A számítástudomány "titkos" története dióhéjban

A címet Steve Blank poszt-sorozatától és előadásától loptam előre megfontolt szándékkal. Blank zseniálisan meséli el miképp jelent meg a vállalkozói kultúra a Szilícium-völgyben, hogyan működött együtt a tudományos világ az üzleti élet és a biztonságpolitika. Azonban ez a történetnek csak az egyik fele. A 19. század vége felé valami egészen forradalmi történt, olyan ami megváltoztatta a világot mivel a számítógépek megalkotásához és a komputációs modellezés megjelenéséhez vezetett.

Gondolkodó gépek 1.

A népszerű Jeopardy vetélkedőn aratott sikere után Watson bekerült a médiába és lassan mindenkinek van róla véleménye. Előkerültek ismét a gépek képességeit firtató kérdések, tényleg lehetnek-e annyira intelligensek mint az ember, vagy túlszárnyalhatják-e és a cyberpunk alkotásokban megjövendölt poszthumán jövő már itt jár a keretek alatt. A dolog pikantériáját az adja hogy az MIT nagyágyúi egy nem rég megrendezett szimpóziumon éppen azon keseregtek hogy valahol letértek az aranykorban kijelölt útról és újra kell indítani a mesterséges intelligencia kutatásokat. Akkor hogyan is állunk ezzel? Miért kesergünk, ha Watson nyert, a jövő pedig már itt is van.

A kód feltörése - mert filmet még nem ajánlottunk!

Rendes olvasóink reggeltől estig csak nyelvészettel, logikával és informatikával foglalkoznak és már tudják hogy kikapcsolódni is csak igazi geek módjára lehet nekik és elolvasták már nem rég ajánlott Logicomix képregényt. A kód feltörése (Breaking the Code) film Hugh Whitemore azonos című színművén alapszik, melyhez a szerző segítségére volt a nagyszerű matematikus és Turing-fan Andrew Hodges (akinek The Engima című kultkönyve szintén alap!). A feltörni kívánt kód a németek hírhedt enigmája, a feltörő Alan Turing, a helyszín Bletchley Park, Anglia.