciusban és májusban. Ezek programját is hamarosan feltöltjük.
Az e havi meetup programja.
Christophe Heintz: Web Epistemology
Social phenomena, I will argue, are made of long cognitive causal chains that span several individuals, extend in the public environment, and possibly involve cognitive tools such as ICTs. Social scientists have issued great analyses of the the new practices and communities that are created by new ICTs, but the analysis of cognitive causal chains is especially adequate for specifying the causal role of ICTs in the making of social phenomena. I will illustrate this point with three examples: the distributed selection of relevant information via search engines, some IT aspects of contemporary finance, and recent uprising fostered by social media.
Short bio: C. Heintz is an assistant professor of cognitive science at CEU, Budapest, Hungary. He is working on cultural evolution and its cognitive bases, with analyses in the history of science and mathematics, and in economics. C. Heintz studied mathematics and philosophy at the universities of Paris and Cambridge. He obtained his PhD from the School for Advanced Studies in the Social Sciences (EHESS, Paris).
Zoltán Lehóczky: Associativy
Associativy is a fully open knowledge graph platform for the web. Its components are based on the ASP.NET MVC-based Orchard CMS and they provide a toolbox for storing, searching, exploring and visualizing knowledge graphs. Graphs in Associativy store pieces of knowledge with the edges connecting them representing associative connections, in the human sense. The project's ultimate goal is to provide a system that can store knowledge similarly structured to how our mind works and what can be "asked" to "think" about associations.
Short bio
Loving technology ever since I'm a Computer Science and Engineering student at Óbuda University in Budapest. Web application development is my key skill, having been involved with PHP and ASP.NET MVC for years. I embrace open source and live it through the Orchard ASP.NET MVC-based content-management framework: I'm one of its developers, released dozens of open source modules to it and even do work with it. My interest in artificial intelligence, knowledge representation and machine learning lead me to the development of the Associativy graph platform.
Nagyon sok ötlet születik a kutatólaborokban és talán még több startup szökken szárba szinte minden nap. Bízunk a nagy számok törvényében, de talán még többen hiszünk a kis számok törvényében (sajnos). A lean startup filozófiája arra tanít minket, hogy ügyesen építkezve találjuk meg a fenntarthatóság forrását. Sok dolog esetében most érkeztünk el oda, hogy azt érezzük, érdemes kipróbálni. A Bing (és szinte biztos vagyok benne hogy a többi nagy kereső is hasonló úton jár) megszerezte magának a kvantum-keresés jelentősebb kutatóit, elindultak az olyan discovery engine-ek mint a Prismatic és megszámlálhatatlanul sok startup próbálkozik a területen. A puding próbája az evés, vagy ahogy Tony Stark alias Iron Man mondja; "Sometimes you gotta run before you can walk"
Ez a könyv remek belépő olvasmány azok számára akiket érdekel a valószínűségszámítás és a statisztika. Személetesen, kb. elemi szintű matematikai háttértudást feltételezve vezeti be az olvasót a véletlenek világába.
Mlodinow stílusa nagyon érdekes. A legtöbb ismeretterjesztő könyvvel ellentétben a Részeg bolyongás több mint egy értelmezési keret. Persze senki sem válik szakértővé elolvasása után, de az első fejezetek alkalmasak arra, hogy a fejünkbe véssük a három legalapvetőbb törvényt. A Bayes-tételt és a kombinatorikát már nem ebből fogjuk megtanulni, de nagyon szemléletes bemutatásuk ad egy amolyan intuitív érzést, ami később jól jöhet. A könyvet tkp. végigvezet minket a valószínűségszámítás történetén, de ez csak a háttér. Sok szemléletes példával mutatja be a szerző a valószínűségszámítás három alaptörvényét, Bayes tételét és ezek alkalmazását az élet legfurább területein. Pár fejezetben a statisztikát is érinti, de itt inkább csak jelezni tudja a kapcsolatot és nem mutatja be olyan szemléletesen a dolgokat, hogy meg is lehessen érteni a mögöttük rejlő gondolatot. Kifejezetten szórakoztató, hogy a szerző időről-időre emlékeztet minket arra, hogy hiába tudjuk jól a valószínűség matematikáját, Kahneman és Tversky kutatásai bebizonyították hogy mindennapi döntéseik során nem ezekre támaszkodunk.
A fordító és a lektor remek munkát végzett, pár ponton ui. érezhető hogy az eredeti mondat félreérthető, de megjegyzéseiknek hála a magyar olvasónak nem kell időt pazarolnia a helyes megfejtésre. Szintén akadt pár tárgyi tévedés a szövegben, amit lefordítottak, de zárójelben jelezték a tévedést és annak pontosítását.
