Mi is az a facetta? Erre a legjobb választ eddig Király Péter blogján találtam: "kategóriák különféle ortogonális halmazaiban fellelhető tulajdonságok együttese. De inkább: a találati halmaz automatikus kategorizálása az egyes rekordokban található mező-értékek alapján. Segítségükkel könnyűszerrel áttekinthető és szűrhető a találati halmaz." Daniel Tunkelang a CMU professzora és az Endeca információ menedzsment eszközt készítő cég egyik alapítója (no meg a TunkRank algoritmus megalkotója, a méltán népszerű The Noisy Channel blog szerzője stb stb) egy rövid, ám alapos könyvben foglalta össze a témát. Szépen, tisztességesen járja körül hogy mi is az a facettás keresés, honnét ered, mi fán terem és hogyan használható.
- Daniel Tunkelang: Faceted Search
- Morang & Caypool Publishers
- Synthese Lectures on Information Concepts, Retrieval, and Services
- 80 oldal
- a könyv adatlapja a kiadó oldalán
Tunkelang többször elsüti hogy a facettás keresés olyan mint a sakk, egy nap alatt el lehet sajátítani az alapjait, de egy életen át kell gyakorolni hogy igazán jók legyünk benne. A könyv (vagy inkább füzet) ennek megfelelően rövid. Három részre oszlik, összesen pedig nyolc fejezetből áll, nagyon olvasmányos nyelvezeten íródott, ezért igazán kellemes délutánt (vagy reggelt/estét az olvasó idejétől és szokásaitól függően) szerezhet. Ellenben az olyan technikai könyvekkel melyeket a marketing osztályok unszolására mindenkinek ajánlanak, ez a könyv tényleg olvasható minden különösebb előképzettség nélkül. Persze ez nem jelenti azt hogy nem kell minimális érdeklődés a keresés problémai iránt, és nem árt az sem ha az olvasó aktívan próbálja feldolgozni az információkat, de ennél több tényleg nem kell hozzá.
Az első rész (Key Concepts) három fejezte bemutatja az információ elrendezésének történetét, igen a görögöktől kezdve a facettás keresés megjelenéséig, az információ kinyerés (information retrieval) alapjainak bemutatását a kettő közé iktatva. Nincs túl bőre eresztve a bevezetés, de ad egy átfogó képet és egy fogalmi keretet a továbbiakhoz.
A második rész (Reasearch and Practice) áttekinti az akadémiai és ipari kutatásokat. Amolyan katalógus szerű felsorolásról van szó, nem árt a Google után nyúlni és vetni egy pillantást a felsorolt példákra élesben.
A harmadik rész (Practical Concerns) a front- és back-end (azaz a szerver és kliens/felhasználói) oldalról járja körül a problémát. Nem kell megijedni, ami technikai részként megjelenik, ahhoz pont annyi magyarázatot fűz a szerző ami segít megérteni a problémát a nem-programozó (pl. dizájner, könyvtáros, information architect) olvasó számára. Nekem a legizgalmasabb a front-end példák tárháza volt, de itt is szeretném hangsúlyozni hogy a szerző nem szószátyár, inkább igazodási pontokat sorol fel csupán.
Összegezve ez a könyv egy jó átfogó olvasmány. A kezdőknek pont annyit ad amivel elindulhatnak, a profiknak pedig segít összegezni, rendszerezni az eddig tanultakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése