Kódváltás

Kódváltásnak nevezzük amikor egy beszélő különböző nyelvek vagy nyelvváltozatok között vált bizonyos okok miatt. Az NPR érdekes projektbe vágott, mely neve Code Switch és a szélesebb értelembe vett kódváltással kapcsolatos tartalmakat közölnek a szerkesztők.

A Language Log részletesebben is foglalkozott a projekttel, ezért mi itt csak olvasóink figyelmébe ajánljuk pár megjegyzéssel. 

1) Az adatújságírás mellett egyre elterjedtebbek a hasonló tematikus projektek. Ezek egyrészt a hagyományos újságírást elevenítik fel, miközben látszik az írásokon hogy a szerzők beástták magukat a tudományos háttérbe.

2) A globalizálódó világban a nyelvi és kulturális kérdések előtérbe kerülnek.

3) Itthon nincs semmi hasonló a nyesten kívül - pedig akadnak bevándorlók, cigányok, határontúli magyarok és együttélésük a többségi társadalommal, itt a keleti nyitás stb.

Egy másik metaforamasina

Draaisma Metaforamasina c. könyve nagyszerűen mutatja be mennyire meghatározó egy-egy metafora a tudományban. A DARPA Metaphor Program nevű kutatási programja azonban a hétköznapi nyelvben használt metaforákra összpontosít:

The Metaphor Program will exploit the fact that metaphors are pervasive in everyday talk and reveal the underlying beliefs and worldviews of members of a culture. In the first phase of the two-phase program, performers will develop automated tools and techniques for recognizing, defining and categorizing linguistic metaphors associated with target concepts and found in large amounts of native-language text. The resulting conceptual metaphors will be validated using empirical social science methods. In the second phase, the program will characterize differing cultural perspectives associated with case studies of the types of interest to the Intelligence Community. Performers will apply the methodology established in the first phase and will identify the conceptual metaphors used by the various protagonists, organizing and structuring them to reveal the contrastive stances. [forrás]

Számomra nagyon érdekes, mennyire empirikusan nyúlnak a dologhoz, magyarán empirikus tesztet végeztek egy korpusz segítségével a jelentkezők szoftvereivel. Ez 2011-ben történt és vicces volt hogy egy ilyen nemzet biztonsági program kapcsán mennyi blogposzt és tweet született. Valahogy most mindenki hallgat, lehet hogy a második fázisban az Intelligence Community első kérése volt a titoktartás...

Akármennyire menő most a sentiment analysis és mindenféle szövegelemzés, a metaforák központi szerepet játszanak a nyelvben, a program pedig erre világít rá. Vessünk egy pillantást a példa esettanulmányok elkészítéséhez ajánlott irodalom listájára. Ott virít Lakoff egyik könyve (ha nem is a legjobb) és pár tartalomelemzéssel foglalkozó politikatudományi tanulmány. Számomra ez azt jelenti, hogy ha túl akarunk lépni a most rendelkezésünkre álló korlátozott módszereken, akkor bizony vissza kell térnünk a "klasszikus" nyelvészethez. Ennek oka egyszerű, a megoldásra váró problémák fogalmi elemzését és a sikeresség kritériumait ezekből az elméletekből vezethetjük le, jó esetben még a megoldáshoz is inspirációt adnak. Szóval elkezdem olvasni Kövecses Metafora című könyvét iziben.

A Hauser affér

Valamikor 2003-ban olvastam anno a mára csak HCF néven elhíresült The Faculty of Language: What Is It, Who Has It, and How Did It Evolve tanulmányt és ismertem meg Marc Hauser nevét. Ez volt a nagy biolinguistics hype kora, én is felültem rá és pár évig nyelvészeti érdeklődésemet teljesen lekötötte a rekurzió eredete és természete. 2007-ben már nem foglalkoztam a témával, de egy barátom révén elért a Hauser ellen indított vizsgálat híre. Ekkor még azt gondoltam, hogy ha követett is el hibát, az nem lehet lényeges - egy kis gond ui. mindig akad az adatokkal  egy empirikus vizsgálatnál. 2010-ben azonban a The Chronicle részletesen foglalkozott a vizsgálattal és már lehetett látni hogy valami nagyon nincs rendben, a kísérletek manipulálása mellé már a plágium vádja is bekerült. Most úgy tűnik véget ért a vizsgálat, Hauser is elismerte hibáit, de ezzel egy szerintem nagyon fontos kutatási irányzat diszkreditálódott és került a margóra.

