Habár én személy szerint nagyon szeretem a filozófiát, Feyerabend nézetét osztom mely szerint nem a tudomány iránt érdeklődő filozófusokra, hanem a filozófiára nyitott tudósokra van inkább szükségünk. Ennek szellemében most a Nyelvfilozófia - a nemzeti minimum poszt után a neten ingyenesen elérhető szövegeket ajánlok; nem hosszú könyveket, hanem rövidebb írásokat melyek körvonalaznak bizonyos problémákat, jelzik hogy nem minden fekete vagy fehér és nem utolsó sorban így vagy úgy de megváltoztatták a világot.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyelvfilozófia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyelvfilozófia. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. szeptember 14.
2011. március 30.
Könyvismertető: Karl Popper - Test és elme: Az interakció védelmében
Az okos mások hibáiból tanul, de azért legtöbben saját hibáinkból tanulunk. Most egy olyan könyvet ajánlunk olvasóink figyelmébe amely szembesít minket azzal a ténnyel hogy alapvetően problémákat oldunk meg, jól vagy rosszul, és ez köt minket össze, ezt tesz minket emberivé és ezért vagyunk többé-kevésbé racionálisak. Olyan kérdésekre is választ kaphatunk hogy mi a nyelv szerepe a megismerés folyamatában és hogyan fejlődhetett ki egyáltalán ez a rendszer? Mindezt egy élvezetes, minden különösebb filozófiai előismeret nélkül is olvasható rövid kis kötetben találhatjuk meg.
- Karl Poper: Test és elme: Az interakció védelmébe
- Typotex, 1998 (első kiadás)
- a kiadó oldala a második kiadáshoz
- 174 oldal
2010. április 30.
Nyelvfilozófia - a nemzeti minimum
Az olvasói keménymag (Anita és Zsolt) kérésének teszek most eleget és megpróbálom összeszedni mit is illik/kellene/jó tudni nyelvfilozófiáról annak akit érdekel a nyelv. Mielőtt azonban belekezdesz az olvasásba, alapvető logikai ismeretek szükségesek a témához (szóval ha ezek hiányoznak irány a könyvtár/bolt/net és szerezd be a BML-t, ha módod van rá, a régebbi kiadás jobb mivel tartalmazza Máté András történeti összefoglalóját).
Általános bevezetők
A nyelvfilozófia iránt érdeklődő olvasónak nagy szerencséje van hogy magyar, két páratlanul jó könyv áll ugyanis a rendelkezésére. Az egyik nemes egyszerűséggel Nyelvfilozófia címmel bír (Farkas Katalin és Kelemen János szerzők nemzetközileg tényleg jegyzett és ismert figurák). Nem tudok mást mondani, itt kezd el az ismerkedést ezzel a szép tudománnyal. Ez a kötet a modern, tkp. Frege-től napjainkig, nyelvfilozófiát mutatja be érthetően és szerintem olvasmányosan. Nem egy kalandregény, de unatkozni nem fogsz ha olvasod. Nem fog sok időt elrabolni tőled és tényleg megismered az alapokat. Mivel minden tudománynak van története, a nyelvfilozófiának is. A reáliák felől érkezőknek néha furcsa, de a filozófiában az a helyzet hogy Arisztotelész még mindig kurrens szakirodalom és a filozófia ismerete feltételezi a filozófia történetének ismeretét is. Éppen ezért jó ha elolvasod Kelemen A nyelvfilozófia rövid története Platóntól Humboldtig c. rövid könyvét. Ez kontextusba helyezi az előző könyvet és tényleg rövid, egy délutánt megér.
Primer szövegek
Itt is szerencsés a magyar anyanyelvű olvasó, a legfontosabb primer szövegek kiváló fordításban érhetők el. Sokat gondolkodtam azon mit is jelent ez a minimum. Ami itt következik, nagyon szubjektív és szeretném ha házi feladatként használnád a Google-t. Keress rá hol mit olvasnak egy nyelvfilozófia kurzuson és ha valami megfog az olvasmánylistáról, olvasd azt el! Az itt következő rövid tanulmányok gyűjteményes kötetekben lelhetők fel, ezért ha az adott kötet nálad van, olvass nyugodtan mást/mást is el belőle. Akkor lássuk:
Frege: Jelentés és jelölet in. Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások, Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
Számomra a modern logika természetes nyelvi alkalmazásának eddigi legeredetibb és legjobb példája. A szerző amúgy a modern logika atyja!
