2011. szeptember 14.

Nyelvfilozófia - amit tudni illik

Habár én személy szerint nagyon szeretem a filozófiát, Feyerabend nézetét osztom mely szerint nem a tudomány iránt érdeklődő filozófusokra, hanem a filozófiára nyitott tudósokra van inkább szükségünk. Ennek szellemében most a Nyelvfilozófia - a nemzeti minimum poszt után a neten ingyenesen elérhető szövegeket ajánlok; nem hosszú könyveket, hanem rövidebb írásokat melyek körvonalaznak bizonyos problémákat, jelzik hogy nem minden fekete vagy fehér és nem utolsó sorban így vagy úgy de megváltoztatták a világot.
 A lista nem új, pár hónapja a Twitteren @ccshan kért meg hogy állítsam össze - ezért a bit.ly linkek, melyek amúgy pdf fájlokra mutatnak.

Ezzel a szöveggel született meg a formális szemantika, először kapcsolódik össze a logika és a természetes nyelvek vizsgálata.
A modern metafizika kezdete ez a szerintem roppant szórakoztató írás.
Frege és Russel írásait érdemes ismerni előtte. A metafizika és a szemantika különös (általam gyakran utált) kapcsolata bontakozik ki a jelentés és jelölet problematikája körül.
Hempel tudományfilozófus volt, a Bécsi kör körül lógott és ez a cikk megvilágítja mi köze van a tudományfilozófiának a nyelvfilozófiához.
Austin személyéhez kötődik a modern pragmatika megalapítása, hiszen a jelentés és jelölet problematikáján túl is van valami a szavakban.
Mennyire is kapcsolható a Frege, Russel és Strawson által vizsgált logikai szemantika a nyelvvel?
Chomsky berobban és radikális válaszokat ad Bar-Hillel kérdéseire.
Ha alkalmazni akarjuk a logikai szemantika eszköztárát akkor bizony meg kell birkóznunk az igazság fogalmával.
És Tarski igazság fogalmát valahogy adaptálni kell a természetes nyelvekre.
Majd pedig Chomsky formális nyelvelmélete összetalálkozik végre Tarski szemantikájával.

Ennyi a sztori amit illik tudni. A többi is szép és jó, megkockáztatom hogy hasznos is, de hogy igazán meg is értse az ember, ahhoz folyamatosan bővítenie kell a tudását, csak akkor van értelme a szemantika mélyebb kérdésein elmélázni ha amúgy otthonosan mozgunk a logikában, nagyon izgalmas a tudományfilozófia, azon belül a nyelvészet filozófiája, de csak akkor érti meg az ember ha előtte elmélyed a tudományban is.

Nincsenek megjegyzések: