Emlékszem az első élményre, amikor én találkoztam a transzformációs grammatikákkal. Érdekelt a modern nyelvészet. Fel voltam vértezve a középiskolai nyelvtani tudás minden csínjával-bínjával. Mégis, amikor az új ábrák, új fák, új jelölések kerültek elém, a megfejtésük nem volt egyértelmű a számomra. Első kísérletként, természetesen, a kettő közti fogalmi különbségek áthidalása volt. Mikor ez a kísérlet sikertelenséggel járt, amikor nem tudtam hidat verni a rendelkezésemre álló tudás, a középiskolai nyelvtani tudás és a modern nyelvészetre jellemző új típusú gondolkodás közé: mélyebben a dolgok mögé ástam.
A fent vázolt utat szeretném megkönnyíteni. Nem a válaszokkal, az irodalommal. Vázlatosan áttekintem az ebben a témában rendelkezésükre álló nagyobb szakirodalmakat. Megjegyzésekkel és ajánlásokkal ellátva. Végig utalva egy bizonyos olvasási sorrendre, amely nem egyezik a kronológiával. Az olvasási sorrend pedig egy olyan fiktív út, amely segíthet - én úgy ítélem, hogy nekem is segített volna -, hogy elmerülhessünk a témába.
Hárompercesek a nyelvről
A kötet nem vág élesen a témába. Inkább olyan általános ismertető füzet, olyan gondolatok jegyzéke, amelynek megszerzése hosszú évek munkája. Nem is a tudáshalmazt, hanem csiszoltságot emelném ki. A két szerző munkája, a több éves tapasztalatuk tette lehetővé egy ilyen kristálytiszta stílus létrejöttét. Azt a bravúrt, ahogy 50 éves kutatási eredményeket tudnak egyetlen mondatba összefogni. Az egész kötet ajánlom, de témánk szerint a következő ötöt emelem ki alapozásnak.
- Hagyományos és strukturális
- Chomsky
- Számítógépes nyelvészet
- Alany, főnév, főnévi csoport
- Nyelvtani alany, logikai alany
- Kálmán László 1999, Hárompercesek a nyelvről, Osiris, Budapest.
Új Magyar Nyelvtan (ÚMNy)
Ez a tankönyv egy fontos okból került egyből az első helyre. Első helyre, amelyben tényleg a transzformációs nyelvtanokkal foglalkozunk. Időben megelőzte a Strukturális Magyar Mondattan, de a szemszögünkből előbbre kívánkozik ez a kötet. Konkrétan a kötet Mondattani része.
A könyv bevezetője utalja az első helyre. Középiskolai tanároknak íródott. Középiskolai magyar tanároknak, akiknek a hagyományos nyelvtani ismeretek már a rendelkezésükre állnak. Az Új Magyar Nyelvtan épp azt a feladatot hivatott ellátni, ami minket is indított. Legyen híd a modern és hagyományos nyelvtan között. A nyelv teljes rendszerét megvizsgálja. Minden nagyobb részhez a téma magyar szakértőjét kérték fel. Ez az a kötet, ahol bár csak magyarázó erővel, de még találkozhatunk azokkal a fogalmakkal, amelyek a hagyományos nyelvtanból maradtak ránk. Mint az alany vagy az állítmány. Olyan mondattani kategóriákkal, amelyeket még jelentéstani alapokon különböztettek meg. Például az állítmány “mit állítunk?” kérdése.
A könyv mondattani része, É.Kiss Katalin munkája, a transzformáció magyar mondattant mutatja be (pontosítva az É.Kiss-féle modellt). A hagyományos nyelvtani fogalmakat magyarázó erejüknél fogva használja. De a nyelvet már az új modell alapján, új eszközeibe és fogalmaiba vezeti be az olvasót.
- Kiss Katalin, É. 1998, Új magyar nyelvtan, Osiris, Bp.
Strukturális Magyar Nyelvtan (SMNy), 1. Mondattan
A Strukturális Magyar Nyelvtan négy vaskos kötetének első darabja, a Mondattan. Általában ezzel kezdenek az emberek és éri őket az első komolyabb meglepetés. Ne feledjük, hogy induljunk a bevezetővel! Ez egy recept gyűjtemény. A szerkesztő, Keifer Ferenc fizika könyvnek minősíti. Ezt a kutatási módszerre érti. Arra a típusú gondolkodásra, hogy nem csak grammatikus mondatokat kell tudnunk megkülönböztetni, megmagyarázni, hogy miért jók, hanem élesen meg kell tudnunk különböztetni az agrammatikus, helytelen mondatoktól. Ezt a munkamódszert a nyelvészetben minimálpár-technikának hívják. Amikor olyan mondatok, szavakat, vagy bármilyen nyelvi elemet a nyelv bármely szintjéről állítunk párba, amikor a vizsgált párokban csak minimális eltérés mutatkozik.
