Fordítási modell 4: A bootstrapping módszer a gyakorlatban

Ha egy kétnyelvű korpusz szavaira úgy tekintünk, mint nyers adatokra, akkor felfedezhető valamifajta rendszeresség az eloszlásukban. Ez érthető is, hiszen ugyanazt az információt tartalmazza mindkét nyelven, csupán “más a kódolás”. Az általunk feltételezett rendszeres eloszlás az a szabályrendszer, ami leírja a két nyelv egymáshoz való viszonyát, vagyis: a fordítási modell. Most megnézzük, számolhatjuk ki a fordítási modell paramétereit a szöveges adatokból.

Lapszemle

Kicsit megkésve jelentkezünk megszokott hétvégi rovatunkkal, de akik nem akartak lemaradni azok követik @sznyelveszet Twitter fiókunkat és szamitogepesnyelveszet.tumblr.com oldalunkat is olvasgatják. Lássuk a medvét!

Twitter az oktatásban (?)

Korábban A tömegkommunikáció hatása az anyanyelv elsajátítás menetére című posztban esett már szó a közösségi színterek közkedvelt használatáról. Most ezek közül is a Twitter használatába szeretnék egy kis bepillantást engedni, és annak oktatásban való felhasználási módjairól, lehetőségeiről lesz szó.

Filmismertető: The Linguists

Filmet már ajánlottunk, de hát ritka mint a fehér holló amikor egy szakmai blogon ilyet tehetünk. A The Linguists című dokumentum film Greg Anderson és David Harrison "világkörüli útját" mutatja be mely során veszélyeztetett nyelvekről gyűjtenek anyagot. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a gyöngyszemet mert odaszegezi az embert a képernyő elé a nyelvészeti terepmunka bemutatása.

• The Linguists, Ironbound Films, 2008
• rendezte: Seth Karmer, Daniel A. Miller, Jeremy Newberger
• 64 perc
• imdb adatlap, a film honlapja
• angol - nagyon idegennyelvű

Könyvismertető: Philosophy of Science: A Very Short Introduction

Szeretjük azt hinni hogy a tudós objektíven csak is az igazságot kutatja, ebben pedig olyan következetes hogy még akár saját magát is feláldozza. Talán éppen ezért hiszünk abban hogy a tudományos tudás kitüntetett, nem csak megbízunk a tudományos eredményekre alapozott termékekben, de manapság már politikai döntések születnek rájuk alapozva, vagy legalábbis hivatkozva. A tudomány mindennapi életünk részévé vált, az iskolákban már egészen kis kortól tanítják, egyre több pénzt költünk (vagy legalábbis érezzük hogy kellene költeni) kutatásra és fejlesztésre. Talán nem árt egy kicsit mögé látni ezeknek a folyamatoknak, elgondolkodni azon hogy mit adhat a tudomány nekünk, mennyire megbízható, mennyire demokratikus minden esetben szakértőért kiáltani. Ez a rövid kis könyv remekül összefoglalja a tudomány filozófiai kérdéseit és megadja a keretet hogy alaposan elgondolkodjunk ezeken a kérdéseken.

• Samir Okasha: Philosophy of Science: A Very Short Introduction
• Oxfor University Press, 2002
• 160 oldal
• a kiadó oldala

Fordítási modell 3: adatok kinyerése a kétnyelvű korpuszból

Az előzőekben már eljutottunk a gépi fordításban használt fordítási modell vázlatos ismertetéséig. Ha van egy adatbázisunk, amely tartalmazza a két nyelv szavainak egymáshoz való viszonyát és a szórend alakulását leíró szabályokat, akkor tudunk generálni “lehetséges fordításokat”. Ilyen adatbázist készen azonban nem lehet kapni sehol, úgyhogy magunknak kell létrehozni. Ebben továbbra is Kevin Knight workbook-jára támaszkodunk.

Lapszemle

Megint eltelt egy hét, ismét összeállítottunk egy kis válogatást a hétvégére. Akinek hét közben is szüksége van infókra az kövesse @sznyelveszet Twitter fiókunkat és böngéssze szamitogepesnyelveszet.tumblr.com oldalunkat, vagy lájkoljon minket a FB-on.