A könyvet haszonnal forgathatja az, aki csak szeretne futólag megismerkedni a valószínűségszámítással. Ugyanakkor szerintem kifejezetten hasznos lehet a humán- és társadalomtudományok felől érkezők számára mint amolyan kedvcsináló is. Az öreg rókák számára a történeti kontextus és a sok alkalmazási példa miatt lehet érdekes a kötet.
A legtöbb tanulmány és technikai jellegű könyv manapság pdf formátumban érhető el. A jelenleg elérhető olvasók többségén azonban a pdf nem mutat jól. Így, vagy laptopon, vagy táblán szokás ezeket olvasni. Ez egyben azt is jelenti, hogy lemaradunk az olyan kényelmi szolgáltatásokról mint a Whispersync és a Whispersync for Voice és gyakran sokat kell várnunk a beszerzéssel is. Eddig kételkedtem abban, hogy az egyenletekkel és szimbólumokkal teli kötetek élvezhetők lehetnek ezen a platformon, de Paul J. Nahin The Logician and the Engineer című könyvét olvasva megváltozott a hozzáállásom. Most nem könyvismertető következik (arra is hamarosan sort fogok keríteni), hanem élménybeszámoló az Amazon-kompatibilis technikai könyvek olvasásáról.
Vegyünk először egy példát teljesen más területről. A pókháló régóta izgatja a tudósok fantáziáját, mivel rendkívül erős anyag. A pókot tekinthetjük egy függvénynek, ami proteineket képez le proteinkre (a bemenete a táplálék, a kimenete a pókháló). A mesterséges pókháló megalkotása során a TR cikke szerint (amit erősen ajánlok az olvasók figyelmébe) általában próba-hiba módszerre alakítják át a proteineket. Gondolom azért a kutatók intuíciója és a kísérleti adatok erősen behatárolják, hogy hol alakítanak a proteineken. Markus Buehler csapata más utat választott. A kategóriaelmélet keretében írja le a pókok működését (a "pók függvényt"). Így katak egy általános absztrakt nyelvet. Ezek után az eddigi megfigyelésekre alapozva kiválasztották a legígéretesebb struktúrákat, majd arra kértek zenetudományi szakembereket, hogy komponáljanak melódiákat a meghatározott kategóriákra alapozva. Észrevették hogy bizonyos mintázatok erős, mások gyenge mesterséges pókhálóhoz vezetnek és az ezekhez kapcsolódó zenei mintázatokban is szisztematikus különbség fedezhető fel. A következő lépésben arra kérték a zenészeket, hogy az erős hálókra jellemző mintázatok felhasználásával írjanak variációkat. Az eljárástól azt remélik, hogy a művészek kreativitása sok kipróbálásra érdemes mintázatot generál, olyanokat is melyekre a mérnökök és a matematikusok nem is gondolnának.
"Marginal Improvements"
Az adatok korában hihetetlen dolgok történnek, ez nem kétséges. De vegyük észre, nem történik minőségi változás a felhasznált elméletkben. Persze egyre több terület válik adatvezérelté és ott, ahol ez bekövetkezik ez forradalminak hat. De mennyire jó ma egy POS-tagger, egy NER rendszer? Minden paper min. 85%-os pontosságot ígér, de a 98-99% sem ritka - persze ipari alkalmazás közben gyakran kiderül hogy nem ennyire rózsás a helyzet.
A legtöbb fejlesztés ma nem más mint kaparás egy-két százalékért. Ezt nem szabad lebecsülni, az ilyen marginális fejlődések nagyon fontosak. Tim Harford Pop-Up Enconomics podcastjában nagyon szemléletesen mondja el miképp szerzett olimpiai aranyakat a UK-nek Matt Parker és csapata avval, hogy odafigyelt minden kis apróságra ami javíthatja a versenyzők eredményeit. (Kicsit bővebben erről a The Independent-en) De meddig vihető el az ilyen aprólékos munka?
Physics envy
A legtöbb tudomány nem tud elszakadni a fizikától. Az az igazi tudomány, ami összekapcsolja az elvont matematikát a való világgal - minden magára adó tudósnak követnie kell ezt az utat. Nincs is ezzel semmi baj, nem árt ha inspirálódunk máshonnét. A manapság divatos data science és úgy általában az adatfüggők azonban le vannak maradva, a mai fizikában nem annyira comme il faut amit ők csinálnak.
