Könyvismertető: A valószínűség interpretációi

Manapság nagyon divatosak a big data-ról és prediktív analitkáról írott ismeretterjesztő könyvek. A négy legsikeresebb ezek közül Gleick: The Information,  Silver: The Signal and the Noise,  McGrayne: The Theory That Would Not Die és Mlodinow Részeg bolyongása. Mindegyik kötet foglalkozik valamennyire a valószínűség interpretációival, de nem jut túl a frekventista vs szubjektivista értelmezés rövid bemutatásán. A valószínűség értelmezése egyre központibb problémát jelent a mai analitka-vezérelt korban, ezt világosan jelzik olyan döntéshozóknak szánt címek mint a Managin Uncertainty. Szabó Gábor kiválló munkája remekül összefoglalja a valószínűség értelmezésével kapcsolatos kérdéseket, méghozzá világos és érthető módon, habár az ismeretterjesztő könyvekkel ellentétben feltételezi, hogy olvasója rendelkezik alapos matematikai előismeretekkel.

• Szabó Gábor: A valószínűség interpretációi
• Typotex, 2013
• 226 oldal

 

Hofer-Szabó Gábor a magyar tudományfilozófia egy jeles képviselője. Az ELTE HPS és Logika Tanszékei és a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszéke szakmai körökben világhírű (és nem csak itthon világhírű), rendszeresen kerülnek ki jelentős publikációk az oktatóktól és hosszú évek kitartó munkája árán építettek fel egy nagyon termékeny közösséget, aminek legkézzelfoghatóbb produktuma a Theoretical Philosophy Forum. Így nem meglepő, hogy A valószínűség interpretációi egy nagyon alapos munka, ami kiemelkedik a hasonló művek közül (pl. Mellor Probability: A Philosophical Introduction vagy Gillies Philosophical Theories of Probability). Fontos megjegyezni, hogy ez a könyv nem ismeretterjesztő munka, feltételezi, hogy olvasója nem-triviális matematikai előismeretekkel rendelkezik. A formalizmusok ellenére nagyon gördülékeny a szöveg (már amennyire egy ilyen mű az lehet) és szépen építkezik az anyag menet közben. Ahogy egyre jobban átszövi a prediktív analitika az életünket, érdemes elgondolkodni a valószínűség természetén és ehhez nagyon jó alapot nyújt ez a könyv. Kedvcsinálónak az előszóból (a kiadó oldaláról átvéve):

 

Mit jelent az, hogy egy szabályos dobókockával a hatos dobás valószínűsége egyhatod? A kérdésre az alábbi paradigmatikus válaszok adhatók:

 

Klasszikus válasz: Mivel szabályos kocka esetén mindegyik oldal előfordulása egyenlően lehetséges, és az esetek közül nekünk csak az egyik kedvez, ezért a kedvező esetek és az egyenlően lehetséges esetek számának aránya egyhatod lesz, és ez a hatos dobás valószínűsége. 

Logikai válasz: A hatos dobás valószínűsége azért egyhatod, mert az a kijelentés, hogy az eredmény hatos lesz, egyhatod mértékben következik abból a kijelentésből, hogy a kockát eldobtuk, egy mindkét kijelentést tartalmazó nyelvben.

Szubjektivista válasz: Az, hogy a hatos dobás valószínűsége egyhatod, azt jelenti, hogy egyhatod mértékben hiszünk a hatos dobás eseményében.

Frekventista válasz: A hatos dobás egyhatod valószínűsége semmi mást nem jelent, mint hogy a hatos relatív gyakorisága közel egyhatod lesz a kockadobások egy elegendően hosszú sorozatában.

Propensity válasz: A hatos dobásnak azért egyhatod a valószínűsége, mert a kocka fizikai környezetével együtt rendelkezik azzal az egyhatod mértékű kauzális hajlammal, hogy egy adott dobás során hatos legyen.

 

A fenti válaszok a valószínűség öt legfontosabb filozófiai interpretációjának jegyében születtek. A könyv ezeket az interpretációkat igyekszik bemutatni és értékelni. Ismerteti továbbá a valószínűség fogalmának történeti kialakulását, illetve legjelentősebb paradoxonait, valamint rövid bevezetőt nyújt a filozófiai elemzés számára nélkülözhetetlen matematikai fogalmakba. A könyvet elsősorban a matematika és a fizika filozófiai alapjai iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

A Logicomix ingyen olvasható

Akik szeretik a logikát és/vagy a tudománytörténetet, azok minden bizonnyal örömmel fogadják hogy a kultikus Logicomix ingyenesen olvasható online. Aki offline is szeretné bújni a kötet, az megvásárolhatja elektronikus formában, ami még mindig olcsóbb és gyorsabb megoldás mint a papír verzió beszerzése. A Logicomixról régebben már írtunk egy kis ismertetőt. Jó olvasgatást!

 

 

Bertrand Russell Logicomix by MLSBU11

Könyvismertető: Részeg bolyongás

Ez a könyv remek belépő olvasmány azok számára akiket érdekel a valószínűségszámítás és a statisztika. Személetesen, kb. elemi szintű matematikai háttértudást feltételezve vezeti be az olvasót a véletlenek világába.

• Leonard Mlodinow: Részeg bolyongás, Hogyan irányítja a véletlen az életünket?
• Tanlentum Tudományos Könyvtár, Akkord Kiadó, 2012
• 310 oldal

Mlodinow stílusa nagyon érdekes. A legtöbb ismeretterjesztő könyvvel ellentétben a Részeg bolyongás több mint egy értelmezési keret. Persze senki sem válik szakértővé elolvasása után, de az első fejezetek alkalmasak arra, hogy a fejünkbe véssük a három legalapvetőbb törvényt. A Bayes-tételt és a kombinatorikát már nem ebből fogjuk megtanulni, de nagyon szemléletes bemutatásuk ad egy amolyan intuitív érzést, ami később jól jöhet. A könyvet tkp. végigvezet minket a valószínűségszámítás történetén, de ez csak a háttér. Sok szemléletes példával mutatja be a szerző a valószínűségszámítás három alaptörvényét, Bayes tételét és ezek alkalmazását az élet legfurább területein. Pár fejezetben a statisztikát is érinti, de itt inkább csak jelezni tudja a kapcsolatot és nem mutatja be olyan szemléletesen a dolgokat, hogy meg is lehessen érteni a mögöttük rejlő gondolatot. Kifejezetten szórakoztató, hogy a szerző időről-időre emlékeztet minket arra, hogy hiába tudjuk jól a valószínűség matematikáját, Kahneman és Tversky kutatásai bebizonyították hogy mindennapi döntéseik során nem ezekre támaszkodunk.

A fordító és a lektor remek munkát végzett, pár ponton ui. érezhető hogy az eredeti mondat félreérthető, de megjegyzéseiknek hála a magyar olvasónak nem kell időt pazarolnia a helyes megfejtésre. Szintén akadt pár tárgyi tévedés a szövegben, amit lefordítottak, de zárójelben jelezték a tévedést és annak pontosítását.

A könyvet haszonnal forgathatja az, aki csak szeretne futólag megismerkedni a valószínűségszámítással. Ugyanakkor szerintem kifejezetten hasznos lehet a humán- és társadalomtudományok felől érkezők számára mint amolyan kedvcsináló is. Az öreg rókák számára a történeti kontextus és a sok alkalmazási példa miatt lehet érdekes a kötet. 

Könyvismertető: Zénón és a teknősbéka

A kívülállók általában vagy lenézik és teljesen életidegen dolognak tartják, vagy pedig valami nagyon elvont, kevesek számára érthető dolognak tartják a filozófiát. Nicholas Fearn a híres UCL-en tanult filozófiát, de újságíró lett, majd pedig remek ismeretterjesztő könyveket kezdett írni a filozófiáról. Nem olyan elvont (és valljuk be, a legtöbb ember számára érdektelen) kérdésekről szól a Zénón és a teknősbéka mint a preszókratikus filozófia forrásai, vagy Hegel és Kant rendszeres összevetése, hanem a módszeres gondolkodás eszköztárát mutatja be a szerző.

• Nicholas Fearn: Zénón és a teknősbéka
• Akadémiai Kiadó, 2012
• 240 oldal

Alapvetően mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a könyvet. Aki arra vágyik, hogy olyan eszmetörténeti tudásra tesz szert segítségével amit kedvenc kocsmájábn villogtatva minden bölcsészlány és/vagy fiú beleszerelmesedik, az inkább máshol kutakodjon. Annak aki szeret gondolkodni a saját, vagy az őt körülvevő kisebb, nagyobb közösség életén, szereti nem csak elfogadni a dolgokat, hanem egy kicsit mögéjük nézni, aki elmélázott már azon hogy miért olyan biztos hogy 2+2 az négy, annak letehetetlen ez a könyv. 

Könyvismertető: Facts are Sacred: The power of data

Azok, akik tudni szeretnék mi is az az adatújságírás, Simon Rogers - a The Guradian Datablog szerkesztője - ebben a kis könyvben megadja a választ. 

• Simon Rogers: Facts are Sacred: The power of data
• Guardian Shorts, 2011
• 92 oldal

 

Igazából ott kell kezdenem, hogy ez a könyv, nem is könyv, hanem egy - jó magyar szó híjján - single, amit az Amazon Kindle Singles honosított meg mint műfaj. Tkp. cikknek hosszú, könyvnek meg túl rövid írást fed a szó, olyan mint a novella, de nem az. Minden esetre olcsó (3 dollár), kellemes olvasmány a Facts are Sacred. Első sorban újságíróknak és az érdeklődő közönségnek íródott, így (szerencsére) mellőz minden technikai részletet.

