A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lean. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lean. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 30.

Könyvismertető: Lean szemlélet

Nehéz nem találkozni a lean szóval manapság. Van lean szoftverfejlesztés, lean startup és még a ott van a personal kanban és egyéb csodamódszerek garmadája. Vannak akik már-már vallásosan hisznek ezekben a módszerekben, de a többség számára inkább érdekes és értékes módszerek tárháza ez, amiből sokat lehet tanulni. Womack és Jones művét eddig minden általam olvasott lean szoftverfejlesztéssel foglalkozó könyv, cikk, poszt stb. nagyon ajánlotta, ezért nagyon nagy elvárásokkal vetettem magam olvasásába. Elvárásaimmal ellentétben ez a könyv nem hozható kapcsolatba az IT-vel, de ettől még nagyon izgalmas és lebilincselő olvasmány.


Ha valaki időt szeretne spórolni magának és szeretné megtudni hogyan alakult ki a lean mozgalom és miről is szól eredeti alkalmazási területén (autógyártás), annak bőven elegendő a blogon már bemutatott Toyota-módszert elolvasni! Mivel soha az életben nem kerültem az ipari termelés közelébe, ezért számomra a Lean szemlélet amolyan ismeretterjesztő könyvvé vált olvasása során. Ennek megfelelően nagyon könnyen olvasható, a fordítás sokkal jobbra sikeredett mint a Toyota-módszer (habár a japán szavak angol átírása nagyon idegesített itt is). Külön bónusz a kötet végén található kis fogalomtár, mivel a szövegben nem nagyon foglalkoznak egy-egy fogalom elmagyarázásával.

Maga a mű három részre tagolódik. Az első részben a lean filozófiájával ismerkedhetünk meg. Ez dióhéjban arról szól hogy minden elörejelzés alapvetően hibás, a kereslet változik hol így, hol úgy, jobb ha tudunk alkalmazkodni hozzá. A lean tehát arról szól, hogy ne halmozzunk fel felesleges készleteket (ne push rendszerben termeljünk), hanem az igények vezéreljék a termelést (pull rendszer). A második részben esettanulmányokat olvashatunk a lean rendszer bevezetéséről. Itt aztán van minden, a csomagológépeket gyártó kisüzemtől a Porsche-én át fűtéstechnikai cégekig! Mindezek mellett ügyelnek arra, hogy a "fejlett világ" is le legyen fedve, amerikai, német és japán cégekkel ismerkedhetünk meg, szerintem kicsit jobban is mint kellene. Habár nagyon érdekesek az esettanulmányok, bennem mindig ott motoszkált két kérdés 1) miért nem olvashatok katasztrófa történeteket 2) miért nem olvashatok arról hogy valahol megvizsgálták, de elvetették a lean átállás lehetőségét? Az utolsó rész tkp. ismétlés, az esettanulmányok után végigmennek a szerzők az alapelveken és "nesze semmi, fogd meg jól" tanácsokat adnak a lean átálláson gondolkodóknak.

Habár a könyvben nincs olyan "take home message" amit a szoftverfejlesztésben, vagy a hagyományos termelőágazatokon kívül használni lehetne, megéri elolvasni. Az első rész nagyon jó szemléletformálásra, ha valakinek nagyon nincs ideje, legalább azt olvassa el. A többi rész számomra olyan volt, mint az ismeretterjesztő csatornákon látható "így készül X termék" filmek, amik engem le tudnak kötni, de erősen az olvasó ízlésének függvénye, hogy mennyire fogja élvezni. A lean alapművek elolvasása után annyit azonban bizton kijelenthetek, hogy az elterjedt lean szoftverfejlesztési könyvek bőségesen elegendő információt tartalmaznak ahhoz, hogy képben legyenek olvasóik. Csupán az intellektuális kalandozás szól mind a Lean szemlélet, mind pedig a Toyota-módszer elolvasása mellett. Ha idő szűkében van a kedves olvasó, biztosíthatom arról hogy nyugodtan kihagyhatja ezeket a könyveket.

2012. november 14.

Könyvismertető: A Toyota-módszer

A szoftverfejlesztésben már régóta divatos a lean módszertan és az utóbbi két évben robbant be a köztudatba a lean startup fogalma is. De hogy kerül az autógyártásban kifejlesztett és úgy általában a termelőüzemekben alkalmazott metodológia az IT-be


A könyv, ahogy a címe is mutatja, a Toyotára koncentrál, annak beszállítóiról és az észak-amerikai autógyártásról szólnak a példái, ami egy idő után sok tud lenni olyannak aki életében nem látott hagyományos termelő vállalatot. Szerencsére sok-sok anekdota színesíti a fejezeteket és az autógyártás történetéről is sokat megtudhatunk. A legérdekesebb lecke számomra az volt hogy a lean, a Toyota-módszer (Toyota way) és a Toyota termelési rendszer (Toyota Production System, TPS) nem azonosak egymással. A lean mint folyamatszervezési eszköz a jéghegy csúcsa, a TPS pedig olyan átfogó elvek gyűjteménye mely megpróbálja kanonizálni a Toyota-nál kialakult szellemiséget. A lean szoftverfejlesztés és a lean startup sokkal inkább a Toyota-módszerből merít, mint a lean alapelvekből! Az ügyfélközpontúság, az emberi erőforrások középpontba helyezése és a folyamatos visszacsatolás és tanulás feltételeinek kialakítása a Toyota-módszer központi elemei, amik az Agile Manifesto-ban és a The Four Steps to the Epiphany-ban is visszaköszönnek. A könyv erőssége abban áll, hogy nagyon szemléletes mutatja be miképp alakult ki a Toyota saját módszere és hogyan adaptálta az egyes országok kultúrájához azt miközben világcéggé nőtt. Liker nem ad kész recepteket, hanem szemléletet próbál formál az esettanulmányokon keresztül. Talán ezért is kerülhetett fel a könyv a legtöbb szoftverfejlesztéssel foglalkozó olvasmánylistára, hiszen a személet - az termelési elvekkel ellentétben - alkalmazható a termelőágazatokon kívül is.

A fordítást lektorálták állítólag, de ez nem látszik a szövegen. A japán kifejezések angol átírásban szerepelnek, ami engem mindíg zavar. A fordító részéről ez akár tudatos döntés is lehetett, hiszen ezek a kifejezések részei a nemzetközi "lean szaknyelvnek" és talán elfogadható, ha a bevett angol átiratban maradnak, könnyítve evvel az idegennyelvű művek olvasását. Viszont ehhez nem ártott volna egy lábjegyzetben jelezni ezt. A lektor azonban nem csak e felett siklott át, így eshetett meg hogy a social psychology "szociális pszichológia" lett a magyar változatban és a példákat még lehetne sorolni. Szögezzük le, a kötetet nem lektorálták! Persze a mai világban növeli egy könyv ázsióját ha beleírjuk, volt lektora. Viszont fordítást ma az ember azért vesz, mert időt szeretne spórolni. Minden területnek megvan a maga szaknyelve és stílusa amit meg kell szokni, ezért elsőre sokan lasabban olvasunk szakterületünkön kívül könyveket idegen nyelven. A Toyota-módszer esetében kicsit az az érzésem, hogy jobban jártam volna, ha Amazonon szerzem be, hiszen nem kell futárt várnom és bosszankodnom a ferdítéseken, nem mellesleg spórolok is majdnem egy ezrest!

2011. szeptember 10.

Könyvismertető: Lean Innovation

A lean vállalatszervezési rendszer nem új, a Toyotánál már az 1950-es években bevezették az alapját képző TPS-t (Toyota Production System), ám igazi lendületet Womack és Jones könyvei után kapott (The Machine That Changed the World 1990-ben jelent meg Roos-szal közösen, ill a Lean Thinking 1996-ban) és napjainkban sokan a válság egyik lehetséges átvészelési módjának tartják. A szoftverfejélesztés területén is megjelent a lean filozófia, gyakran az agilis fejlesztéssel összekötve, és ahogyan blogunkon is hírt adtunk róla megjelent a lean startup mozgalom is (erről Vlaskovits Patrick írását ajánljuk blogunkon az ügyfélfejlesztésről, ill. a Patrickkal készített interjúnkat, továbbá a Kockázati tőke blogon írtt válaszait is érdemes elolvasni). A Lean Innovation könyvet azért vettem kézbe mert gondoltam nem árt megtudni hogy a szerintem legkritikusabb szakaszban miképp is lehet használni a módszert, és habár egész jó élmény volt elolvasni ezt a könyvet bevallom nem lettem okosabb (vigyázat, ebben az is benne van hogy én vagyok hülye a könyvhöz).


  • Claus Sehested - Henrik Sonnenberg: Lean Innovation, A Fast Path from Knowledge to Value
  • Springer, 2011
  • 190 oldal
  • a kiadó oldala a könyvhöz



2011. április 13.

Könyvismertető: Ki az elefántcsonttoronyból - avagy élet az akadámián túl

Kicsit rendhagyó könyvismertő következik most, nem az ajánlott könyvekről fogok írni, hanem az apropóról amiért én elolvastam azokat ill. véleményemet hogy mennyire használhatóak. Egy szempont vezérelt: az akadémiai élet után csak nagyon nehezen találtam a helyemet egy nagy cégnél. Ennek oka az hogy az egyetemen eltöltött évek (jajj, nekem egy tucat volt) merőben másra szocializálnak mint egy vállalati kultúra (ezen itt az iparban zajló kutatásra és fejlesztésre gondolok első sorban). Úgy gondolom hogy a következő négy könyvből okulhatnak mind a klasszikus kutatók, mind az ipar felé tartóak (legyenek fiatalok vagy pályamódosítóak).