A tömegkommunikáció hatása az anyanyelv elsajátításának menetére 2. rész

Az előző részben áttekintettük a fontosabb nyelvelsajátítással kapcsolatos elméleteket, s megállapítottuk, hogy bár rendelkezünk a nyelv elsajátításához szükséges velünk született képességekkel, a környezetünknek is befolyással van a belső nyelvtanunk kialakításában. A következő kérdés, hogy a körülöttünk élő, és folyamatosan változó nyelvre milyen tényezők vannak hatással. Változik a nyelvünk, s ha igen mi és hogyan hat rá? Feltételezhetünk egyfajta interakciót, vagy a nyelv teljesen önkényes belső rendszer? Hogyan viszonyul a beszélő ezen változásokhoz? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a részben.

Megállapodtunk abban, hogy minden ember hozzá igazítja saját belső nyelvtani rendszerét a körülötte lévő nyelvhez. Most vizsgáljuk meg, milyen irányú ez a folyamat, hat-e az ember a nyelvre, illetve milyen mértékben? Beszélhetünk-e nyelvi változásról, avagy ilyen jelenség nem is létezik?

Az érdeklődők figyelmébe ajánlom Nádasdy Ádám interneten is elérhető Miért változik a nyelv? című előadását. Nádasdy kiemeli, hogy napjainkban a szókincs változása az, ami a laikusok számára a legszembetűnőbb lehet. Egyesek szerint ez tükrözi a kultúrát, a gazdaságot, a politikát, a környezeti változásokat. Sok idegen eredetű – főleg francia és olasz) – szót vett át a nyelvünk pl.: croissant, baguette, tiramisu, pizza. Ezek a változások azonban nem rendszerszerűek, tehát nem tekinthetőek valódi nyelvi változásnak. A nyelvi rendszer három részből áll: mondattan, alaktan és hangtan. Ezek változása nagyon lassú, és belső rendszere által meghatározott pl.: a Halotti beszéd még ma is érthető!

Ahogy azt fentebb már említetten a szókincsbeli változásnál az idegen eredetű szavak megjelenése a legszembetűnőbb. Az idegen nyelvek (angol, német, francia, olasz) mellett a sztenderd alatti nyelvi formák (diáknyelvi elemek pl.: suli, szleng elemek pl.: lenyúl) is egyre jobban terjednek a hétköznapi nyelvhasználatban. E mellett a szaknyelvek egy-egy eleme is áttevődik a laikus beszélők szókincsébe pl.: PR-piár, HR-humánerőforrás, hogy csak a manapság divatosabbakat említsem.

A fonológiai azaz hangtani változások már a nyelv konkrét rendszerébe tartoznak, láthattuk, hogy ezen a téren a változások lassabban mennek végbe, s már a nyelv konkrét változásával járnak együtt. A helyesírás általában követi a hangtani változásokat, így kiemelhetjük, hogy a fonetikai változások közvetetten hatnak a helyesírás a grammatika változására is. Nézzünk pár példát! A j és ly betűkkel régebben két különböző hangot jelölt a magyar, ez azonban ma már nem jellemző. Ezen kívül megfigyelhető, hogy napjainkban a hosszú ú-ra és ű-re végződő egy szótagnál hosszabb szavak rövid ejtése (tetü, betű, bosszu) , így lassan az írásban való megkülönböztetés is feleslegessé válhat. Érdekes hangtani folyamat az, amikor nyelveken keresztül következik be például a raccsolás átterjedése a francia nyelvből a németbe. Fonetikai tárgyú búvárkodásra ajánlom az érdeklődőknek Kassai Ilona: Fonetika című (tan)könyvét.

Az említett fonetikai hatás mellett a helyesírást több szempont befolyásolhatja. A modern helyesírásokban nem alakult ki következetes rendszer, sokszor a kiejtés nyomait őrzik pl.: angol éjszaka night szót a némethez hasonló nacht ch-hangjával ejtették ki. A chicken és a cheese ch-ja pedig k-nak ejtve hangzott.

A helyesírásra e mellett kétségtelenül hatnak a nyelvi babonák, álszabályok, valamint a nyilvános plakátok, reklámanyagok pl.: „Tucc ennél jobbat?”

Az említett három változás mellett a legizgalmasabb téma a jelentésváltozás tárgyköre. A jelentésváltozás visszavezethető külső és belső okokra a nyelv szempontjából. Külső okok lehetnek a társadalmi, gazdasági, művelődéstörténeti változások. Belső – tehát konkrétan a nyelvből magából eredő – okok lehetnek a morfológiai, szintaktikai és szemantikai okok. Ez elsőre elég idegennek tűnhet, nézzünk hát rá egy egyszerű példát:

Gyakran használjuk azt a kifejezést a kávéra: fekete. Hogyan alakult ez ki? Valaki eldöntötte, hogy ezentúl így nevezi az espressót? Nyilván rajta kívül senki sem értette volna, esetleg a szűkebb ismeretségi köre. Egy a nyelv belsőjéből elindult változás eredménye ez a szó. A mondatokban gyakran szerkezetet alkotó elemek közül az egyik felveheti az egész szerkezet jelentését. Így lett a Kérnék egy fekete kávét mondatból à Kérnék egy feketét.

Röviden fussunk végig a jelentésváltozás fajtáin, példáin, melyek a mai beszélőt olykor mosolyra fakasztják. A jelentésváltozás egyik fajtája a jelentésromlás, mely nem a nyelvi romlást jelenti, hanem a használatának, jelentésének tárgyának degradálódását pl.: a jobbágy főnevünk a középkorban a katonákat jelölte, s csupán később korlátozódott az alantas munkásokra. Ugyanezen elv mentén bekövetkezhet jelentésjavulás is pl.: a fejvadász régen fizetett gyilkosokat jelölt, manapság azonban a munkaközvetítéssel foglalkozókat is ezzel illetik. Jelentésszűkülésről beszélhetünk abban az esetben, ha egy tágabb értelmezés egy adott dologra vonatkoztatva jelennek meg a mai nyelvhasználatban pl.: az állat megnevezés réges-régen még minden nőnemű leányra használatos kifejezés volt lsd.: asszonyállat. Manapság a leggyakoribb jelentésváltozás a jelentésbővülés, definíciója könnyen kikövetkeztethető, adott jelentés a környezeti igényekhez alkalmazkodva főként társadalmi okokból bővülést mutat. Pl.: király (valami nagyon jó), injekció (pénzbeli támogatás), lefagy (számítógép), lenyúl (pénzzel).

Az érdeklődőknek ajánlom Pethő József: Jelentéstan című munkáját, mely a nyelvészetben kevésbé jártas olvasó számára is érthetően, rengeteg példával mutatja be, milyen érdekes is a jelentéstan világa.

Megállapítottuk, hogy a szókincsbeli változás a leglátványosabb, ám a nyelvre legkevésbé ható napjainkban megfigyelhető jelenség. Ahhoz, hogy a nyelv változásait jobban megértsük végig vettük azokat a külső és belső hatásokat, melyek a nyelv használóival interakcióban hatnak grammatikájára. Egy tényezőt azonban még nem vizsgáltunk a nyelvet széles körben terjesztő média, és online felületek egyre szélesebb körű terjedéséről. Hogyan hat a tömegkommunikáció a nyelvre, a nyelvelsajátításra? Hogyan fognak kommunikálni a Tv előtt felnövő gyerekek? Erről legközelebb…