Rogers alapvető állítása szerint az újságíró továbbra is újságíró, azaz mint a negyedik hatalmi ág képviselője fontos kérdésekre hívja fel a figyelmet egy-egy sztorival. Azonban ma, az adatok korában új lehetőségek adódtak, melyeket ki kell használni. A könyvecske definíciók helyett példákat sorol fel arra, miképp lehet hasznosítani az adatokat. Amennyire előnye a példák bemutatása, annyira a hátránya is. Az utolsó "fejezet" nem más, mint linkek halmaza (és ezek között akad szép számmal olyan ami már nem él, vagy elköltözött - ezt egy e-könyvben lehetne frissíteni), amitől úgy érzi az ember hogy romlik a könyv ár/érték aránya. Ennek ellenére úgy gondolom, nem csak újságírók, hanem a big data téma iránt érdeklődők is sok hasznos információt tudhatnak meg gyorsan, emészthető fomában és olcsón a kötet segítségével.

 

 

Akinek 92 oldal sok arra, hogy megismerje az adatújságírást, annak ajánlom Rogers Anyone can do it. Data journalism is the new punk című cikkét, és Data-journalists are the new punks c. előadását (l. fent).

Könyvismertető: Digital_Humanities (ingyenes e-könyv)

A digitális bölcsészet iránt még csak érdeklődők és a területen otthonosan mozgók számára is hasznos kiadvány a Digital_Humanities, mely elektronikus verziója ingyen letölthető. 

• Peter Lunenfeld, Anne Burdick, Johanna Drucker, Todd Presner, Jeffrey Schnapp: Digital_Humanities
• MIT Press, 2012
• 153 oldal
• Open Access Edition (pdf)

Az MIT Press beharangozója remekül összefoglalja miről olvashatunk:

Digital_Humanities is a compact, game-changing report on the state of contemporary knowledge production. Answering the question, “What is digital humanities?,” it provides an in-depth examination of an emerging field. This collaboratively authored and visually compelling volume explores methodologies and techniques unfamiliar to traditional modes of humanistic inquiry--including geospatial analysis, data mining, corpus linguistics, visualization, and simulation--to show their relevance for contemporary culture.
Included are chapters on the basics, on emerging methods and genres, and on the social life of the digital humanities, along with “case studies,” “provocations,” and “advisories.” These persuasively crafted interventions offer a descriptive toolkit for anyone involved in the design, production, oversight, and review of digital projects. The authors argue that the digital humanities offers a revitalization of the liberal arts tradition in the electronically inflected, design-driven, multimedia language of the twenty-first century.

Nagyon kellemesen olvasható a kötet, bölcsészeknek inspirációt ad a technológia elsajátításához, IT felől érkezőknek pedig megmutatja mi mindenre lehet/lehetne használni a technológiát.

Könyvismertető: Lean szemlélet

Nehéz nem találkozni a lean szóval manapság. Van lean szoftverfejlesztés, lean startup és még a ott van a personal kanban és egyéb csodamódszerek garmadája. Vannak akik már-már vallásosan hisznek ezekben a módszerekben, de a többség számára inkább érdekes és értékes módszerek tárháza ez, amiből sokat lehet tanulni. Womack és Jones művét eddig minden általam olvasott lean szoftverfejlesztéssel foglalkozó könyv, cikk, poszt stb. nagyon ajánlotta, ezért nagyon nagy elvárásokkal vetettem magam olvasásába. Elvárásaimmal ellentétben ez a könyv nem hozható kapcsolatba az IT-vel, de ettől még nagyon izgalmas és lebilincselő olvasmány.

• James P. Womack - Daniel T. Jones: Lean szemlélet
• HVG könyvek, 2009
• 480 oldal

Ha valaki időt szeretne spórolni magának és szeretné megtudni hogyan alakult ki a lean mozgalom és miről is szól eredeti alkalmazási területén (autógyártás), annak bőven elegendő a blogon már bemutatott Toyota-módszert elolvasni! Mivel soha az életben nem kerültem az ipari termelés közelébe, ezért számomra a Lean szemlélet amolyan ismeretterjesztő könyvvé vált olvasása során. Ennek megfelelően nagyon könnyen olvasható, a fordítás sokkal jobbra sikeredett mint a Toyota-módszer (habár a japán szavak angol átírása nagyon idegesített itt is). Külön bónusz a kötet végén található kis fogalomtár, mivel a szövegben nem nagyon foglalkoznak egy-egy fogalom elmagyarázásával.