Lassan, de biztosan kifejlődőben van egy új irányzat, ami a kvantumfizika és a kategóriaelmélet fogalmi hálójával próbál megmagyarázni bizonyos jelenségeket. Őket még nem fenyegeti az Elias által kifigurázott túláltalánosítás veszélye (de ha sikerül átjutniuk a mainstream-be, akkor lefogadom ez is megtörténik) és rendkívüli kreativitás szabadítanak fel interdiszciplináris megközelítésükkel. A minőségi ugrást most tőlük várjuk.
Megtisztelő, hogy a CILC 2013 elfogadta absztraktomat. A Corpus and ICT trackben fogok beszélni a korpuszok ipari alkalmazhatóságáról és az adatgondozás (data curation) szerepéről. Szerencsére egyre több remek eszköz áll rendelkezésünkre és az elérhető korpuszok száma is szépen növekszik, azonban az ipar és az akadémia nem igazán talál egymásra eltérő igényeik miatt. Az előadásommal pár ipari példa alapján arra szeretnék ösztönözni mindenkit, hogy az akadémiai kreativitást ötvözze az ipar pragmatikusságával.
Ahogy a Nyelv és Tudomány portálon is megjelent, április 6-án tartjuk az első magyar adatújságírás-napot. Ehhez kapcsolódik egy hack-day, ami remek alkalom egy kis programozásra a köz érdekében. Holnap (2013. február 6-án) 18:30-kor várják bloggertársaim az érdeklődőket egy kis informális meetupra és ötletelésre a Könyvtár Klubba (ELTE, Múzeum krt. 4.) Kérünk mindenkit hogy részvételi szándékát az esemény oldalán jelezze, ezzel is megkönnyítve a szervezők munkáját.
Aki szeretne bekapcsolódni a munkába, az nyugodtan jelentkezzen nálunk. Szponzornak lenni jó! Bármilyen támogatást szívesen fogadunk! Az alábbi felhívásokat nem tudjuk elégszer elismételni:
Szakemberek és újságírók!
Ha szeretné elmondani véleményét, tapasztalatait az adatvezérelt újságírással kapcsolatban, esetleg témaötletet ajánl a beszélgetés résztvevőinek, illetve ha szeretne megjelenni a rendezvényen, kérjük, azt a szerkesztoseg@nyest.hu címen jelezze. Kérjük, az email tárgymezejébe írja be: „inkLink 13” és március 18-ig juttassa el hozzánk jelentkezését.
Fejlesztők!
A hack-day keretében megvalósíható ötleteiket 2013 március 18-ig a zoltan.varju@gmail.com címre kérjük elküldeni (a tárgy mezőbe csak annyit írjon, „inkLink 13”). Maximum egy oldalban írja le a projekt célját, milyen hátterű önkéntesekkel tartja megvalósíthatónak és hogy ön miben tudja segíteni a csapatot a hack-day során (elsősorban szakértelemre gondolunk itt). A bérkezett ötletek közül a szervezők és szakértők csapata választja ki a legjobbakat és reálisan megvalósíthatókat. A nap végén a résztvevők kiválasztják azt a projektet, mely a leghasznosabb és leginkább érdemes arra hogy az OpenNews source programjára jelentkezzen és további fejlesztéséhez támogatást nyerhessen.
Az a megtiszteltetés ért, hogy a PhiLang 2013 szervezői elfogadták Compositional and Distributional Theories of Meaning című absztraktomat. A Precognox keretein belül igyekszünk a modern gépi tanulás és a szemantikus web technikáit ötvözni. Aki belekóstolt már ebbe, az tudja mennyire bonyolult is ez, hiszen két, már-már ellentétes elméleti keretben kell egyszerre gondolkodni az ilyen projektek során. Ahogyan már egy korábbi posztomban is kifejtettem, valahogy érezzük hogy ez nincs rendben és egyre többen fordulunk a Widdows és Coecke által lefektetett átfogó modellekhez. A PhiLang remek alkalom arra, hogy bemutassam miképp is gondoltam tovább ezt a kérdést és a téma szakértőitől kapjak visszajelzést. A közeljövőben az ezzel kapcsolatos gyakorlati eredmények bemutatására is törekedni fogok, amint elfogadható állapotba kerül a jelenlegi spagetti kód jellegű implementációm. A konferencia után egy rövid posztban természetesen közzé fogom tenni előadásom főbb pontjait, addig azonban nem szeretném ellőni a puskaporomat.
