Könyvismertető: Robert D. van Valin Jr. An Introduction to Syntax

Van a nyelvészetnek egy olyan területe amit vagy nagyon szeret valaki, vagy nagyon utál: a szintaxis. Az azonban tagadhatatlan hogy a különböző nyelvészeti irányzatok a mondattan köré szerveződnek és a generatív elméletek ismerete kulcsfontosságú napjainkban is, hiszen ezekhez képest határozzák meg magukat az új elméletek is. A most bemutatásra kerülő kötet nem ígér többet mint egy belépőt a területre.

• Robert D. van Valin Jr: An Introduction to Syntax
• Cambridge University Press, 2001
• 256 oldal

Google Ngram Viewer - Mi a szösz az?

A Google Labs mostanában indította el Books Ngram Viewer szolgáltatását és megjelntek a legkülönbözőbb "elemzések" mindenhol - még a print HVG-ben is találtam! Arról viszont kevés szó esik hogy mit is takar tkp. ez a szolgáltatás, miért indította el a Google, mi egyáltalán az az ngram (vagy jobban mondva n-gram) és mire jó ez azon kívül hogy szép grafikont rajzolunk.

Tudományfilozófia, gépi tanulás és nyelvészet - egy nem is annyira különös találkozás

Előző posztomban a tudományfilozófia és a szemantikus web közös kérdéseit jártam körbe, és amellett próbáltam érvelni hogy a deduktív érvelés határait érdemes figyelembe venni. Most az induktív megközelítés problémáit próbálom meg körüljárni, és ismét a tudományfilozófiát hívom segítségül. Az ún. gépi tanulás statisztikai módszerekkel próbál meg egy adattömegben "rendet vágni" és használható tudást kinyerni. Ebben közel áll a tudományos tevékenységhez (ahol adatot gyűjtünk, leíró statisztikát készítünk és megpróbálunk összefüggéseket találni, elméleteket gyártani). Azt korábbi írásomban röviden bemutattam miképp számolta fel önmagát a klasszikus logikai megközelítésen alapuló tudományfilozófia és fordult át tudományszociológiába. Azonban a történet itt nem állt meg. A múlt század negyvenes éveiben megjelent egy irányzat ami a tudományos tevékenység igazolási kontextusa helyett a kutatási módszerek vizsgálatára helyezte a hangsúlyt, azaz az indukció problémájára.