Számítógépes nyelvészet 101: nyelvészet

Sorozatunkban eddig a számítógépes nyelvészet első felére helyzetük a hangsúly és áttekintettük milyen számítástudományi és matematikai előismeretekkel érdemes felvérteznünk magunkat. Most a nyelvészeten a sor, ezzel zárul is a 101, azaz a bevezetés. A következő részben már tényleg az jön amivel ez a blog is foglalkozik, a számítógépes nyelvészet.

Így gondozd a nyelvészedet, avagy a metodológiai opportunizmus gyönyörei - 2.

Az előző posztban megismerkedtünk a paradigma fogalmával és megállapítottuk hogy a nyelvészetben egyszerre van jelen több (egymásnak akár ellent is mondó) elmélet. Most áttekintjük mit mondanak nekünk a különböző tudományfejlődési modellek a "rendes tudományokról". Mindezt pedig azért hogy megnyugtassuk magunkat azzal hogy a látszólagos káosz mögött mégis csak van valami rendezettség.

Így gondozd a nyelvészedet, avagy a metodológiai opportunizmus gyönyörei - 1.

Volt szerencsém interneten keresztül előadni a fenti címen a Budapest Science Meetup novemberi összejövetelén. Szeretném megköszönni Sebestyén Endre és a többi szervező abszolút pozitív, segítőkész hozzáállását. Már régóta keresek egy sztorit, amiben elmesélhetem miért szeretem a (számítógépes) nyelvészetet, miért tartom értelmetlennek a generativisták és statisztikusok közötti “hitvitákat” valamint az alkalmazott és tiszta tudomány közötti megkülönböztetést. A Meetup felkérése remek alkalom volt arra hogy ráncba szedjem gondolataimat, most pedig egy rövid sorozatban kicsit hosszabban, írásban is megkísérelem ezt. Szeretném hangsúlyozni hogy részben nagyon személyes, részben pedig spekulatív gondolatokat teszek közzé most Feyerabend “Anything goes!” jelmondatának szellemében.

Hitelválság és nyelv - avagy miért ne zárjuk be a bölcsészkarokat

A nyelvi relativizmus kérdésében én radikális álláspontot képviselek, röviden szerintem nincs ilyen (vagy jobban mondva a nyelven kívüli dolgok miatt vannak bizonyos jelenségek amik kognitív szinten eltéréseket okozhatnak) de hát ez csak egy vélemény. Viszont megrökönyödve olvastam a hírt hogy Keith Chen viselkedésökonómus szerint azon nyelvek beszélői melyek nem bonyolítják túl a jövőidőt (pl. kínai, de nekem rögtön a magyar jutott eszembe!) sokkal nagyobb megtakarítási hajlandósággal rendelkeznek.

Filmismertető: The Linguists

Filmet már ajánlottunk, de hát ritka mint a fehér holló amikor egy szakmai blogon ilyet tehetünk. A The Linguists című dokumentum film Greg Anderson és David Harrison "világkörüli útját" mutatja be mely során veszélyeztetett nyelvekről gyűjtenek anyagot. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a gyöngyszemet mert odaszegezi az embert a képernyő elé a nyelvészeti terepmunka bemutatása.

• The Linguists, Ironbound Films, 2008
• rendezte: Seth Karmer, Daniel A. Miller, Jeremy Newberger
• 64 perc
• imdb adatlap, a film honlapja
• angol - nagyon idegennyelvű

A közösségi tagelés nyelvész szemmel

Manapság a neten egyre többször találkozhatunk különféle oldalakkal ahol arra kérnek minket (vagy jobb esetben csak lehetőségként ajánlják fel) hogy tageljünk. A legegyszerűbb esete ennek egy blog (mint pl ez), ahol a meta-adatok segítenek képet adni arról miről is szól az adott poszt, a “related posts” szkript is ezek alapján találja meg a kapcsolódó írásokat. Ebből rögtön kitűnik hogy a tagelés remek információkezelő eszköz, de mennyire jó és milyen körben használható, mit kezdhetünk vele?

Bábel helyett kábel - avagy pár zavaró hiba a Figyelőben

A print Figyelőben Bábel helyett kábel címmel jelent meg egy írás. Sajna kommentelni csak előfizetőknek lehet. Akinek van papír Figyelője, vagy akad hozzáférése, erről a cikkről van szó.

A magyar transzformációs generatív grammatika irodalmi áttekintése

A cél nem a magyar nyelv transzformációs mondattanának bemutatása. Ezeket a témákat csupán megemlítem, érintem, a cél inkább az, hogy egy rövid szakirodalmi áttekintést nyújtsak azok számára, akik először vagy felszínesen már találkoztak a témával. Akiket érdekelt a téma, de egyedül, egy kis segítség nélkül még nem tudtak komolyabb kapcsolatba kerülni a modern nyelvészeti irányzatok ezzel az ágával.

Chomsky, Norvig és a tudomány

Peter Norvig a Google tudományos guruja, a legszélesebb körben használt mesterséges intelligencia tankönyv szerzője, a NASA volt kutatója, a Lisp közösség csodált vezéregyénisége tegnap úgy érezte hozzá kell szólnia Chomsky megjegyzéséhez, amiről már a Chomsky és a statisztika írásunkban szóltunk. Norvig érvei súlyosak, és bevallom nem akarom mentegetni Chomsky megjegyzését - amit nem is tudok hova tenni, én sokkal inkább úgy gondolom hogy a cikk írója nem értett valamit, vagy az öreg unta már a konferenciázgatást - de úgy gondolom hogy csúsztatás figyelhető meg az érvekben.

Legyél te is számítógépes nyelvész - tíz év alatt

Úgy néz ki hogy májusban megszaporodnak a levelek melyekben arról érdeklődnek a kedves olvasók hogy miképp is válhat valaki számítógépes nyelvésszé. Ahhoz hogy valaki szakértő legyen egy területen, kb tíz év gyakorlás és gyakorlat szükséges (l. Norvig Teach Yourself Programming esszéjét vagy Mérő László Mindenki másképp egyforma könyvét), rossz hír hogy az interdiszciplináris területeken talán több is. Jó hír viszont hogy ezt egyáltalán nem kell úgy érteni hogy ennyi időt kell az iskolapadban eltölteni (habár ha egy PhD-t bevállal valaki, akkor nyolc kellemes évet tölthet el a felsőoktatásban - talán nem véletlenül). Tovább bonyolítja a helyzetet hogy a számítógépes nyelvészet területére különböző hátterű emberek érkeznek ezért nincs egységes recept. Blogunkon megpróbálunk olyan forrásokat is bemutatni amik segíthetnek az érdeklődőknek, most ezeket szedegettem össze és megpróbáltam egy egységes keretbe foglalni hogy ki-ki megtalálja a maga forrásait útja elkezdéséhez.

Természetes nyelvi keresés 1

A keresés megszokott része digitális hétköznapjainknak; nem csak az interneten szoktunk keresni, hanem dokumentumainkban és azok között és egyre több operációs rendszer integrál egy általános keresőt ami nem csak a szöveges fájlok, hanem minden adat és program között képes keresni. A keresés általánossá vált, része az ember-gép interakciónak (HCI - human computer interaction), s habár egyre megszokottabb a kulcsszavas keresés, nem szabad elfelejtenünk hogy a begépelt kulcsszavak száma folyamatosan növekszik, miközben az információ mennyisége rohamosan gyarapodik. A megnövekedett komplexitást két oldalról "támadhatjuk", egyrészt az információ mélyebb elemzésével és strukturálásával, másrészt a felhasználó ún. naiv elméletének (a keresőmotor működésére vonatkozó félig-meddig tudatos elképzeléseinek) jobb megértésével és kiszolgálásával. A természetes nyelvi keresés ennek a kettős igénynek próbál megfelelni.