Tarski Az igazság fogalma a formalizált nyelvekben in Bizonyítás és igazság, Gondolat Kiadó, Budapest 1990
Szintén fontos a természetes nyelvekkel foglalkozók számára mivel a tárgynyelv-metanyelv megkülönböztetés és az igazság fogalmát itt vezeti be Tarski. Igaz sok vitára ad majd ez okot, de ez a kályha ahonnét elindult minden.
Quine Az empirizmus két dogmája in Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.) Tudományfilozófia, Budapest: Áron Kiadó, 1999
Quine Visszatekintés a “Két dogmára” in W.v. Quine A tapasztalattól a tudományig, Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Ez a kis cikk és a visszatekintés nekem egy kis egzisztenciális sokkot okozott anno és elhittem hogy nincs szemantika. Érdemes elolvasni a gyűjtemény többi darabját is! Nagyon szeretem Quine irományait, mivel komolyan elgondolkodtatnak a szemantika alapjairól.
Ennyi telt tőlem. Szívem szerint írtam volna egy végtelen listát, de most azt tartottam észben hogy egy nem filós hallgató vagy egy már dolgozó ember aki hirtelen tudni akar valamit a témáról gyorsan tájékozódhasson. Ha hozzászólnál, írj bátran megjegyzés vagy mail-t!
Általános bevezetők
A nyelvfilozófia iránt érdeklődő olvasónak nagy szerencséje van hogy magyar, két páratlanul jó könyv áll ugyanis a rendelkezésére. Az egyik nemes egyszerűséggel Nyelvfilozófia címmel bír (Farkas Katalin és Kelemen János szerzők nemzetközileg tényleg jegyzett és ismert figurák). Nem tudok mást mondani, itt kezd el az ismerkedést ezzel a szép tudománnyal. Ez a kötet a modern, tkp. Frege-től napjainkig, nyelvfilozófiát mutatja be érthetően és szerintem olvasmányosan. Nem egy kalandregény, de unatkozni nem fogsz ha olvasod. Nem fog sok időt elrabolni tőled és tényleg megismered az alapokat. Mivel minden tudománynak van története, a nyelvfilozófiának is. A reáliák felől érkezőknek néha furcsa, de a filozófiában az a helyzet hogy Arisztotelész még mindig kurrens szakirodalom és a filozófia ismerete feltételezi a filozófia történetének ismeretét is. Éppen ezért jó ha elolvasod Kelemen A nyelvfilozófia rövid története Platóntól Humboldtig c. rövid könyvét. Ez kontextusba helyezi az előző könyvet és tényleg rövid, egy délutánt megér.
Primer szövegek
Itt is szerencsés a magyar anyanyelvű olvasó, a legfontosabb primer szövegek kiváló fordításban érhetők el. Sokat gondolkodtam azon mit is jelent ez a minimum. Ami itt következik, nagyon szubjektív és szeretném ha házi feladatként használnád a Google-t. Keress rá hol mit olvasnak egy nyelvfilozófia kurzuson és ha valami megfog az olvasmánylistáról, olvasd azt el! Az itt következő rövid tanulmányok gyűjteményes kötetekben lelhetők fel, ezért ha az adott kötet nálad van, olvass nyugodtan mást/mást is el belőle. Akkor lássuk:
Frege: Jelentés és jelölet in. Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások, Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
Számomra a modern logika természetes nyelvi alkalmazásának eddigi legeredetibb és legjobb példája. A szerző amúgy a modern logika atyja!
Tarski Az igazság fogalma a formalizált nyelvekben in Bizonyítás és igazság, Gondolat Kiadó, Budapest 1990
Szintén fontos a természetes nyelvekkel foglalkozók számára mivel a tárgynyelv-metanyelv megkülönböztetés és az igazság fogalmát itt vezeti be Tarski. Igaz sok vitára ad majd ez okot, de ez a kályha ahonnét elindult minden.
Quine Az empirizmus két dogmája in Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.) Tudományfilozófia, Budapest: Áron Kiadó, 1999
Quine Visszatekintés a “Két dogmára” in W.v. Quine A tapasztalattól a tudományig, Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Ez a kis cikk és a visszatekintés nekem egy kis egzisztenciális sokkot okozott anno és elhittem hogy nincs szemantika. Érdemes elolvasni a gyűjtemény többi darabját is! Nagyon szeretem Quine irományait, mivel komolyan elgondolkodtatnak a szemantika alapjairól.
Ennyi telt tőlem. Szívem szerint írtam volna egy végtelen listát, de most azt tartottam észben hogy egy nem filós hallgató vagy egy már dolgozó ember aki hirtelen tudni akar valamit a témáról gyorsan tájékozódhasson. Ha hozzászólnál, írj bátran megjegyzés vagy mail-t!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)