So, you want a real job?

A guest post by Christopher Phipps, The Lousy Linguist

Let’s play a little thought game. Let’s pretend you have an academic background in linguistics with at least some graduate level study and now you want to find a job outside of academics, in industry. What should you expect to find? In the USA (and this is probably largely true of Europe as well), you should expect to find that most people misunderstand your skill set (you will first and foremost be wrongly categorized as a translator).

Szösszenet - Szakzsargon, avagy értelmezési lehetőségek bölcsészek nélkül

Zoli írásán felbuzdulva, én magam is késztetést éreztem, hogy kiálljak bölcsésztársaim mellett, s felhívjam a figyelmet a funkcionális analfabetizmus egyre terjedő jelenségére. Pedagógus-bölcsész révén sokszor szembesülök a társadalmunkon egyre inkább úrrá levő közönnyel a nyelvi formákkal szemben, amiket a homályosan fogalmazók, két(es) értelmű mondatokat alkalmazók jobbára ki is használnak.

Hitelválság és nyelv - avagy miért ne zárjuk be a bölcsészkarokat

A nyelvi relativizmus kérdésében én radikális álláspontot képviselek, röviden szerintem nincs ilyen (vagy jobban mondva a nyelven kívüli dolgok miatt vannak bizonyos jelenségek amik kognitív szinten eltéréseket okozhatnak) de hát ez csak egy vélemény. Viszont megrökönyödve olvastam a hírt hogy Keith Chen viselkedésökonómus szerint azon nyelvek beszélői melyek nem bonyolítják túl a jövőidőt (pl. kínai, de nekem rögtön a magyar jutott eszembe!) sokkal nagyobb megtakarítási hajlandósággal rendelkeznek.

Könyvismertető: Faceted Search

Mi is az a facetta? Erre a legjobb választ eddig Király Péter blogján találtam: "kategóriák különféle ortogonális halmazaiban fellelhető tulajdonságok együttese. De inkább: a találati halmaz automatikus kategorizálása az egyes rekordokban található mező-értékek alapján. Segítségükkel könnyűszerrel áttekinthető és szűrhető a találati halmaz." Daniel Tunkelang a CMU professzora és az Endeca információ menedzsment eszközt készítő cég egyik alapítója (no meg a TunkRank algoritmus megalkotója, a méltán népszerű The Noisy Channel blog szerzője stb stb) egy rövid, ám alapos könyvben foglalta össze a témát. Szépen, tisztességesen járja körül hogy mi is az a facettás keresés, honnét ered, mi fán terem és hogyan használható.

• Daniel Tunkelang: Faceted Search
• Morang & Caypool Publishers
• Synthese Lectures on Information Concepts, Retrieval, and Services
• 80 oldal
• a könyv adatlapja a kiadó oldalán

Digitális tanulásszervezés

Napjaink pedagógusai már nem a katedrán megtestesülő két lábon járó tudást jelképezik, sokkal többet annál: szervezők, koordinátorok, menedzserek, sőt mini-informatikusok is. A 21. század modern vívmányai a hétköznapokban is, így az oktatás színterein is egyre nagyobb teret hódítanak. A kakaó-biztos óvodai számítógépek után megjelentek a digitális táblák, a füzetet lassan leváltja a modern palatábla, s a tankönyveket a digitális tananyag. A pedagógusnak alkalmazkodnia kell a társadalom változó elvárásaihoz, s kompetenssé kell válnia a digitális környezet kialakításában. Ehhez szeretnék egy kis segítséget nyújtani.

Lapszemle

Péntek van és ismét összeállítottuk szubjektív lapszemlénket. Aki úgy gondolja hogy valamiről hírt kellene adnunk, kérjük írja meg a szamitogepes.nyelveszet(kukac)gmail.com címre, utólag reklamálni hogy miért nem szóltunk valamiről sajnos nem lehet :D Szintén állunk elébe  egy-egy szakmai rendezvény meghirdetésének, de kérünk mindenkit hogy utólag ne írjon nekünk hogy miért nem kürtöltük világgá X rendezvényt - néma gyereknek stb, tessék írni (milyen rendezvény, hol, mikor + pár mondat hogy miért érdemes elmenni + linkek ha van honlap meg egyéb online jelenlét). Továbbra is lehet lájkolni Facebook oldalunkat, követni @sznyelveszet Twitter fiókunkat, és szamitogepesnyelveszet.tumblr.com blogunkon ontjuk a híreket.