Nyelvfilozófia - amit tudni illik

Habár én személy szerint nagyon szeretem a filozófiát, Feyerabend nézetét osztom mely szerint nem a tudomány iránt érdeklődő filozófusokra, hanem a filozófiára nyitott tudósokra van inkább szükségünk. Ennek szellemében most a Nyelvfilozófia - a nemzeti minimum poszt után a neten ingyenesen elérhető szövegeket ajánlok; nem hosszú könyveket, hanem rövidebb írásokat melyek körvonalaznak bizonyos problémákat, jelzik hogy nem minden fekete vagy fehér és nem utolsó sorban így vagy úgy de megváltoztatták a világot.

Könyvismertető: Lean Innovation

A lean vállalatszervezési rendszer nem új, a Toyotánál már az 1950-es években bevezették az alapját képző TPS-t (Toyota Production System), ám igazi lendületet Womack és Jones könyvei után kapott (The Machine That Changed the World 1990-ben jelent meg Roos-szal közösen, ill a Lean Thinking 1996-ban) és napjainkban sokan a válság egyik lehetséges átvészelési módjának tartják. A szoftverfejélesztés területén is megjelent a lean filozófia, gyakran az agilis fejlesztéssel összekötve, és ahogyan blogunkon is hírt adtunk róla megjelent a lean startup mozgalom is (erről Vlaskovits Patrick írását ajánljuk blogunkon az ügyfélfejlesztésről, ill. a Patrickkal készített interjúnkat, továbbá a Kockázati tőke blogon írtt válaszait is érdemes elolvasni). A Lean Innovation könyvet azért vettem kézbe mert gondoltam nem árt megtudni hogy a szerintem legkritikusabb szakaszban miképp is lehet használni a módszert, és habár egész jó élmény volt elolvasni ezt a könyvet bevallom nem lettem okosabb (vigyázat, ebben az is benne van hogy én vagyok hülye a könyvhöz).

• Claus Sehested - Henrik Sonnenberg: Lean Innovation, A Fast Path from Knowledge to Value
• Springer, 2011
• 190 oldal
• a kiadó oldala a könyvhöz

Lapszemle

Ezen a héten is be kell érni az én lapszemlémmel mert Enci igazoltan távol van a blogtól, de remélem sikerül lassan felnőnöm a feladathoz. Továbbra is lehet követni minket Twitteren @sznyelveszet fiókunkat és szamitogepesnyelveszet.tumblr.com oldalunkon remixeljük a minket érdeklő híreket.

Academic writing avagy a tudományos írásmód

Korábban megjelent Vigyázat (:) Plágium! című posztom kapcsán felmerült a kérdés, hogy azok a diákok, akik sem magyar szakon, sem szakdolgozati szemináriumon nem találkoztak még a hivatkozási formákkal, valószínűleg a tudományos írásmóddal is hadilábon állnak. Honnan kérhet segítséget egy mezei egyetemista? Hogyan írhatja meg kreatívan, és szakmailag is kielégítően első hivatalos publikációját? Ehhez szeretnék most segítséget nyújtani.

Könyvismertető: The Agile Samurai

Napjainkban egyre nagyobb teret nyer az agilis (vagy simán angolul hagyva agile) szoftverfejlesztés ezért nem árt többet tudni róla mint az amúgy kiváló angol wikipedia szócikk. A Pragmatic Bookshelf kiadó gondozásában megjelent kötet remekül és érthetően foglalja össze az alapokat. A szerző Jonathan Rasmusson a legendás ThoughtWorks csapatát erősítette sokáig, blogja a The Agile Warrior pedig állandó hivatkozási pont az agilisták körében. Az egyetlen problémám a kötettel az ára (34.95 a papír ill. 22 USD a pdf kiadás ára) amit az egy délután kellemesen elolvasható kategóriában túl magas.

• Jonathan Rasmusson: The Agile Samurai: How Agile Masters Deliver Great Software
• a kiadó oldala a könyvhöz
• The Pragmatic Bookshelf, 2010
• 280 oldal

Lapszemle

Ezen a héten rám hárult megszokott Lapszemlénk összeállítása de nem kell megijedni, Enikő alaposan kiokított és ellátott linkekkel :D Továbbra lehet minket követni Twitteren @sznyelveszet név alatt és szamitogepesnyelveszet.tumblr.com tumblr blogunkat is ajánlom azoknak akik semmiről nem akarnak lemaradni.