Maga a mű három részre tagolódik. Az első részben a lean filozófiájával ismerkedhetünk meg. Ez dióhéjban arról szól hogy minden elörejelzés alapvetően hibás, a kereslet változik hol így, hol úgy, jobb ha tudunk alkalmazkodni hozzá. A lean tehát arról szól, hogy ne halmozzunk fel felesleges készleteket (ne push rendszerben termeljünk), hanem az igények vezéreljék a termelést (pull rendszer). A második részben esettanulmányokat olvashatunk a lean rendszer bevezetéséről. Itt aztán van minden, a csomagológépeket gyártó kisüzemtől a Porsche-én át fűtéstechnikai cégekig! Mindezek mellett ügyelnek arra, hogy a "fejlett világ" is le legyen fedve, amerikai, német és japán cégekkel ismerkedhetünk meg, szerintem kicsit jobban is mint kellene. Habár nagyon érdekesek az esettanulmányok, bennem mindig ott motoszkált két kérdés 1) miért nem olvashatok katasztrófa történeteket 2) miért nem olvashatok arról hogy valahol megvizsgálták, de elvetették a lean átállás lehetőségét? Az utolsó rész tkp. ismétlés, az esettanulmányok után végigmennek a szerzők az alapelveken és "nesze semmi, fogd meg jól" tanácsokat adnak a lean átálláson gondolkodóknak.

Habár a könyvben nincs olyan "take home message" amit a szoftverfejlesztésben, vagy a hagyományos termelőágazatokon kívül használni lehetne, megéri elolvasni. Az első rész nagyon jó szemléletformálásra, ha valakinek nagyon nincs ideje, legalább azt olvassa el. A többi rész számomra olyan volt, mint az ismeretterjesztő csatornákon látható "így készül X termék" filmek, amik engem le tudnak kötni, de erősen az olvasó ízlésének függvénye, hogy mennyire fogja élvezni. A lean alapművek elolvasása után annyit azonban bizton kijelenthetek, hogy az elterjedt lean szoftverfejlesztési könyvek bőségesen elegendő információt tartalmaznak ahhoz, hogy képben legyenek olvasóik. Csupán az intellektuális kalandozás szól mind a Lean szemlélet, mind pedig a Toyota-módszer elolvasása mellett. Ha idő szűkében van a kedves olvasó, biztosíthatom arról hogy nyugodtan kihagyhatja ezeket a könyveket.

Könyvismertető: A Toyota-módszer

A szoftverfejlesztésben már régóta divatos a lean módszertan és az utóbbi két évben robbant be a köztudatba a lean startup fogalma is. De hogy kerül az autógyártásban kifejlesztett és úgy általában a termelőüzemekben alkalmazott metodológia az IT-be

• Jeffrey K. Liker: A Toyota-módszer. 14 vállalatirányítási alapelv
• HVG könyvek, 2008
• 400 oldal

A könyv, ahogy a címe is mutatja, a Toyotára koncentrál, annak beszállítóiról és az észak-amerikai autógyártásról szólnak a példái, ami egy idő után sok tud lenni olyannak aki életében nem látott hagyományos termelő vállalatot. Szerencsére sok-sok anekdota színesíti a fejezeteket és az autógyártás történetéről is sokat megtudhatunk. A legérdekesebb lecke számomra az volt hogy a lean, a Toyota-módszer (Toyota way) és a Toyota termelési rendszer (Toyota Production System, TPS) nem azonosak egymással. A lean mint folyamatszervezési eszköz a jéghegy csúcsa, a TPS pedig olyan átfogó elvek gyűjteménye mely megpróbálja kanonizálni a Toyota-nál kialakult szellemiséget. A lean szoftverfejlesztés és a lean startup sokkal inkább a Toyota-módszerből merít, mint a lean alapelvekből! Az ügyfélközpontúság, az emberi erőforrások középpontba helyezése és a folyamatos visszacsatolás és tanulás feltételeinek kialakítása a Toyota-módszer központi elemei, amik az Agile Manifesto-ban és a The Four Steps to the Epiphany-ban is visszaköszönnek. A könyv erőssége abban áll, hogy nagyon szemléletes mutatja be miképp alakult ki a Toyota saját módszere és hogyan adaptálta az egyes országok kultúrájához azt miközben világcéggé nőtt. Liker nem ad kész recepteket, hanem szemléletet próbál formál az esettanulmányokon keresztül. Talán ezért is kerülhetett fel a könyv a legtöbb szoftverfejlesztéssel foglalkozó olvasmánylistára, hiszen a személet - az termelési elvekkel ellentétben - alkalmazható a termelőágazatokon kívül is.

A fordítást lektorálták állítólag, de ez nem látszik a szövegen. A japán kifejezések angol átírásban szerepelnek, ami engem mindíg zavar. A fordító részéről ez akár tudatos döntés is lehetett, hiszen ezek a kifejezések részei a nemzetközi "lean szaknyelvnek" és talán elfogadható, ha a bevett angol átiratban maradnak, könnyítve evvel az idegennyelvű művek olvasását. Viszont ehhez nem ártott volna egy lábjegyzetben jelezni ezt. A lektor azonban nem csak e felett siklott át, így eshetett meg hogy a social psychology "szociális pszichológia" lett a magyar változatban és a példákat még lehetne sorolni. Szögezzük le, a kötetet nem lektorálták! Persze a mai világban növeli egy könyv ázsióját ha beleírjuk, volt lektora. Viszont fordítást ma az ember azért vesz, mert időt szeretne spórolni. Minden területnek megvan a maga szaknyelve és stílusa amit meg kell szokni, ezért elsőre sokan lasabban olvasunk szakterületünkön kívül könyveket idegen nyelven. A Toyota-módszer esetében kicsit az az érzésem, hogy jobban jártam volna, ha Amazonon szerzem be, hiszen nem kell futárt várnom és bosszankodnom a ferdítéseken, nem mellesleg spórolok is majdnem egy ezrest!

Könyvismertető: Gödel's Proof

Mostanában lette figyelmes arra hogy a Gödel tétel lassan annyira beszivárgott a hétköznapi beszélgetésekbe mint a pszichoanalitikus zsargon. Ugyanakkor azt is észrevettem, hogy rosszabb esetben Mérő László könyveiből, jobb esetben Smullyan fejtörőiből ismerős a fogalom sokak számára. Nem szeretném szidni a jeles szerzőket, de lássuk be a lovagok és lőkötők szigete kapcsán érzékeljük csupán miről is lehet szó, Mérő pedig inkább a jeles tétel következményeivel foglalkozik. Azok, akik szeretnének elmélyülni a technikai részletekbe, Smullyan Gödel nemteljességi tételei könyvét Csaba Ferenc kiváló fordításában olvashatják, de sajnos nincs a magyar piacon olyan könyv ami a formalizmust mellőzve, de mégis alaposan mutatja be a 20. század legjelentősebb logikai tételét. Az angolul jól olvasóknak nyújt alapos összefoglalót Nagel és Newman könyve, amit Hofstadter előszava (és gondos szerkesztői keze) egészít ki.

• Ernst Nagel - James R. Newman - Douglas R. Hoftstadter: Gödels Proof

A logika könyvek csodás tulajdonsága hogy általában rövidek, a most tárgyalt cím is csupán 129 oldal, de mégsem lehet átrágni őket egy délután alatt. Nagel és Newman egy kicsit meg is vicceli az olvasót, mivel az első fejezetek egész könnyen olvashatóak. De ne feledjük, ezek a kötelező körök, ahhoz hogy kontextusba helyezzék a problémát. Így elindulunk az aritmetika megalapozásának programjától, eljutunk a modern logika születéséhez és elidőzünk a híres Russel paradoxonon és megismerjük a méltatlanul mellőzött Richard paradoxont is. Kapunk egy gyors bevezetést a logikába - talán ez nem annyira világos, annak aki még az életben nem tanult a témáról - és arról hogy mi fán terem a bizonyítás (a függelékben ennek megértéséhez egy geometriai példán keresztül további segítséget nyújtanak a szerzők).

A felvezetés után megismerkedünk a konzisztencia és a teljesség fogalmaival is, majd jön a leghosszabb fejezet, Gödel híres tanulmányának rekonstrukciója. Fontos megjegyezni, hogy az eredeti cikktől eltérően nem 7 primitív operátorra, hanem 12-re alapozzák a logika aritmetizálását a szerzők. Ha csak passzívan olvassa valaki a könyvet, akkor ennek nincs különösebb jelentőssége, de ha vesszük magunknak a bátorságot és mi magunk generálunk pár logikai kifejezésnek Gödel számot (legyen nálunk számológép, mert rendesen kell hatványozni közben) ez nagyon jól jön. Nem teljes bizonyítást mutat be a fejezet, a hangsúly az eredeti eredmény lényegi gondolatainak bemutatása. A lábjegyzetek kavalkádja zavaró lehet, javaslom hogy kétszer (vagy többször) is dolgozza fel valaki a fejezetet és elsőre ne is olvassa el a megjegyzéseket mert habár zseniálisak, megszakítják az olvasás ritmusát.

Remélem a kötet egyszer elérhető lesz magyarul is, mivel ez egy tényleg olvasható, ugyanakkor kompromisszumoktól mentes ismeretterjesztő mű.

Könyvismertető: Understanding Search Engines: Mathematical Modeling and Text Retrieval

Sokan kérdezték hogy akad-e valami ami Widdows könyvénél komolyabb, de nem annyira mint van Rijsbergen munkája. Habár vannak hibái és egy kicsit már érződik raja az idő, Michael W. Berry Understanding Search Engines: Mathematical Modeling and Text Retrieval című könyve remekül betöltheti a híd szerepét.

Understanding Search Engines: Mathematical Modeling and Text Retrieval

Nem szabad megfeledkeznünk arról hogy a kötet kiadója a Society for Industrial and Applied Mathematics. Így ne várjunk olyan szép narratívát mint amit a CSLI gondozásában megjelent Meaning and Geometry nyújt! 117 oldalon a keresés legalapvetőbb elméleti és technikai problémáit tekinti át a szerző, ami valljuk be nem eredményezhet egy kalandregényt. A könyv nyelvezete egy kicsit nehezen követhető, hullámzó színvonalon tárgyalja a matematikai vonatkozásokat (ezen a Google sokat segíthet olvasás közben), a technikai részek pedig kifejezetten gyengék. Ellenben nagyon logikusan építkezik a szerző, minden alapfogalom bevezetésre kerül és valamennyire a formális hátteret is megismerhetjük.

A bevezető fejezet tisztességesen kontextusba helyezi a témát, a második feladat áttekinti az előfeldolgozást valamennyire, de tényleg ne várjunk tőle túl sokat és vegyük figyelembe hogy technikai értelemben egy 2005-ben megjelent könyv már tkp. használhatatlannak tekinthető. A harmadik fejezet a vektortereket, a negyedik pedig a mátrix dekompozíciót taglalja, jó példákkal és akár komolyabb előismeretek nélkül is érthetően, de ne tekintsük egy lineáris algebra kurzus helyettesítőinek őket. Az ötödik fejezet a query-kről szerintem a kötet legjobb része, tömör és világos és máshol eddig még nem találkoztam ilyen jó leírással. A hatodik fejezet a ranking és a relevancia kérdésével foglalkozik röviden, a precision és recall fogalmait bemutatva. A hetedik fejezet sajnos vázlatosra sikeredett, de a HITS és a PageRank algoritmusok lényegét megismerhetjük belőle. A nyolcadik fejezet az interfészekkel foglalkozik és színvonala remekül mutatja hogy ehhez nem igazán értenek a matematikusok. Az utolsó fejezet további olvasmányokat ajánl, ezekből érdemes szemezgetni.

Könyvismertető: The Geometry of Information Retrieval

C.J. "Keith" van Rijsbergen az IR egyik élő legendája, 1979-ben megjelent Information Retrieval c. könyve (mely szabadon elérhető a neten) igazi mérföldkő volt a területen. A The Geometry of Information Retrieval majd harminc évvel a klasszikus után jelent meg, és alig 185 oldalba sűrítve írja le a terület mai állását és ad betekintést a kvantumlogikán alapuló jövőbe.

The Geometry of Information Retrieval

A kötet rövid, de ez ne tévesszen meg senkit, mert nem könnyű olvasmány. Témáját tekintve Widdows Geometry and Meaningjével tkp. egybe vág, csak amíg Widdows célja hogy egy álltalános műveltséggel rendelkező érdeklődőt szinte kézen fogva vezessen be a területre, addig van Rijsbergen könyve azoknak íródott akit már bírnak kellő matematikai előismeretekkel és rendelkeznek alapos előismeretekkel az IR terén. A kor hülye divatja miatt a könyv megpróbál "self-contained" lenni, de 185 oldalban képtelenség eljutni a halmazoktól a kvantumelmélet felvázolásáig és mindeközben kitérni az IR vonatkozásokra, de evvel együtt is csak ajánlani tudom.

A kötet egy, a matematikai berkeken belül valamiért divatos fromátummal, prológussal indít, melynek akkor van értelme ha a következő hat fejezetet már vágja az olvasó, így érdemes utoljára olvasni. A függelékekkel is jobb megismerkedni hamar, a tényleges olvasás előtt, vagy ha valakinek jobban fekszik, akkor lehet egy-egy fejezet olvasása során konzultálni a vonatkozó résszel. Fizikusok előnyben vannak, hiszen nekik a lineáris algebra, a kavntummechanika és a valószínűségszámítás általában menni szokott, én kifénymásoltam magamnak a kvantumelméletről szóló függeléket és magamnál tartottam olvasás közben.

A prológus és a függelékek el is visznek úgy hatvan oldalt az amúgy sem túl hosszú könyvből, ami marad az így nagy sűrűre sikeredett. A bevezetés és a halmazelméleti második fejezet még nem annyira meredek. A harmadik fejezet kilenc oldala a Hilbert terekről és vektorokról már mókásabb, figyelembe véve hogy központi jelentősségű a téma, talán jobb lett volna több teret engedni neki. A többi fejezet logikusan építkezik, lineáris algebra, kondícionális logika és kvantumlogika szép sorban.

Kezdőknek nem ajánloma könyvet, haladóknak is csak akkor ha minimum olvasták már Widdows és valami egyszerűbb bevezető tankönyvet (pl. a népszerű IR könyvet, ami szabadon elérhető). Kifejezetten ajánlom hogy Widdows könyvével párhuzamosan haladjon az olvasó, akkor is ha már rég túl van a Geometry and Meaning szintjén, jó először összefüggéseiben, informálisan tárgyalva látni az adott anyagot, s csak ezután nekiesni a mélyebb, formális leírásnak.

Könyvismertető: Guide to Advanced Empirical Software Engineering

Az ún. empirical software engineering irányzat számomra nagyon szimpatikusan a Manifesto for Agile Software Development-re hajazva a szoftvert emberi alkotásnak tekinti s úgy gondolja hogy a szoftverfejlesztés tanulmányozása során ezt a tényt figyelembe kell vennünk. Ezért a társadalom- és viselkedéstudományok módszertanára nagyon hasonlító metodológia van kibontakozóban mind az ipari, mind az akadémiai kutatók köreiben egyre gyakrabban merülnek fel metodológiai kérdések és egyre markánsabban látható az empirikus szoftverfejlesztési tanulmányok citátumaiban is ez. Kifejezetten érdekes hogy nagyon gyakran csap át egy ilyen vizsgálódás meta-elméletté, rengeteg "literature review" jelenik meg, nem ritka a kifejezetten tudományfilozófiai kérdésekkel foglalkozó írás sem (valamiért nagyon szeretik Poppert, de éppen Kuhnról felejtkeznek el, aki az ilyen zavarodottságot és meta irányultságot a kialakulóban vagy éppen hanyatlóban lévő paradigmák tünetének tartja). A Guide to Advanced Empirical Software Engineering egy alapos iparosmunka ezen a területen.

Guide to Advanced Empirical Software Engineering
Vegyes érzelmekkel rágtam át magam a köteten. Egyrészt a 14 tanulmány tényleg lefedi az alapvető metodológiai kérdéseket és a kérdőívek szerkesztésének problémájától az adatgyűjtés és -gondozás etikai kérdésein át a statisztikai elemzésig minden terítékre kerül benne. Másrészt azonban ez az egyik legunalmasabb könyv amit olvastam. Minden szerző megpróbálja rendkívül tömören összefoglalni, hogy mit kellene tudnunk egy-egy területről. Ez gondolom annak erény, aki még nem találkozott ilyen kérdésekkel, de semmiképpen sem illethető az "advanced" jelzővel az, amivel egy alapszakos szociológus vagy egyéb társadalomtudomány szakos hallgató egész korán találkozik tanulmányai során. Unalmassága és esetlensége ellenére a kifejezetten szoftverfejlesztéssel foglalkozó nyúlfarkak miatt tekinthetjük hiánypótló műnek a könyvet, azoknak aki eddig nem találkoztak kutatásmódszertannal pedig akár kézikönyvként is szolgálhat. Aki szereti a szellemi kalandokat és szeretne átfogóbb képet kapni a területről, annak ajánlom a University of Toronto Empirical Research Methods in Software Engineering kuruzusának oldalát, a legtöbb hivatkozott cikk szabadon elérhető és tényleg "advanced" szinten tárgyal egy-egy kérdést.

Könyvismertető: Head First Software Development

A Head First sorozat igen csak jó hírnévnek örvend és saját tapasztalatunk szerint nem érdemtelenül. Azonban a Software Development kötet úgy érezzük kilóg a sorból, valahogy nem sikerült a szerzőknek jól alkalmazni a kognitív tanuláselméleti alapokon nyugvó Head First módszert a témára. Persze rendes iparos munkát tett le az asztalra a kiadó, de ne várjunk többet egy áttekintésnél.

• Dan Pilone - Russ Miles: Head First Software Development
• O'Reilly, 2008
• 498 oldal
• a kötet oldala Head First Labs-en

Könyvismertető: Wohlsen - Biopunk: DIY Scientists Hack the Software of Life

Ahogy egyre nagyobb teret nyer a DIY mozgalom úgy szabadulnak fel a geekek attól hogy egy gép előtt töltsék életük jelentős részét. Lehet otthon mechanikus cuccokat barkácsolni, elektronikus vonalon ott az Arduino, robotikára a Lego Mindstorms és bizony ma már szintetikus biológát is művelhetünk otthon. A Biopunk egy riportkönyv, nem nyújt bevezetést, sőt még ismeretterjesztőnek sem nevezném, ellenben szórakoztat és elgondolkoztató, továbbá még a nyelvészethez is van némi köze.

• Marcus Wohlsen: Biopunk: DIY Scientists Hack the Software of Life
• Current Hardcover 2011
• 256 oldal
• a kötet megvásárolható a Számítógépes nyelvészet könyvespolcon

Könyvismertető - Widdows: Geometry and Meaning

A számítógépes nyelvészethez, miképp a matematikához, nem vezet királyi út. Persze attól hogy nincs királyi út, még nem következik hogy csak egy nem-királyi út lenne, sőt a Nirvanához hasonlatosan a számítógépes nyelvészethez is több út vezet. Ezek közül az egyik azok számára áll nyitva akik a formális gondolkodás terén rendelkeznek egy általános műveltséggel. Nos számukra a legjobb választás Dominic Widdows könyve.

• Dominic Widdows: Geometry and Meaning
• Center for the Study of Language and Information
• 320 oldal
• a kötet megvásárolható a Számítógépes nyelvészet könyvespolcon

Könyvismertető - Michaelson: An Introduction to Functional Programming Through Lambda Calculus

A funkcionális programozás iránt napjainkban ismét megnőtt az érdeklődés. A párhuzamos/konkurens programozás terén egyre inkább előtérbe kerülnek a funkcionális nyelvek (Haskell, Erlang, Clojure ill. Scala), ill. a Hadoop és egyéb MapReduce eszközök is egy régi funkcionális megoldásra építenek, de pl. a "mainstream" nyelvek is egyre több megoldást vesznek át ebből a paradigmából (pl. a Python és a Ruby is megemlíti a Lisp-et mint nagy elődöt). Michaelson könyve egyszerűen tökéletes! Senki sem tanulhat meg belőle programozni (ez hülyén hangozhat elsőre), nem is ez a célja, de pont oda juthat el vele az érdeklődő olvasó ahonnét már sikeresen támadhatja a funkcionális nyelveket. Nagy előnye hogy nem csak infósok és matekosok forgathatják haszonnal, hanem nyelvészek és filozófusok is.

• Greg Michaelson: An Introduction to Functional Programming Through Lambda Calculus
• Dover Publications, 2011 (első kiadás 1989)
• 336 oldal
• Számítógépes nyelvészet könyvespolc
• ingyenesen letölthető postscript verzió

Könyismertető: Huff - How to Lie with Statistics

Ahogy egy kedves olvasó csipkelődve megjegyezte a minap, lassan statisztika bloggá válik a Számítógépes nyelvészet. Ettől nem kell félni, de tény hogy tudományunkban egyre nagyobb szerepe van a statisztikának, sőt a "hagyományos" nyelvészetben sem mehetünk el mellette. Ez a kis könyv nem ígér mást mint hogy megmutatja hogyan vezethetnek minket félre a statisztika leplébe öltözött jelenségek. Minimális matematikai ismeretek (kb. általános iskolai szint) és közepes angol nyelvtudással követhető az írás és habár önmagában is megáll, legjobban talán mint amolyan motiváló elő- vagy kiegészítő olvasmány szolgálja a tudásra éhes tömegeket.

• Darrell Huff: How to Lie with Statistics
• W.W. Norton & Company, 1993 (első kiadás 1954), Kindle verzió
• 144 oldal
• a kötet megvásárolható a Számítógépes nyelvészet könyvespolcon 

Könyvismertető: Drew Conway & John Myles White - Machine Learning for Hackers

Andrew Ng online kurzusa nagyon népszerű volt és a "big data" őrület a gépi tanulást nagyon népszerűvé tette. Akik beharangozó posztunkon fellelkesedve (vagy más okból) feliratkoztak Ng óráira mára már bizonyára megkapták az újabb késésről szóló levelet. Az eltökélt tanulni vágyók számára ez a könyv ideális! Nyelvészeknek kifejezetten ajánlott, hiszen viszonylag sok szövegfeldolgozás van benne és az R rejtelmeibe is bevezeti az olvasót. Vigyázat! Ahogy a címe is mutatja nem kezdőknek való könyv!

• Drew Conway - John Myles White: Machine Learning for Hackers
• O'Reilly Media, 2012
• 322 oldal
• a kötet megvásárolható a Számítógépes nyelvészet könyvespolcon
• a könyvhöz kapcsolódó github repo (a könyvben nem említik, de van :D)

Könyvismertető: Pierce; An Introduction to Information Theory

A beszédfeldolgozás terén már elterjedtek az információelméleti módszerek és a sokáig egzotikusnak tartott korpusznyelvészetből lassan de biztosan átszivárog ez a megközelítés a fősodorba is (olyannyira hogy már nem csupán a számítógépes nyelvészek számára illik tudni valamit erről a területről hanem a pszicholingvisták, fonetikusok/fonológusok, kognitivisták is egyre jobban foglalkoznak a témával). Pierce klasszikusa a szó legnemesebb értelmében vett ismeretterjesztő mű ami segít betekinteni a területre, megérteni az alapfogalmakat és mérlegelni hogy mit tudnánk hasznosítani.

• John R. Pierce: An Introduction to Information Theory: Symbols, Signals and Noise
• Dover Publications, Dover Science Books, 1980 (második kiadás)
• 306 oldal
• a kötet megvásárolható a Számítógépes nyelvészet könyvespolcon

The Information Diet: A Case for Conscious Consumption by Clay A. Johnson [Review]

According to Johnson there is no such thing as information overload. Rather, we consume junk information produced by content farms. He proposes conscious consumption of information which is not about consuming less, but developing a balanced and healthy habit just like when you go on diet. Although, I don't agree with every word of it, I really enjoyed reading the book as it is full of stories and clear descriptions of various scientific studies.

• Clay A. Johnson: The Information Diet: A Case for Conscious Consumption
• O'Reilly, 2011
• informationdiet.com