Egy értelmetlen vita margójára: avagy miért nem kell a sztochasztikus vs szabályalapú vitában résztvennünk

Az érdeklődők is tisztában vannak azzal hogy a mesterséges intelligencia és a számítógépes nyelvészet története során először a sztochasztikus módszerek tűntek befutónak, majd a logikai és szabályalapú megközelítések lett egyeduralkodók egészen a kilencvenes évekig, majd a statisztikai nyelvfeldolgozás diadalmaskodott és napjainkban is megállíthatatlanul tör előre. Még szakmai berkekben is megfigyelhető egyfajta ellentét a szabályalapú és a sztochasztikus megközelítések hívei között. Azok akik bele mennek ebbe az egymásra mutogatásba és vitába azonban joggal vádolhatók felületességgel, mivel elfelejtik hogy mindkét megközelítés egy tőről fakad, de nem ugyanarról szól! Hogy ezt megvilágítsuk segítségéül hívjuk a matematika filozófiáját, a szemantikát, a szemantikus webet és a kilencvenes évek egyik rapcore bandáját is.

Könyvismertető: Robert D. van Valin Jr. An Introduction to Syntax

Van a nyelvészetnek egy olyan területe amit vagy nagyon szeret valaki, vagy nagyon utál: a szintaxis. Az azonban tagadhatatlan hogy a különböző nyelvészeti irányzatok a mondattan köré szerveződnek és a generatív elméletek ismerete kulcsfontosságú napjainkban is, hiszen ezekhez képest határozzák meg magukat az új elméletek is. A most bemutatásra kerülő kötet nem ígér többet mint egy belépőt a területre.

• Robert D. van Valin Jr: An Introduction to Syntax
• Cambridge University Press, 2001
• 256 oldal

Ismét a paradigmákról

Úgy tűnik tegnapi posztomra többen reagáltak, köszönöm szépen a leveleket (de megjegyezném hogy lehet kommentelni is ám!). Ugyanakkor elkövettem egy hibát, adottnak vettem hogy mindenki ismeri az általam csak gondolatindítónak említett vitát. Ezért most rövide összefoglalnám Gibson és Fedorenko érveit a grammatkalitási ítéletek ellene, ill Culicover és Jackendoff ellenérveit, no meg egy kicsit kiegészíteném a saját gondolataimmal a dolgot.

Kell-e nekünk paradigma?

A napokban érdekes vita bontakozott ki a twitterszférában Melodye Dye alias @moximer Let's stop mistaking 'thought experiments' for science posztja kapcsán. A régi racionalizmus vs empirizmus kérdés merült fel metodológiai köntösben: elfogadhatóak-e a nyelvész grammatikai ítéletei? Vannak akik kétségbe vonják a korpusznyelvészet korlátlan megbízhatóságát (pl @asayeed), mások szerint szigorúan empirista alapon kell állnunk (pl. Jeremy Kahn alias  @trochee - vele készített interjúnkat elolvashatod itt) én azonban amellett szeretnék röviden érvelni hogy a nyelvészet nem természettudomány, nem is lesz az soha és ez így jó!

Könyvismertető - The Foundations of Statistics: A Simulation-based Approach

Sokakat tántorít el a tény hogy manapság a (számítógépes) nyelvészet bizony nagyon matematizált. Ezen a tényen nem tudunk változtatni, már Eukleidész is megmondta I. Ptolemaiosznak hogy a matematikához nem vezet királyi út. Azonban nem kell félni, az alapos ismeretek a mi területünkön inkább gyakorlatiak (persze el lehet menni egészen "durva" területekre is) és gyakran köthetők alkalmazott problémákhoz. A most ismertetett kötet ebben segít, az alkalmazásra teszi a hangsúlyt és ebben segítségül hívja az R statisztikai programozási nyelvet.

• Shravan Vasishth - Michael Broe: The Foundation of Statistics: A Smiulation-based Approach
• honlap: http://www.ling.uni-potsdam.de/~vasishth/book.html
• Springer, 2011
• 180 oldal

Nyelvi relativizmus, avagy hatással van-e nyelvünk gondolkodásunkra I.

Sokan ismerik a városi legendát hogy az eszkimók a hóra húsz vagy n szóval is rendelkeznek, mi meg csak eggyel. Ugyebár az eszkimók ott fent északon havas környezetben élnek, a hó annyira átjárta mindennapjaikat hogy temérdek szót alkottak rá, mi meg nem. Ez így nem igaz (l. itt), de a nyelvi relativizmus tétele megér egy posztot, hiszen nem rég a The Economist Debates sorozatában Lera Boroditsky és mark Liberman cserélt eszmét erről. És persze gyakorlati következményei is vannak annak hogy mennyire érvényes ez a tétel!