Könyvismertető: Clojure in Action

Az elmúlt pár évben egyértelműen megnőtt az érdeklődés a funkcionális programozási nyelvek iránt és ez összekapcsolódott a JVM nyelvek körüli felhajtással is. Míg a Marin Odersky vezetésével az EPFL-en kifejlesztett Scala egy alapvetően objektum orientált nyelv ami magába olvasztja a funkcionális paradigma javát, a Clojure visszatért a második legöregebb nyelv, a Lisp, által követett nem tisztán funkcionális stílushoz. Habár a Scala olyan nagy ágyúknál van használatban mint a Twitter, a Wordnik vagy az Uberblic, a FlightCaster (és Bradford Cross legendás, már megszűnt Measuring Measures blogja) és a Factual sikerei bebizonyították hogy a Clojure kifejezetten alkalmas a napjainkban meghatározó vonalat képviselő ún. research driven data startupok problémáinak megoldására. A kiadók persze próbálják meglovagolni a fokozódó érdeklődést több-kevesebb sikerrel, azonban ez nem könnyű egy JVM nyelv esetében sem. A Clojure közelébe kétféle ember kerül általában, Java vagy Lisp (vagy más funkcionális nyelv iránt érdeklődő) programozó. Vitathatatlan tény hogy a Java háttérrel rendelkezők vannak többségben, őket remekül ki is szolgálják az eddig megjelent könyvek, ellenben Rathore olyan könyvvel ajándékozta meg a közönséget amit a Lisperek is haszonnal forgathatnak.

• Amit Rathore: Clojure in Action
• Manning Publications, 2011
• 432 oldal
• a kiadó oldala a könyvhöz

Kispénzű önképző a Stanfordra menne?

A Stanford Engineering Everywhere program már régóta elérhetővé teszi a világ egyik legjobb (sőt, szerintem a legjobb) egyetemének kurzusait (a kínálat megtekinthető itt). Ez a rendszer nagyon hasonlít az MIT híres Open Courseware programjához, az előadások jegyzetei letölthetőek, sok esetben maguk az előadások képanyagai is felkerülnek a netre és mindenki kedvére nézegetheti azokat. Azonban a Stanford idén tovább lépett és rendezettebb formában "kínálta" gépi tanulás,  mesterséges intelligencia és adatbázisok kurzusait. Nem sokára pedig még több órára járhatunk virtuálisan, készíthetünk házikat,stb. - mindezt  ingyen. Ha egy kicsit a zsebünkbe nyúlunk, erről papírunk is lehet.

Python: adattípusok és algoritmusok

Az írás könyvismertető és bemutató egyszerre. Egy könyv, ami ezt a folyamatot segítheti, illetve példa, amit felhasználunk is ebből a könyvből származik. Egy ideje keresek egy olyan könyvet, ami az alapokat könnyedén és célzatosan rendbe rakja a fejembe. Ezt a könyvet fogom ajánlani és egy fejezetét példának kiemelni.

Más! - a változás szele

Lassan két éve hogy elindult a blog, ha minden igaz ez a bejegyzés a 244. a sorban. Anno más néven egy többé-kevésbé személyes blog indult, ami egyre szakmaibb irányt vette,  majd a szerzőgárda bővülése és a vendégposztok végleg eltérítették az eredeti iránytól - amit én egyáltalán nem bánok. Ezt azonban nem követte a blog arculata, részben lustaságból, részben időhiány következtében. Most itt az idő valami másra, a változásra. Röviden: a személyes vonal helyett a közösségi oldalt fogja a blog megjelenése tükrözni, a szakmaibb írások több teret kapnak szemben az ismeretterjesztőkkel és ha a csillagok is úgy akarják elindítunk egy saját kis projektet.

Könyvismertető: Linux 101 hacks

Létezik egy mondás, aminek szerzőjét nehéz lenne a világban fellelni. A mondás úgy szól, hogy ha „a programod 90%-át nem tudod lefedni az alap, beépített unix/dos programokkal, akkor az absztrakciós szinten valamit elrontottál”. - Ebből a perspektívából tekintjük át a 101 linux trükk című könyvet.

