Fordítási plágiumok

Plagizálni nem szép dolog, ezért mi rögtön leszögezzük hogy posztunk Pataki Máté Fordítási plágiumok keresés című tanulmányán alapul ami a VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia kötetében jelent meg (és szerencsére szabadon letölthető!). Egyre bevettebb dolog a fordítási plágium, az egységesülő Európában szerencsére nem ritka hogy valaki hazáján kívül végzi felsőfokú tanulmányait részben vagy egészben. A szemfüles diákok pedig rájöttek hogy otthon is akadnak okos kutatók, az ő műveiket részben vagy egészben lefordítani pedig költséghatékony módja egy dolgozat vagy akár egy diplomamunka letudásának. Ez a nyugati tudományosságban azonban nem comme il faut, a plágium szoftvereket alkotó kollégák keresik a megoldást az ilyen trükkökre is. (Persze tudjuk, néha egy szemfüles újságíró is megteszi...)

Academic writing avagy a tudományos írásmód

Korábban megjelent Vigyázat (:) Plágium! című posztom kapcsán felmerült a kérdés, hogy azok a diákok, akik sem magyar szakon, sem szakdolgozati szemináriumon nem találkoztak még a hivatkozási formákkal, valószínűleg a tudományos írásmóddal is hadilábon állnak. Honnan kérhet segítséget egy mezei egyetemista? Hogyan írhatja meg kreatívan, és szakmailag is kielégítően első hivatalos publikációját? Ehhez szeretnék most segítséget nyújtani.

Vigyázat(:) plágium!

A felsőoktatás elengedhetetlen velejárója a publikálás. Legyen szó szemináriumi dolgozatról vagy diplomamunkáról mindkét esetben szükséges a szakirodalom áttekintése és használata. Hogyan tehetjük ezt legális módon? Mikor beszélünk plágiumról és hogyan kerülhető ki? Erről lesz szó ebben a cikkben.