A google világa 1. rész

Mindannyian használjuk a világ legismertebb és legnépszerűbb keresőoldalát a Google-t, ám ki is használjuk? Mint az oktatásban, mint pedig a tanulásban óriási segítséget nyújtanak a keresők. A Google azonban olyan lehetőségeket és alklamazásokat is kínál, melyek a mindennapi tevékenységeinket is megkönnyíthetik legyen szó szövegszerkesztésről, fordításról, kutatásról, vagy kérdőív-szerkesztésről. Lássuk miket rejt a Google világa!

A számítástudomány "titkos" története dióhéjban

A címet Steve Blank poszt-sorozatától és előadásától loptam előre megfontolt szándékkal. Blank zseniálisan meséli el miképp jelent meg a vállalkozói kultúra a Szilícium-völgyben, hogyan működött együtt a tudományos világ az üzleti élet és a biztonságpolitika. Azonban ez a történetnek csak az egyik fele. A 19. század vége felé valami egészen forradalmi történt, olyan ami megváltoztatta a világot mivel a számítógépek megalkotásához és a komputációs modellezés megjelenéséhez vezetett.

Lapszemle

Kósza kísérletem a Lapszemle rovat befagyasztására sok levelet eredményezett, ezért elvetettem - viszont Enikő igazolt távollétében nem tudom garantálni a heti rendszerességet. Aki nem akar lemaradni híreinkről, az lájkoljon minket a Facebookon, kövesse @sznyelveszet Twitter fiókunkat és csekkolja szamitogepesnyelveszet.tumblr.com oldalunkat - én szóltam!

Könyvismertető: Data Mining with Rattle and R

Egyre többen érdeklődnek a az adattudományi (data science) és gépi tanulási módszerek iránt. Az adatbányászat napjainkban nem annyira felkapott téma, ahogy sokan igyekeznek elkerülni a statisztika és számítógépes statisztika (computatuional statistics) kifejezéseket, de megnyugtatunk mindenkit, a sok buzzword tkp. ugyanazt a dolgot fedi. A megnövekedett érdeklődés és a tény hogy életünket egyre jobban átszövik az említett területek eredményei együtt járnak az igénnyel egy egyszerű, gyakorlatorientált bevezetőre. Williams könyve remekül használható akár a programozásban kevésbé jártas, a statisztika alapjait ismerő érdeklődőknek.

• Graham Williams: Data Mining with Rattle and R, The Art of Excavating Data for Knowledge Discovery
• Springer, 2011
• 374 oldal
• információs oldal a kiadó honlapján

An Introduction to Scientific Workflows (For Linguists)

A guest post by Richard Littauer

If you've been following @richlitt on Twitter for the past six months, you may have noticed that I've been talking about scientific workflows a lot. I was doing an internship for DataONE, an NSF-funded cyberinfrastructure initiative that tasked me with finding out all I could about scientific workflows from a site called myExperiment, which is a repository and social network for scientists who use them. However, if you're outside of the fields of bioinformatics or harder sciences, you may not know what I'm talking about when I talk about 'Scientific Workflows'.

Sublexical Semantics

A guest post by Richard Littauer

I was asked by Zoltan a long time ago to write something for this post, and have so far neglected to come up with anything. I'm about to start a two year Computational Linguistics masters at the University of Saarbrücken, so I figure it is about time I do this, before I am too bogged down to do anything. So, here is some original research I did a couple of years ago for a Lexical Semantics assignment at the University of Edinburgh, while I was in my undergraduate, being taught by Nikolas Gisbourne. His research in this area is largely within the framework of Word Grammar, and he specialises in the event structure of perception verbs (which is the title of his 2010 book released with OUP. I had wanted to take his word grammar and apply it some sort of binary system, but my thoughts quickly went in a different direction. I cover a lot of ground responding to Rappaport Hovav and Levin's work in this are, as well as Pustejovsky, mostly as I didn't want to risk quoting Gisbourne wrong at the time. Here is that different direction, then - it's very rough, and I had no computational background at the time, so it might be a bit out there. Hopefully, I'll get some feedback on this, though, as I think it's interesting and might be an interesting route to pursue. (NB: It's mostly edited from a longer essay, if it sound a bit formal.)

Adatbázis építés gyorsan és egyszerűen, függetlenül

Vajon hol húzódik az a határ, amikor egy alkalmazásunk elengedhetetlenül rászorul arra, hogy adatainkat külön, egy külső adatbázisba tároljuk? - A határ meghúzásához nem közvetlen választ szeretnék adni. Helyette a leírásban arra törekszem, hogy megmutassam, hogy hogyan lehet gyorsan, egyszerűen, adatbázis típusától független megoldásokat készíteni. Ezzel serkentve, és közvetve válaszolni a kérdésre: ahol lehetséges, használjuk bátran az adatbázisok által kínált megoldásokat. Válasszuk szét a logikát, a megvalósítást és felhasznált adatokat.