Konstrukciós nyelvtanok

A konstrukciós nyelvelmélet egy új elméleti nyelvészeti irányzat. Újdonság a hagyományos nyelvelméletekhez képest, de újdonság a modern nyelvészetben tekintett hagyományos transzformációs generatív nyelvtanokhoz képest is. A konstrukciós nyelvelmélet és az elméletben megfogalmazott nyelvtanok a nyelv rétegződésének megfelelően, annak minden szintjén hozott már újat a számunkra. Újat a probléma megfogalmazásában, újat a probléma megoldásában. - Szemléletében pedig olyan irányzatoknak volt úttöröje, mint az Általánosított Frázisstruktúra-nyelvtan (GPSG) vagy az erre épülő Fejközpontú frázisstruktúra-nyelvtan (HPSG).

A nyelvleírás adekvátsági szintjei

A nyelvtanok adekvátsági szintjeit, a helytállóság három szintjét fogjuk érinteni. A három szintet egyenként definiáljuk és párhuzamba állítjuk a példa kedvéért a transzformációs generatív nyelvészet válaszaival. Ezzel kicsit közelebb kerülünk a transzformációs generatív nyelvészethez és kezünkbe kerülnek azok a helytállósági kritériumok, amelyeket érdemes minden új nyelvelmélet, nyelvleírási modell esetén elővennünk és megvizsgálnunk.

Így gondozd a nyelvészedet, avagy a metodológiai opportunizmus gyönyörei - 1.

Volt szerencsém interneten keresztül előadni a fenti címen a Budapest Science Meetup novemberi összejövetelén. Szeretném megköszönni Sebestyén Endre és a többi szervező abszolút pozitív, segítőkész hozzáállását. Már régóta keresek egy sztorit, amiben elmesélhetem miért szeretem a (számítógépes) nyelvészetet, miért tartom értelmetlennek a generativisták és statisztikusok közötti “hitvitákat” valamint az alkalmazott és tiszta tudomány közötti megkülönböztetést. A Meetup felkérése remek alkalom volt arra hogy ráncba szedjem gondolataimat, most pedig egy rövid sorozatban kicsit hosszabban, írásban is megkísérelem ezt. Szeretném hangsúlyozni hogy részben nagyon személyes, részben pedig spekulatív gondolatokat teszek közzé most Feyerabend “Anything goes!” jelmondatának szellemében.

MSZNY 2011 élménybeszámoló

Pár napja zajlott le a VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia Szegeden (pontosan Dec. 1-2), amin a Weblibnek hála kibicelhettem (későn bukkantunk rá az infóra ahhoz hogy valamit be is tudjak adni, no majd jövőre!). Címszavakban: az előadások színvonalasak voltak, a helyszín (József Attila Tanulmányi és Információs Központ) nekem nagyon bejött, a szervezők (Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportja) kitettek magukért és nagyon jó emberekkel találkoztam (a beszédfelismeréssel foglalkozó kollégákkal eltöltött vacsorát nagyon élveztem!). A továbbiakban teljesen szubjektíven szeretnék kiemelni pár előadást, szeretném azonban hangsúlyozni hogy a többi előadás is remek volt, de nem értek minden témához és sajnos pénteken nem tudtam végig maradni ezért a merítésem koránt sem teljes. Szerencsére nyugodtan szemezgethetek, a konferenciakötet ugyanis elektronikus formában mindenki számára elérhető itt.

Számítógépes nyelvfelismerés

A számítógépes nyelvfelismerés problémája abból adódik, hogy rendelkezésünkre áll egy bizonyos számú karaktersorozat, amelyről el kell tudnunk dönteni, hogy vajon, milyen nyelvű szöveget takarhat. - Ez a feladat egy olyan környezetben, ahol több nyelvű szöveget is fel kell tudnunk dolgozni, nagyon lényeges. Hiszen ez az első lépés meghatározhatja azt, hogy megfelelő nyelvű elemzőket kezdjük-e használni vagy sem. Ez pedig meghatározhatja a végeredményt, az eredményes szövegfeldolgozást.