Például így mutatható be annak a tévhitnek cáfolata, hogy a magyar nyelv szabad szórendű. A szabad szórendűség arra utal, hogy hiába módosítjuk a szavak pozícióját, a mondatok grammatikussága és jelentése nem változik meg. A tévhit az elsőre, a grammatikusságra épül. A szavak pozíciójának felcserélése az esetek egy részében tényleg nem eredményez agrammatikus mondatok. Viszont jelentésük még ebben az esetben is megváltozik! Ez a változás összefüggésben áll a hangsúlyozással is, ezért nehézkes írásban bizonyítani, mert ott a hangsúlyt csupán jelölhetjük.
A két kötet, az Új Magyar Nyelvtan és Strukturális Magyar Nyelvtan első kötete között eltelt 6 év egy újabb érdekességgel szolgál. Az elmélet fejlődését is mutatja. Ilyen különbség például az igekötő csoportja. Míg az SMNy-ban a határozói csoportok közé sorolják, addig a későbbi, tehát újabb ÚMNy-ban már külön csoportot képvisel PreV néven. - Ez nem csupán átnevezés, nem a konvenciók változtak. Hanem tulajdonságaik, az eltéréseik nagy száma miatt külön csoportba vizsgálhatóak, amely jobban illeszkednek a vizsgálati modellben.
Az olvasáshoz azt javaslom, hogy indítsunk a bevezetővel. Utána a grammatikaelméleti fejezettel. Később a minket aktuálisan érdeklő témákkal haladjunk tovább. Ez a könyv nem arra való, hogy egy ültünkben végig olvassuk az ezer oldalt.
- Strukturális magyar nyelvtan, 1992, Akadémiai K., Budapest.
Generatív grammatikai gyakorlókönyv
A Háttérelmélet kötethez csatlakoznak a gyakorlatok. A példamondatok és azok elemzése ebben a modellben. Összesen két kötetnyi példát tartalmaz. A háttérelmélet a két kötetnyi példaelemzés elméleti hátterét mutatja be. Számomra ez a könyv igazi különlegesség volt. Nagyon élveztem felfedezni az alkalmazott nyelvészeti kutatások, esetünkben, a magyar nyelvű elemzések mögött meghúzódó általános nyelvészeti megfontolásokat.
- Alberti Gábor 2002, Generatív grammatikai gyakorlókönyv : magyar transzformációs generatív nyelvészeti elemzések, BIP; Janus, Budapest; Pécs. [http://mek.oszk.hu/04800/04892/]
Matematika a természetes nyelvek leírásában
Ezt a könyvet régebben is ajánlottuk, amikor a matematikához kívántunk egy kis segítséget, bevezető irodalmat ajánlani. Most ismét meg kell említenünk. A könyv két részre tagolható. Az elsőben a matematikai apparátus alapjait ismerhetjük meg kezdve a halmazoktól az algebrai struktúrákig. A második kötete pedig már a grammatikákkal és automatákkal foglalkozik. Külön érdekessége, hogy a fentebb bemutatott mondatelemzési modellnek, a magyar transzformáció generatív grammatika matematikai alapjait is itt találhatjuk meg. Egy külön fejezet foglalkozik a fákkal, az erre az elemzési modellre jellemző fa ábrákkal. Ezek matematikai tulajdonságairól olvashatunk. Ilyen például a k-vezérlés (c-command) - Ha elvesznénk a tételek vagy a bizonyítások alatt, akkor a könyv első részében, a matematikai bevezetőre visszalapozva felfrissíthetjük ismereteinket.
- Alberti Gábor 2006, Matematika a természetes nyelvek leírásában : I-II. Tinta, Budapest.
Összefoglalás
Egy ilyen típusú bevezető sosem lehet teljes. Célja sem ez volt. Inkább egy járhatónak tűnő út bemutatása, ahogyan fel lehet fedezni a modern nyelvészeti iskolák egyikének, a transzformáció grammatikának egy hozzánk közelebb álló, magyar transzformációs generatív grammatikának felfedezését.
Ez az elemzési módszer az elméleti és általános nyelvészeti körökben hazánkban nagy teret hódított, ahogy külföldön is az ilyen típusú, generatív grammatikákat mutatják be. A kutatási területek nem erre az egyetlen területre összpontosítanak. Például a számítógépes nyelvészeti berkekben ezt a módszert alig vagy erős megkötésekkel használják. Mindenesetre, akik szeretnének a modern nyelvészeti iskolákkal komolyabb kapcsolatba kerülni, érdemes ezzel az irányzattal kezdeniük, ami bővelkedik a magyar nyelvű szakirodalomban, amelyből egy-kettő olyan munkát emeltem ki, ami rám nagy hatást gyakorolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése