A nyelvi relativizmus kérdésében én radikális álláspontot képviselek, röviden szerintem nincs ilyen (vagy jobban mondva a nyelven kívüli dolgok miatt vannak bizonyos jelenségek amik kognitív szinten eltéréseket okozhatnak) de hát ez csak egy vélemény. Viszont megrökönyödve olvastam a hírt hogy Keith Chen viselkedésökonómus szerint azon nyelvek beszélői melyek nem bonyolítják túl a jövőidőt (pl. kínai, de nekem rögtön a magyar jutott eszembe!) sokkal nagyobb megtakarítási hajlandósággal rendelkeznek.
